Kókuszpálma

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Kókuszpálma
Starr 031209-0059 Cocos nucifera.jpg
Természetvédelmi státusz
Közönséges
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Egyszikűek (Liliopsida)
Csoport: Commelinidae
Rend: Pálmavirágúak (Arecales)
Család: Pálmafélék (Arecaceae)
Nemzetség: Cocos
Faj: C. nucifera
Tudományos név
Cocos nucifera
L.
Hivatkozások
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kókuszpálma témájú kategóriát.

A kókuszpálma (Cocos nucifera) az egyszikűek (Liliopsida) osztályába, a pálmavirágúak (Arecales) rendjébe és a pálmafélék (Arecaceae) családjába tartozó faj.

Elterjedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Valószínűleg az Indiai-óceán szigeteiről vagy az Ázsia és Ausztrália közt elterülő szigetcsoportról terjedhetett el. Sokhelyütt előfordul, mivel a lehullott magok hosszú hónapokig megőrizhetik csírázóképességüket és a tengeren úszva az anyanövénytől akár 4000 kilométerre is kezdhetik a csírázásukat.

Leírása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gyakran 25-30 méter magasságot elérő törzse egyenes, vagy ívesen meghajló, alapjánál megvastagodó. Jellemzően világosszürke színű. Gyökérzete nem hatol mélyre, de a földfelszín feletti járulékos gyökerei kitámasztják a törzset, így jól ellen tud állni az erős viharoknak is. A hatalmas, 3-6 méter hosszú szárnyalt levelekből álló üstökös levélkorona legtöbbször 25-35 levélből áll. Egylaki, virágai sárgák.

Termése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Termése, a kókuszdió, lecsüngő és tojás alakú, színe a zöldesszürkétől a narancssárgáig terjedhet. Mérete 30 centiméter hosszú, 18 centiméter átmérőjű, 1-2 kilogramm tömegű.

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kókuszdiót borító durva rostszálakat kefesörték, tömítőanyagok, valamint – textilipari eljárásokkal – szőnyegek, lábtörlők, zsinórok készítésére lehet felhasználni. Ehhez az éretlen kókuszdiókat 3 napig vízben áztatják, így a rostok leválaszthatók a kemény héjról.[1] Ezután a rostokat megszárítják, gerebenezik. Textilipari feldolgozáshoz fonalat készítenek belőlük. A kókuszszőnyegek rendkívül rugalmasak, korábban így készültek a tornatermi szőnyegek. 1000 kg kókuszdióból kb. 35 kg keferostot és 150 kg fonásra alkalmas rostot lehet előállítani.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Zilahi Márton. A textilipar nyersanyagai. Tankönyvkiadó, Budapest (1953) 

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]