Tuvalu
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
|
|||||
| Himnusz: Tuvalu mo te Atua | |||||
| Főváros | Vaiaku | ||||
| Államforma | alkotmányos monarchia | ||||
| - Királynő | II. Erzsébet brit királynő | ||||
| - Főkormányzó | Filoimea Telito | ||||
| - Miniszterelnök | Apisai Ielemia
|
||||
| Hivatalos nyelv | Tuvalui, angol | ||||
| függetlenség | Egyesült Királyságtól | ||||
| - kikiáltása | 1978. október 1. | ||||
| Terület | |||||
| - Összes | 26 km² (190.) | ||||
| Népesség | |||||
| - 2005 évi becslés | 11 636 (194.) | ||||
| - Népsűrűség | 441 fő/km² | ||||
| GDP | |||||
| - Összes | |||||
| - Egy főre jutó | |||||
| HDI () | (.) – | ||||
| Pénznem | Ausztrál dollár (AUD) |
||||
| Időzóna | (UTC+12) | ||||
| Internet TLD | .tv |
||||
| Nemzetközi gépkocsijel | TV | ||||
| Hívószám | +688 |
||||
Tuvalu egy óceániai állam, a Polinéziához tartozó Ellice-szigetek területén, Hawaii és Ausztrália között, a Csendes-óceánban fekszik. Legközelebbi szomszédai Kiribati, Szamoa és a Fidzsi-szigetek. Négy szigetből, és öt valódi korallzátonyból áll. Teljes területe 26 km². Vatikán után a legkisebb népességgel rendelkező ország a Földön. Az ENSZ legkisebb népességű tagállama. Fizikai méretét illetően Vatikán, Monaco és Nauru után a negyedik legkisebb ország.
Tuvalu a Nemzetközösségen belül 1978-ban lett teljesen független ország.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajz
[szerkesztés] Domborzat
Hawaii és Ausztrália között félúton található. Szomszédai Kiribati, Szamoa, és a Fidzsi-szigetek.
Az országot 9 sziget alkotja. Északról délre haladva:
[szerkesztés] Vízrajz
[szerkesztés] Éghajlat
[szerkesztés] Élővilág, természetvédelem
[szerkesztés] Nemzeti parkjai
[szerkesztés] Természeti világörökségei
[szerkesztés] Történelem
A tuvalui polinéz nép, amely megközelítően 2000 éve telepedett le. A kapcsolattartás forradalmasodása előtt gyakori volt a kenuközlekedés a szigetek között. Nyolc vagy kilenc szigeten laktak ebben az időben. Tuvalu neve a saját nyelvén azt jelenti: nyolcan összetartanak.
Alvaro de Mendaña y Neyra spanyol tengerész már 1586-ban meglátta Nuit, de nem szállt partra. Ezt követően a 17. századig nem járt arra európai, amikor is felfedezők elérték a szigeteket. Az 1800-as években bálnavadászok érkeztek a Csendes-óceánra, de Tuvalut csak rendszertelenül keresték fel, mivel hajóikkal nehéz volt meközelíteni a korallzátonyokat, és nem volt nekik megfelelő infrastruktúra a szigeten. Perui rabszolga-kereskedők 1862 és 1864 között többször átszelték az óceánt, és Funafuti, valamint Nukulaelae szigetéről elvitt több mint 400 ember közül senki sem tért vissza. 1865-ben a London Missionary Society protestáns gyülekezet elkezdte megtéríteni a tuvaluiakat, ami az 1920-as évekig tartott. A 19. század végén kereskedők költöztek a szigetre, hogy hasznot nyerjenek a sziget erőforrásaiból.
1892-ben a szigetek Ellice szigetek néven brit uralom alá kerültek. 1916-ban összevontak két területet Gilbert és Ellice szigetek néven. A második világháború idején Tuvalut választották irányítási bázisnak a Japán elleni támadásokhoz. 1945 decemberéig több száz hajót állomásoztattak itt. 1974-ben etnikai viták miatt megtartott népszavazásból kiderült, hogy a többségében polinézek lakta területeken a többség a Gilbert-szigetek (Kiribati) mikronéz lakosságától külön akart válni. 1978-ban Tuvalu néven vált függetlenné. A függetlenség napját október 1-jén tartják. 1979-ben az ország barátsági szerződést írt alá az USA kormányával, melyben utóbbi elismerte Tuvalu területi fennhatóságát négy kis sziget felett.
