Tuvalu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Tuvalu

Tuvalu zászlaja Tuvalu címere
Himnusz: Tuvalu mo te Atua
Főváros	Vaiaku
Államforma	alkotmányos monarchia
- Királynő	II. Erzsébet brit királynő
- Főkormányzó	Filoimea Telito
- Miniszterelnök	Apisai Ielemia
Hivatalos nyelv	Tuvalui, angol
függetlenség	Egyesült Királyságtól
- kikiáltása	1978. október 1.
Terület
- Összes	26 km² (190.)
Népesség
- 2005 évi becslés	11 636  (194.)
- Népsűrűség	441 fő/km²
GDP
- Összes
- Egy főre jutó
HDI ()	(.) –
Pénznem	Ausztrál dollár (AUD)
Időzóna	(UTC+12)
Internet TLD	.tv
Nemzetközi gépkocsijel	TV
Hívószám	+688

Tuvalu egy óceániai állam, a Polinéziához tartozó Ellice-szigetek területén, Hawaii és Ausztrália között, a Csendes-óceánban fekszik. Legközelebbi szomszédai Kiribati, Szamoa és a Fidzsi-szigetek. Négy szigetből, és öt valódi korallzátonyból áll. Teljes területe 26 km². Vatikán után a legkisebb népességgel rendelkező ország a Földön. Az ENSZ legkisebb népességű tagállama. Fizikai méretét illetően Vatikán, Monaco és Nauru után a negyedik legkisebb ország.

Tuvalu a Nemzetközösségen belül 1978-ban lett teljesen független ország.

Tartalomjegyzék 1 Földrajz 1.1 Domborzat 1.2 Vízrajz 1.3 Éghajlat 1.4 Élővilág, természetvédelem 1.4.1 Nemzeti parkjai 1.4.2 Természeti világörökségei 2 Történelem 3 Államszervezet és közigazgatás 3.1 Alkotmány, államforma 3.2 Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás 3.2.1 Főkormányzói 3.3 Politikai pártok 3.4 Közigazgatási felosztás 3.5 Védelmi rendszer 4 Népesség 4.1 Általános adatok 4.2 Legnépesebb települések 4.3 Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás 4.4 Szociális rendszer 5 Gazdasága 6 Közlekedés 7 Kultúra 7.1 Oktatási rendszer 7.2 Kulturális intézmények 7.3 Tudomány 7.4 Művészetek 7.5 Hagyományok, néprajz 7.6 Gasztronómia 8 Turizmus 9 Sport 10 Média 11 Zene 12 Források 13 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Földrajz

[szerkesztés] Domborzat

Hawaii és Ausztrália között félúton található. Szomszédai Kiribati, Szamoa, és a Fidzsi-szigetek.

Az országot 9 sziget alkotja. Északról délre haladva:

• Nanumea
• Niutao
• Nanumanga
• Nui
• Vaitupu
• Nukufetau
• Funafuti
• Nukulaelae
• Niulakita

[szerkesztés] Vízrajz

[szerkesztés] Éghajlat

[szerkesztés] Élővilág, természetvédelem

[szerkesztés] Nemzeti parkjai

[szerkesztés] Természeti világörökségei

[szerkesztés] Történelem

A tuvalui polinéz nép, amely megközelítően 2000 éve telepedett le. A kapcsolattartás forradalmasodása előtt gyakori volt a kenuközlekedés a szigetek között. Nyolc vagy kilenc szigeten laktak ebben az időben. Tuvalu neve a saját nyelvén azt jelenti: nyolcan összetartanak.

Alvaro de Mendaña y Neyra spanyol tengerész már 1586-ban meglátta Nuit, de nem szállt partra. Ezt követően a 17. századig nem járt arra európai, amikor is felfedezők elérték a szigeteket. Az 1800-as években bálnavadászok érkeztek a Csendes-óceánra, de Tuvalut csak rendszertelenül keresték fel, mivel hajóikkal nehéz volt meközelíteni a korallzátonyokat, és nem volt nekik megfelelő infrastruktúra a szigeten. Perui rabszolga-kereskedők 1862 és 1864 között többször átszelték az óceánt, és Funafuti, valamint Nukulaelae szigetéről elvitt több mint 400 ember közül senki sem tért vissza. 1865-ben a London Missionary Society protestáns gyülekezet elkezdte megtéríteni a tuvaluiakat, ami az 1920-as évekig tartott. A 19. század végén kereskedők költöztek a szigetre, hogy hasznot nyerjenek a sziget erőforrásaiból.

