Északi-Mariana-szigetek
| Északi-Mariana-szigetek | |||
| 'Commonwealth of the Northern Mariana Islands' | |||
|
|||
| Nemzeti himnusz: Gi Talo Gi Halom Tasi | |||
| Fővárosa | Saipan | ||
| Államforma | az USA társult állama | ||
| Vezetők | |||
| Elnök | Barack Obama | ||
| Kormányzó | Benigno R. Fitial | ||
| Főhivatalnok | Pedro Agulto Tenorio | ||
| Hivatalos nyelv | angol, chamorro | ||
| Beszélt nyelvek | karolinai | ||
|
|
|||
| Tagság | Csendes-óceáni Közösség, Csendes-óceáni Fórum (megfigyelő állam) | ||
| Népesség | |||
| Népszámlálás szerint | ismeretlen +/- | ||
| Becsült | 80 006 fő (2003) | ||
| Népsűrűség | 168 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 477 km² | ||
| Egyéb adatok | |||
| Pénznem | USA dollár (USD) |
||
| Hívószám | 1–670 | ||
| Internet TLD | .mp | ||
|
|
|||
![]() |
|||
Az Északi-Mariana-szigetek az Egyesült Államok társult állama a Csendes-óceán nyugati felében.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajz
[szerkesztés] Éghajlat
[szerkesztés] Domborzat
A 16 vulkáni szigetből álló terület a Csendes-óceán nyugati felében, a Hawaii-szigetektől 5300 km-re fekszik. Hat szigete lakott. Legmagasabb pontja: Agrihan szigeten, 965 méter.
[szerkesztés] Növény- és állatvilág
[szerkesztés] Történelem
A szigeteket Magellán fedezte fel 1521-ben, majd 1565-ben a spanyolok vették birtokukba. A szigetek eredeti lakosságának (a chamorróknak) legtöbbje (90-95%) kihalt vagy összeházasodott nem chamorrókkal a spanyol uralom idején. Az új telepesek, akik a Fülöp-szigetekről és a Karolina-szigetekről érkeztek, újra benépesítették a szigeteket. Ennek ellenére a chamorro népesség fokozatosan újraéledt. A chamorro, filippínó és Karolina-szigeteki nyelvi és etnikai különbségek máig alapvetően megosztják a Mariana-szigeteket.
Az 1898-as spanyol-amerikai háború után Spanyolország át kényszerült adni az Amerikai Egyesült Államoknak Guamot, a Mariana-szigetek többi részét a Karolina- és Marshall-szigetekkel együtt pedig eladta Németországnak. A tényleges uralmat azonban Japán gyakorolta a szigetek felett és 1914-ben, az I. világháború során meg is szállta. Akkoriban a gazdaság fő ága a cukornád-termesztés volt, a szükséges munkaerő Okinawáról és Koreából érkezett.
A II. világháborúban nagy csaták dúltak errefelé: Guam, Saipan, Tinian volt a helyszíne ezeknek. Ezután a szigeteket Egyesült Államok gyámsága alá helyezték. A japán uralom idején idetelepülteket visszatelepítették származási helyükre.
A függetlenség kérdése az 1970-es években merült fel. A teljes függetlenséget egy népszavazás elutasította. Az ország 1978. január 1-jén az USA társult állama lett.
Távlati tervként az Északi-Mariana-szigeteken felmerült a társult állam alkotmányos státuszának megváltoztatása: a terület egyesüljön Guammal és váljon amerikai szövetségi állammá, azonban népszavazásig még nem jutott el a kérdés.
[szerkesztés] Népesség
- Népcsoportok: chamorro, mikoronéz, európai, japán, kínai, filippínó.
- Vallások: keresztény, törzsi vallású.
[szerkesztés] Politika
Az Északi-Mariana-szigetek egy többpártrendszerű demokrácia, melyben a kormány feje a kormányzó.
[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
[szerkesztés] Politikai pártok
[szerkesztés] Védelmi rendszer
[szerkesztés] Gazdaság
A lakosság megélhetését a mezőgazdaság (cukornád, kávé, kókuszdió), a turizmus és a katonai támaszpontokhoz kötődő szolgáltatások biztosítják. Az egy főre eső GDP 2001-ben 12 500 amerikai dollár volt.
[szerkesztés] Mezőgazdaság
[szerkesztés] Ipar
[szerkesztés] Szolgáltatások
[szerkesztés] Kereskedelem
[szerkesztés] Közlekedés
- Közúthálózat hossza: 362 km.
- Repülőterek száma: 3.
- Kikötők száma: 2.
[szerkesztés] Kultúra
[szerkesztés] Sport
[szerkesztés] Forrás
- Topográf Térképészeti Kft.: Midi világatlasz, Nyír-Karta & Topográf, Nyíregyháza, 2004. ISBN 963-9516-63-5
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Felvásárolja Amerika védőbástyáit a terjeszkedő Kína (Origó, 2011. október 28.)
|
|||||||
|
||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||