[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás
[szerkesztés] Alkotmány, államforma
Tuvalu parlamentáris monarchia, élén II. Erzsébettel.
[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
[szerkesztés] Főkormányzói
[szerkesztés] Politikai pártok
[szerkesztés] Közigazgatási felosztás
[szerkesztés] Védelmi rendszer
[szerkesztés] Népesség
[szerkesztés] Általános adatok
[szerkesztés] Legnépesebb települések
[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás
[szerkesztés] Szociális rendszer
[szerkesztés] Gazdasága
A munkaerő túlnyomó része önellátó kis gazdaságokban tevékenykedik. Legfontosabb terméke a kókuszdió, az állatállományát sertés és baromfi adja. Egyedüli exportcikke a kókuszdióból nyert kopra.
A lakosság főleg halászattal foglalkozik. Ezenkívül taróval, banánnal, kókuszdióval kereskednek.
[szerkesztés] Közlekedés
2002-ben Tuvalun 8 km volt az aszfaltozott útszakasz, ezenkívül több makadám ill. földút is van az országban.
Az országban egy nemzetközi reptér van, Funatin. A repülők a Fidzsi-szigetekről érkeznek heti háromszor.
[szerkesztés] Kultúra
[szerkesztés] Oktatási rendszer
[szerkesztés] Kulturális intézmények
[szerkesztés] Tudomány
[szerkesztés] Művészetek
[szerkesztés] Hagyományok, néprajz
[szerkesztés] Gasztronómia
[szerkesztés] Turizmus
[szerkesztés] Sport
[szerkesztés] Média
Az állami rádió a Radio Tuvalu
[szerkesztés] Zene
[szerkesztés] Források
[szerkesztés] Külső hivatkozások
| Ausztrália: Ausztrália | Új-Zéland | |
| Melanézia: Fidzsi-szigetek | Kelet-Timor | Pápua Új-Guinea | Salamon-szigetek | Vanuatu | |
| Mikronézia: Kiribati | Marshall-szigetek | Mikronézia | Nauru | Palau | |
| Polinézia: Szamoa | Tonga | Tuvalu | |
| Függő területek: Amerikai-Szamoa1 | Ashmore- és Cartier-szigetek3 | Baker-sziget1 | Cook-szigetek5 | Északi-Mariana-szigetek1 | Francia Polinézia4 | Guam1 | Howland-sziget1 | Jarvis-sziget1 | Johnston-atoll1 | Kingman-zátony1 | Korall-tengeri-szigetek3 | Midway-szigetek1 | Niue5 | Norfolk-sziget3 | Palmyra-atoll1 | Pitcairn-szigetek2 | Tokelau5 | Új-Kaledónia4 | Wake-sziget1 | Wallis és Futuna4 | |
| 1 Az Amerikai Egyesült Államok külbirtoka 2 Az Egyesült Királyság külbirtoka 3 Ausztrália külbirtoka 4 Franciaország külbirtoka 5 Új-Zéland külbirtoka | |
| A Nemzetközösség tagjai | |||
|---|---|---|---|
| Nemzetközösségi királyság | Antigua és Barbuda | Ausztrália | Bahamák | Barbados | Belize | Egyesült Királyság | Grenada | Jamaica | Kanada | Pápua Új-Guinea | Saint Kitts és Nevis | Saint Lucia | Saint Vincent és a Grenadine-szigetek | Salamon-szigetek | Tuvalu | Új-Zéland |
||
| Nemzetközösségi köztársaság | Banglades | Botswana | Ciprus | Dél-afrikai Köztársaság | Dominikai Közösség | (Fidzsi-szigetek) | Gambia | Ghána | Guyana | India | Kamerun | Kenya | Kiribati | Malawi | Maldív-szigetek | Mauritius | Málta | Mozambik | Namíbia | Nauru | Nigéria | Pakisztán | Seychelle-szigetek | Sierra Leone | Szingapúr| Srí Lanka | Tanzánia | Trinidad és Tobago | Uganda | Vanuatu | Zambia |
||
| Önálló nemzetközösségi monarchiák | Brunei | Lesotho | Malajzia | Szamoa | Szváziföld | Tonga | ||




