Tuvalu

Tuvalu

Tuvalu zászlaja

Tuvalu címere

Nemzeti himnusz: Tuvalu mo te Atua

Fővárosa

Vaiaku

Államforma

alkotmányos monarchia

Vezetők

Királynő II. Erzsébet brit királynő

Főkormányzó Iakoba Italeli

Miniszterelnök Willy Telavi

Hivatalos nyelv Tuvalui, angol

függetlenség Egyesült Királyságtól

kikiáltása 1978. október 1.

Tagság ENSZ, Nemzetközösség, Csendes-óceáni Közösség, Csendes-óceáni Fórum

Népesség

Népszámlálás szerint ismeretlen +/-

Rangsorban 194

Becsült 11 636 fő (2005)

Rangsorban 194

Népsűrűség 441 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület 26 km²

Rangsorban 190

Időzóna tuvalui (UTC+12)

Egyéb adatok

Az adatok megjelenítéséhez kattints a „▼ kinyit” hivatkozásra.

Pénznem Ausztrál dollár (AUD)

Nemzetközi gépkocsijel TV

Hívószám 688

Internet TLD

.tv

Tuvalu egy óceániai állam, szigetország, a Polinéziához tartozó Ellice-szigetek területén, Hawaii és Ausztrália között, a Csendes-óceánban fekszik. Legközelebbi szomszédai Kiribati, Szamoa és a Fidzsi-szigetek. Négy szigetből, és öt valódi korallzátonyból áll. Teljes szárazföldi területe 26 km². Vatikán és Nauru után a legkisebb népességgel rendelkező ország a Földön. Az ENSZ második legkisebb népességű tagállama. Fizikai méretét illetően Vatikán (0,44 km²), Monaco (1,95 km²) és Nauru (21 km²) után a negyedik legkisebb ország.

Tuvalu első lakosai polinézek voltak. A sziget a 19. század végén került Egyesült Királyság érdekszférájába. Az Ellice-szigeteket az ország 1892 és 1918 között a Gilbert- és Ellice-szigetek protektorátus részeként kezelte. 1916 és 1974 között gyarmatterület volt. 1974-ben az Ellice-szigeteken szavazást írtak ki, hogy elszakadjanak-e Nagy-Britanniától, s Tuvalu néven új államot hozzanak-e létre. Ennek eredményeként váltak el a Gilbert-szigetektől, mely a függetlenség elnyerése után Kiribati területe lett. Tuvalu a Nemzetközösségen belül 1978-ban lett teljesen független ország.

Földrajz [szerkesztés]

Bővebben: Tuvalu földrajza

Domborzat [szerkesztés]

Tuvalu négy szigetből és öt valódi atollból áll. Kicsi, elszórt atolljain rossz a talaj. Ha csak a szárazföldet számoljuk, akkor a világ legkisebb országai közé tartozik. A szigetcsoportot alkotó korallzátonyok alig emelkednek ki a tengerből. A legmagasabb pont is csak mintegy 5 m magas. Emiatt az államot létében fenyegeti a tengerszint esetleges megemelkedése.

Történelem [szerkesztés]

Bővebben: Tuvalu történelme

A tuvalui polinéz nép, amely megközelítően 2000 éve telepedett le. A kapcsolattartás forradalmasodása előtt gyakori volt a kenuközlekedés a szigetek között. Nyolc vagy kilenc szigeten laktak ebben az időben. Tuvalu neve a saját nyelvén azt jelenti: nyolcan összetartanak.

Alvaro de Mendaña y Neyra spanyol tengerész már 1586-ban meglátta Nuit, de nem szállt partra. Ezt követően a 17. századig nem járt arra európai, amikor is felfedezők elérték a szigeteket. Az 1800-as években bálnavadászok érkeztek a Csendes-óceánra, de Tuvalut csak rendszertelenül keresték fel, mivel hajóikkal nehéz volt megközelíteni a korallzátonyokat, és nem volt nekik megfelelő infrastruktúra a szigeten. Perui rabszolga-kereskedők 1862 és 1864 között többször átszelték az óceánt, és Funafuti, valamint Nukulaelae szigetéről elvitt több mint 400 ember közül senki sem tért vissza. 1865-ben a London Missionary Society protestáns missziós társaság megkezdte tuvaluiak krisztianizálását, ami az 1920-as évekig tartott. A 19. század végén kereskedők költöztek a szigetekre, hasznot remélve a helyi termékekkel való kereskedelemtől.

1892-ben a szigetek Ellice-szigetek néven brit uralom alá kerültek. 1916-ban összevontak két területet Gilbert- és Ellice-szigetek néven. A második világháború idején Tuvalut választották irányítási bázisnak a Japán Birodalom elleni támadásokhoz. 1945 decemberéig több száz hajót állomásoztattak itt. 1974-ben etnikai viták miatt megtartott népszavazásból kiderült, hogy a többségében polinézek lakta területeken a többség a Gilbert-szigetek (Kiribati) mikronéz lakosságától külön akart válni. 1978-ban Tuvalu néven vált függetlenné. A függetlenség napját október 1-jén tartják. 1979-ben az ország barátsági szerződést írt alá az USA kormányával, melyben utóbbi elismerte Tuvalu területi fennhatóságát négy kis sziget felett.

