Északi-Mariana-szigetek

Koordináták: é. sz. 15° 10′ 58″, k. h. 145° 44′ 43″15.1827777778, 145.7452777778

Commonwealth of the Northern Mariana Islands

Északi-Mariana-szigetek zászlaja

Északi-Mariana-szigetek címere

Nemzeti himnusz: Gi Talo Gi Halom Tasi

Fővárosa

Saipan

Államforma az USA társult állama

Vezetők

Elnök Barack Obama

Kormányzó Benigno R. Fitial

Főhivatalnok Pedro Agulto Tenorio

Hivatalos nyelv angol, chamorro

Beszélt nyelvek karolinai

Tagság Csendes-óceáni Közösség, Csendes-óceáni Fórum (megfigyelő állam)

Népesség

Népszámlálás szerint ismeretlen +/-

Becsült 80 006 fő (2003)

Népsűrűség 168 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület 477 km²

Egyéb adatok

Az adatok megjelenítéséhez kattints a „▼ kinyit” hivatkozásra.

Pénznem USA dollár (USD)

Hívószám 1–670

Internet TLD

.mp

Northern Mariana Islands-CIA WFB Map.png

Az Északi-Mariana-szigetek az Egyesült Államok társult állama a Csendes-óceán nyugati felében.

Földrajz [szerkesztés]

Domborzat [szerkesztés]

A 16 vulkáni szigetből álló terület a Csendes-óceán nyugati felében, a Hawaii-szigetektől 5300 km-re fekszik. Hat szigete lakott. Legmagasabb pontja: Agrihan szigeten, 965 méter.

Növény- és állatvilág [szerkesztés]

Történelem [szerkesztés]

A szigeteket Magellan fedezte fel 1521-ben, majd 1565-ben a spanyolok vették birtokukba. A szigetek eredeti lakosságának (a chamorróknak) legtöbbje (90-95%) kihalt vagy összeházasodott nem chamorrókkal a spanyol uralom idején. Az új telepesek, akik a Fülöp-szigetekről és a Karolina-szigetekről érkeztek, újra benépesítették a szigeteket. Ennek ellenére a chamorro népesség fokozatosan újraéledt. A chamorro, filippínó és Karolina-szigeteki nyelvi és etnikai különbségek máig alapvetően megosztják a Mariana-szigeteket.

Az 1898-as spanyol-amerikai háború után Spanyolország át kényszerült adni az Amerikai Egyesült Államoknak Guamot, a Mariana-szigetek többi részét a Karolina- és Marshall-szigetekkel együtt pedig eladta Németországnak. A tényleges uralmat azonban Japán gyakorolta a szigetek felett és 1914-ben, az I. világháború során meg is szállta. Akkoriban a gazdaság fő ága a cukornád-termesztés volt, a szükséges munkaerő Okinawáról és Koreából érkezett.

A második világháborúban nagy csaták dúltak errefelé: Guam, Saipan, Tinian volt a helyszíne ezeknek. Ezután a szigeteket az Egyesült Államok gyámsága alá helyezték. A japán uralom idején idetelepülteket visszatelepítették származási helyükre.

A függetlenség kérdése az 1970-es években merült fel. A teljes függetlenséget egy népszavazás elutasította. Az ország 1978. január 1-jén az USA társult állama lett.

Távlati tervként az Északi-Mariana-szigeteken felmerült a társult állam alkotmányos státuszának megváltoztatása: a terület egyesüljön Guammal és váljon amerikai szövetségi állammá, azonban népszavazásig még nem jutott el a kérdés.

Népesség [szerkesztés]

Népcsoportok: chamorro, mikoronéz, európai, japán, kínai, filippínó.
Vallások: keresztény, törzsi vallású.

Politika [szerkesztés]

Az Északi-Mariana-szigetek egy többpártrendszerű demokrácia, melyben a kormány feje a kormányzó.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás [szerkesztés]

Politikai pártok [szerkesztés]

Védelmi rendszer [szerkesztés]

Gazdaság [szerkesztés]

A lakosság megélhetését a mezőgazdaság (cukornád, kávé, kókuszdió), a turizmus és a katonai támaszpontokhoz kötődő szolgáltatások biztosítják. Az egy főre eső GDP 2001-ben 12 500 amerikai dollár volt.