Cook-szigetek

Cook Islands
Kūki 'Āirani

Cook-szigetek zászlaja

Nemzeti himnusz: Te Atua Mou E (Isten az igazság)

Fővárosa Avarua

Államforma alkotmányos monarchia

Vezetők

Királynő II. Erzsébet brit királynő

a királynő helytartója Frederick Goodwin

Miniszterelnök Jim Marurai

Hivatalos nyelv angol

függő terület 1965. augusztus 4.

Tagság Nemzetközösség, Csendes-óceáni Közösség, Csendes-óceáni Fórum

Népesség

Népszámlálás szerint 17 794 fő (2011)^[1] +/-

Becsült 14 000 fő (2005)

GDP

Egy főre jutó egy főre jutó
PPP: PPP egy főre

Földrajzi adatok

Terület 240 km²

Egyéb adatok

Az adatok megjelenítéséhez kattints a „▼ kinyit” hivatkozásra.

Pénznem Cook-szigeteki dollár (NZD)

Hívószám 682

Internet TLD

.ck

A Cook szigetcsoport a Csendes-óceán déli részén, Amerikai Szamoa és Francia Polinézia között helyezkedik el, 13 lakott és 2 lakatlan szigetből áll. Nevét a felfedezőjéről, James Cookról kapta, aki 1773-ban partra szállt. 1888-ban brit védnökség alá került, 1901-ben a britek annektálták, és átengedték Új-Zéland fennhatósága alá. 1965-ben belső önkormányzatot kapott. 1974 óta Új-Zéland szabadon társult állama, a kül- és hadügyeket Új-Zéland intézi, egyébként önálló kormányzata van.

Földrajza [szerkesztés]

A Csendes-óceán déli részén, Amerikai Szamoa és Francia Polinézia között helyezkedik el a 13 lakott és 2 lakatlan szigetből álló, földrajzilag két részre elkülönülő, 2 millió négyzetkilométernyi tengerfelületen elterülő szigetcsoport. Az Északi-Cook-szigeteket lapos korallszigetek alkotják, míg a Déli-Cook-szigetek közt található Rarotonga vulkanikus eredetű. Legmagasabb pontja: Te Manga, 652 méter.

Rarotonga sziget földrajzi koordinátái: d. sz. 21,2335°, ny. h. 159,7800°-21.2335, -159.78

A Cook-szigeteki Aitutaki sziget partja

Motu Maina szigetecske látképe Aitutaki lagúnájának délkeleti sarkában

Történelme [szerkesztés]

A szigetekről először 1595-ben adtak hírt spanyol hajósok, de igazi felfedezése James Cook nevéhez fűződik, aki 1773-ban partra is szállt. A felfedezőről elnevezett szigetek 1888-ban brit védnökség alá kerültek. 1901-ben annektálták és átengedték Új-Zéland fennhatósága alá. A szigetcsoport 1965-ben belső önkormányzatot kapott. 1974 óta Új-Zéland szabadon társult állama, a kül- és hadügyeket Új-Zéland intézi, egyébként önálló kormányzata van. Az új-zélandi parlament nem hozhat döntést a Cook-szigetekről, ez a Cook-szigetek parlamentjének kizárólagos kompetenciája. A teljes belső önkormányzatot kiegészíti a szinte teljes külső önkormányzat, bár Új-Zéland feladata a Cook-szigetek honvédelme és nemzetközi képviselete, azonban ezeket csak a Cook-szigeteki hatóságok beleegyezésével gyakorolhatja. Emellett a Cook-szigetek sok esetben saját magát képviseli nemzetközi kapcsolataiban, 33 országgal saját maga áll diplomáciai kapcsolatban. A fentiek miatt az ENSZ a Cook-szigeteket „nem-tagállamnak”, azaz független államnak tekinti.

Bővebben: A Cook-szigetek külkapcsolatai

1980. június 11-én az Amerikai Egyesült Államok és Új-Zéland szerződést kötött a Cook-szigetek és Amerikai-Szamoa közötti tengeri határról. Ugyanakkor az Egyesült Államok lemondott Penrhyn Island, Pukapuka (Danger), Manihiki és Rakahanga szigetekre támasztott igényéről.

Lakosság [szerkesztés]

Nyelvek: A Cook-szigeteken a hivatalos nyelv az angol, de a lakosság a maori nyelvet beszéli.
Népek: A lakosság 81%-a polinéz, 14%-a európai, 5%-a pedig egyéb népcsoporthoz tartozik.

Vallások [szerkesztés]

A fő vallás a keresztény, melynek helyi képviselője a Cook-szigeteki Keresztény Egyház (Cook Islands Christian Church). A lakosság 55%-a a helyi egyház tagja. 17%-a katolikus, 8%-a adventista, 2%-a Jehova tanúi, 2%-a apostoli egyház tagja.

Gazdaság [szerkesztés]

A többi csendes-óceáni országhoz hasonlóan, a Cook-szigetek gazdasági fejlődését is a külföldi piacoktól való nagy távolság, a hazai piacok korlátozott mértéke, a természeti erőforrások hiánya, a viharok pusztításai, és a hiányos infrastruktúra hátráltatja.

Mezőgazdaság, bányászat, halászat: A lakosság kókuszdiót, citrusféléket, banánt, ananászt és kasszavát vagy más néven maniókát termeszt, valamint sertést, kecskét és baromfit tenyészt.
Ipar: Az ipart néhány élelmiszer-feldolgozó és apró textilgyár képviseli.
Kereskedelem: A kopra és a citrusfélék egy részét exportálják, míg közszükségleti cikkeket, kőolajtermékeket és élelmiszert importálnak.