2001-ben az ország vezetője menedékjogot kért Új-Zélandtól népe számára, ugyanis a tengerszint emelkedése miatt néhány évtized múlva elnyeli a tenger az országot.^[1]

Államszervezet és közigazgatás [szerkesztés]

Alkotmány, államforma [szerkesztés]

Tuvalu parlamentáris monarchia, élén II. Erzsébet brit királynővel.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás [szerkesztés]

Bővebben: Tuvalu parlamentje

Főkormányzói [szerkesztés]

Bővebben: Tuvalu főkormányzói

Politikai pártok [szerkesztés]

Közigazgatási felosztás [szerkesztés]

Védelmi rendszer [szerkesztés]

Bővebben: Tuvalu hadserege

Népesség [szerkesztés]

Általános adatok [szerkesztés]

Legnépesebb települések [szerkesztés]

Bővebben: Tuvalu települései

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás [szerkesztés]

Népei: polinéz 96%, angol, ázsiai, egyéb 4% Vallás: tuvalui egyház (protestáns) 97%, adventista 1,4%, egyéb 1,6%

Szociális rendszer [szerkesztés]

Gazdasága [szerkesztés]

Bővebben: Tuvalu gazdasága

A munkaerő túlnyomó része önellátó kis gazdaságokban tevékenykedik. Legfontosabb terméke a kókuszdió, az állatállományát sertés és baromfi adja. Egyedüli exportcikke a kókuszdióból nyert kopra.

Tuvalut a globális felmelegedés miatt árvizek fenyegetik.

A lakosság főleg halászattal foglalkozik. Ezenkívül taróval, banánnal, kókuszdióval kereskednek. Az ipart 2 komoly kopra szárító és -feldolgozó telep 180 főt foglalkoztat. Az egyik kókuszolajat is elő tud állítani. Ez az állam kezében van. A csónakmotorok nagy része (86%) ezzel működik és a buszok és teherautók 60% szintén. ezen kívül az északi szigeteken jelentős a pandamusttermelés és -szövés mely egyszerre szőnyeg, építő, tető, háló, szandál és uniszex hagyományos szoknya (ma is jelentős viselet (70-80% hordja az északi 4 sziget lakosságának). Az erdőben kiásott ti-gyökér párlatával kevert New Zéland-i import sör re-export óceániai szigeten igen jelentős és jövedelmező. Tapasztalataim szerint a világ egyik legjobbja és nagyon erős (17%), a belga sör minőségéhez hasonlítanám. Vaitupun hagyományos a méhészet és komoly óceániai export cikk főleg Tongára és Fidzsi-re. Ez teszi az ország leggazdagabb vidéki szigetté valamint a kókusztermelés 45%-át adja. A fővárosban, Funafutin helyi alapanyagú, kitűnő, színes szövetet, fémhulladékból szeget, motor és -kisgépalkatrészt, színes ablak és egyéb üvegneműt, csodás korallékszereket ( a tuvaluiak pre-cook kereskedelmi hálózatának egyik fő cikkét) pléh hajótestet és rövidtávú rádiót gyártanak családi vállalkozások. Ez kb. 600 főt foglalkoztat a kókuszfeldolgozókkal együtt és óceániai szinten jólétet teremt. Az egyetlen gazdaságilag majdnem inaktív sziget a 40 fős Nuilakita (csak önellátás).

Közlekedés [szerkesztés]

2002-ben Tuvalun 8 km volt az aszfaltozott útszakasz, ezenkívül több makadám ill. földút is van az országban.

Az országban egy nemzetközi reptér van, Funatin. A repülők a Fidzsi-szigetekről érkeznek heti háromszor.

Kultúra [szerkesztés]

Oktatási rendszer [szerkesztés]

Írástudás: 98% Nincs iskolakötelzettség. Felsőoktatás: Vaiakuban működik a Fidzsi Egyetem kihelyezett fakultással, 100 diákkal.

Kulturális intézmények [szerkesztés]

Tudomány [szerkesztés]

Tuvalu területén oceanográfiai-, éghajlati és mikróökológiái valamint ornitológiai kutatásokat végeznek.

Művészetek [szerkesztés]

Hagyományok, néprajz [szerkesztés]

Gasztronómia [szerkesztés]

Turizmus [szerkesztés]

Sport [szerkesztés]

Tuvalu rendelkezett a pekingi olimpián a legkisebb küldöttséggel: 2 könnyűatléta és 1 súlyemelő képviselte az országot a világeseményen.

A sport a világ minden táján kiemelt szerepet kap, hiszen a sportolók a nagy világversenyeken a hazájuk, nemzetük színeit is képviselik. Talán hihetetlen, de egy ilyen kis náció, mint a tuvalui is képes volt kiállítani olimpikont. Nem is egyet, de az első női sportoló, aki kvalifikálni tudta magát egy olimpiára, az Asenate Manoa volt.