Tuvalu

**Tuvalu**
zászló	címer
	Himnusz: Tuvalu mo te Atua
Főváros	Vaiaku
Államforma	alkotmányos monarchia
- Királynő	II. Erzsébet brit királynő
- Főkormányzó	Filoimea Telito
- Miniszterelnök	Apisai Ielemia ;
Hivatalos nyelv	Tuvalui, angol
függetlenség	Egyesült Királyságtól
- kikiáltása	1978. október 1.
Terület
- Összes	26 km² (190.)
Népesség
- 2005 évi becslés	11 636 (194.)
- Népsűrűség	441 fő/km²
GDP
- Összes
- Egy főre jutó
HDI ()	(.) –
Pénznem	Ausztrál dollár (AUD)
Időzóna	(UTC+12)
Internet TLD	.tv
Nemzetközi gépkocsijel	TV
Hívószám	+688

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Megtekintett lap

Ez az utolsó megtekintett változat (összes); elfogadva: 2009. július 6.

Pontosság

megtekintett

Ugrás: navigáció, keresés

Tuvalu egy óceániai állam, szigetország, a Polinéziához tartozó Ellice-szigetek területén, Hawaii és Ausztrália között, a Csendes-óceánban fekszik. Legközelebbi szomszédai Kiribati, Szamoa és a Fidzsi-szigetek. Négy szigetből, és öt valódi korallzátonyból áll. Teljes szárazföldi területe 26 km². Vatikán és Nauru után a legkisebb népességgel rendelkező ország a Földön. Az ENSZ második legkisebb népességű tagállama. Fizikai méretét illetően Vatikán (0,44 km²), Monaco 1,95 km²) és Nauru (21 km²) után a negyedik legkisebb ország.

Tuvalu első lakosai polinézek voltak. A sziget a 19. század végén került Egyesült Királyság érdekszférájába. Az Ellice-szigeteket az ország 1892 és 1918 között a Gilbert- és Elice-szigetek protektorátus részeként kezelte. 1916 és 1974 között gyarmatterület volt. 1974-ben az Elice-sizigeteken szavazást írtak ki, hogy elszakadjanak-e Nagy-Britanniától, s Tuvalu néven új államot hozzanak-e létre. Ennek eredményeként váltak el a Gilbert-szigetektől, mely a függetlenség elnyerése után Kiribati területe lett. Tuvalu a Nemzetközösségen belül 1978-ban lett teljesen független ország.

[szerkesztés] Földrajz

Bővebben: Tuvalu földrajza

[szerkesztés] Domborzat

Tuvalu négy szigetből és öt valódi atollból áll. Kicsi, elszortan megtalálható atolljain a termőréteg kis kiterjedésű, s az ország kis területével a Föld negyedik legkisebb országa. Mivel ezek a területek szűk korallzátonyok, nagyon kicsi a tengerszint feletti magassága. A tuvalui vulkanikus szigetlánc legnagyobb tagja Funafuti. A szigetcsoport számos kis szigetecskéből

[szerkesztés] Történelem

Bővebben: Tuvalu történelme

A tuvalui polinéz nép, amely megközelítően 2000 éve telepedett le. A kapcsolattartás forradalmasodása előtt gyakori volt a kenuközlekedés a szigetek között. Nyolc vagy kilenc szigeten laktak ebben az időben. Tuvalu neve a saját nyelvén azt jelenti: nyolcan összetartanak.

Alvaro de Mendaña y Neyra spanyol tengerész már 1586-ban meglátta Nuit, de nem szállt partra. Ezt követően a 17. századig nem járt arra európai, amikor is felfedezők elérték a szigeteket. Az 1800-as években bálnavadászok érkeztek a Csendes-óceánra, de Tuvalut csak rendszertelenül keresték fel, mivel hajóikkal nehéz volt megközelíteni a korallzátonyokat, és nem volt nekik megfelelő infrastruktúra a szigeten. Perui rabszolga-kereskedők 1862 és 1864 között többször átszelték az óceánt, és Funafuti, valamint Nukulaelae szigetéről elvitt több mint 400 ember közül senki sem tért vissza. 1865-ben a London Missionary Society protestáns missziós társaság megkezdte tuvaluiak krisztianizálását, ami az 1920-as évekig tartott. A 19. század végén kereskedők költöztek a szigetekre, hasznot remélve a helyi termékekkel való kereskedelemtől.

1892-ben a szigetek Ellice-szigetek néven brit uralom alá kerültek. 1916-ban összevontak két területet Gilbert- és Ellice-szigetek néven. A második világháború idején Tuvalut választották irányítási bázisnak a Japán elleni támadásokhoz. 1945 decemberéig több száz hajót állomásoztattak itt. 1974-ben etnikai viták miatt megtartott népszavazásból kiderült, hogy a többségében polinézek lakta területeken a többség a Gilbert-szigetek (Kiribati) mikronéz lakosságától külön akart válni. 1978-ban Tuvalu néven vált függetlenné. A függetlenség napját október 1-jén tartják. 1979-ben az ország barátsági szerződést írt alá az USA kormányával, melyben utóbbi elismerte Tuvalu területi fennhatóságát négy kis sziget felett.

[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás

[szerkesztés] Alkotmány, államforma

Tuvalu parlamentáris monarchia, élén II. Erzsébet brit királynővel.

[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

Bővebben: Tuvalu parlamentje

[szerkesztés] Főkormányzói

Bővebben: Tuvalu főkormányzói

[szerkesztés] Politikai pártok

[szerkesztés] Közigazgatási felosztás

[szerkesztés] Védelmi rendszer

Bővebben: Tuvalu hadserege

[szerkesztés] Népesség

[szerkesztés] Általános adatok

[szerkesztés] Legnépesebb települések

Bővebben: Tuvalu települései

[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

[szerkesztés] Szociális rendszer

[szerkesztés] Gazdasága

Bővebben: Tuvalu gazdasága

A munkaerő túlnyomó része önellátó kis gazdaságokban tevékenykedik. Legfontosabb terméke a kókuszdió, az állatállományát sertés és baromfi adja. Egyedüli exportcikke a kókuszdióból nyert kopra.