1892-ben a szigetek Ellice szigetek néven brit uralom alá kerültek. 1916-ban összevontak két területet Gilbert és Ellice szigetek néven. A második világháború idején Tuvalut választották irányítási bázisnak a Japán elleni támadásokhoz. 1945 decemberéig több száz hajót állomásoztattak itt. 1974-ben etnikai viták miatt megtartott népszavazásból kiderült, hogy a többségében polinézek lakta területeken a többség a Gilbert-szigetek (Kiribati) mikronéz lakosságától külön akart válni. 1978-ban Tuvalu néven vált függetlenné. A függetlenség napját október 1-jén tartják. 1979-ben az ország barátsági szerződést írt alá az USA kormányával, melyben utóbbi elismerte Tuvalu területi fennhatóságát négy kis sziget felett.

[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás

[szerkesztés] Alkotmány, államforma

Tuvalu parlamentáris monarchia, élén II. Erzsébettel.

[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

[szerkesztés] Főkormányzói

[szerkesztés] Politikai pártok

[szerkesztés] Közigazgatási felosztás

[szerkesztés] Védelmi rendszer

[szerkesztés] Népesség

[szerkesztés] Általános adatok

[szerkesztés] Legnépesebb települések

[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

[szerkesztés] Szociális rendszer

[szerkesztés] Gazdasága

A munkaerő túlnyomó része önellátó kis gazdaságokban tevékenykedik. Legfontosabb terméke a kókuszdió, az állatállományát sertés és baromfi adja. Egyedüli exportcikke a kókuszdióból nyert kopra.

A lakosság főleg halászattal foglalkozik. Ezenkívül taróval, banánnal, kókuszdióval kereskednek.

[szerkesztés] Közlekedés

2002-ben Tuvalun 8 km volt az aszfaltozott útszakasz, ezenkívül több makadám ill. földút is van az országban.

Az országban egy nemzetközi reptér van, Funatin. A repülők a Fidzsi-szigetekről érkeznek heti háromszor.

[szerkesztés] Kultúra

[szerkesztés] Oktatási rendszer

[szerkesztés] Kulturális intézmények

[szerkesztés] Tudomány

[szerkesztés] Művészetek

[szerkesztés] Hagyományok, néprajz

[szerkesztés] Gasztronómia

[szerkesztés] Turizmus

[szerkesztés] Sport

[szerkesztés] Média

Az állami rádió a Radio Tuvalu

[szerkesztés] Zene

[szerkesztés] Források

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Vízszint-emelkedés fenyegeti Tuvalut
• turisztikai információk
• Tuvalu Online

A Nemzetközösség tagjai
Nemzetközösségi királyság	Antigua és Barbuda | Ausztrália | Bahamák | Barbados | Belize | Egyesült Királyság | Grenada | Jamaica | Kanada | Pápua Új-Guinea | Saint Kitts és Nevis | Saint Lucia | Saint Vincent és a Grenadine-szigetek | Salamon-szigetek | Tuvalu | Új-Zéland
Nemzetközösségi köztársaság	Banglades | Botswana | Ciprus | Dél-afrikai Köztársaság | Dominikai Közösség | (Fidzsi-szigetek) | Gambia | Ghána | Guyana | India | Kamerun | Kenya | Kiribati | Malawi | Maldív-szigetek | Mauritius | Málta | Mozambik | Namíbia | Nauru | Nigéria | Pakisztán | Seychelle-szigetek | Sierra Leone | Szingapúr| Srí Lanka | Tanzánia | Trinidad és Tobago | Uganda | Vanuatu | Zambia
Önálló nemzetközösségi monarchiák	Brunei | Lesotho | Malajzia | Szamoa | Szváziföld | Tonga