Tuvalu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Ugrás: navigáció, keresés

Tuvalu

Tuvalu

Tuvalu zászlaja

Tuvalu címere

Nemzeti himnusz: Tuvalu mo te Atua

Fővárosa

Vaiaku

Államforma

alkotmányos monarchia

Vezetők

Királynő II. Erzsébet brit királynő

Főkormányzó Filoimea Telito

Miniszterelnök Apisai Ielemia

Hivatalos nyelv Tuvalui, angol

függetlenség Egyesült Királyságtól

kikiáltása 1978. október 1.

Tagság ENSZ, Nemzetközösség, Csendes-óceáni Közösség, Csendes-óceáni Fórum

Népesség

Népszámlálás szerint ismeretlen +/-

Rangsorban 194

Becsült 11 636 fő (2005)

Rangsorban 194

Népsűrűség 441 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület 26 km²

Rangsorban 190

Egyéb adatok

Az adatok megjelenítéséhez kattints a „▼ kinyit” hivatkozásra.

Pénznem Ausztrál dollár (AUD)

Nemzetközi gépkocsijel TV

Hívószám 688

Internet TLD

.tv

Tuvalu egy óceániai állam, szigetország, a Polinéziához tartozó Ellice-szigetek területén, Hawaii és Ausztrália között, a Csendes-óceánban fekszik. Legközelebbi szomszédai Kiribati, Szamoa és a Fidzsi-szigetek. Négy szigetből, és öt valódi korallzátonyból áll. Teljes szárazföldi területe 26 km². Vatikán és Nauru után a legkisebb népességgel rendelkező ország a Földön. Az ENSZ második legkisebb népességű tagállama. Fizikai méretét illetően Vatikán (0,44 km²), Monaco (1,95 km²) és Nauru (21 km²) után a negyedik legkisebb ország.

Tuvalu első lakosai polinézek voltak. A sziget a 19. század végén került Egyesült Királyság érdekszférájába. Az Ellice-szigeteket az ország 1892 és 1918 között a Gilbert- és Elice-szigetek protektorátus részeként kezelte. 1916 és 1974 között gyarmatterület volt. 1974-ben az Elice-sizigeteken szavazást írtak ki, hogy elszakadjanak-e Nagy-Britanniától, s Tuvalu néven új államot hozzanak-e létre. Ennek eredményeként váltak el a Gilbert-szigetektől, mely a függetlenség elnyerése után Kiribati területe lett. Tuvalu a Nemzetközösségen belül 1978-ban lett teljesen független ország.

[szerkesztés] Földrajz

Bővebben: Tuvalu földrajza

[szerkesztés] Domborzat

Tuvalu négy szigetből és öt valódi atollból áll. Kicsi, elszórt atolljain rossz a talaj. Ha csak a szárazföldet számoljuk, akkor a világ legkisebb országai közé tartozik. A szigetcsoportot alkotó korallzátonyok alig emelkednek ki a tengerből. A legmagasabb pont is csak mintegy 5 m magas. Emiatt az államot létében fenyegeti a tengerszint esetleges megemelkedése.

[szerkesztés] Történelem

Bővebben: Tuvalu történelme

A tuvalui polinéz nép, amely megközelítően 2000 éve telepedett le. A kapcsolattartás forradalmasodása előtt gyakori volt a kenuközlekedés a szigetek között. Nyolc vagy kilenc szigeten laktak ebben az időben. Tuvalu neve a saját nyelvén azt jelenti: nyolcan összetartanak.

Alvaro de Mendaña y Neyra spanyol tengerész már 1586-ban meglátta Nuit, de nem szállt partra. Ezt követően a 17. századig nem járt arra európai, amikor is felfedezők elérték a szigeteket. Az 1800-as években bálnavadászok érkeztek a Csendes-óceánra, de Tuvalut csak rendszertelenül keresték fel, mivel hajóikkal nehéz volt megközelíteni a korallzátonyokat, és nem volt nekik megfelelő infrastruktúra a szigeten. Perui rabszolga-kereskedők 1862 és 1864 között többször átszelték az óceánt, és Funafuti, valamint Nukulaelae szigetéről elvitt több mint 400 ember közül senki sem tért vissza. 1865-ben a London Missionary Society protestáns missziós társaság megkezdte tuvaluiak krisztianizálását, ami az 1920-as évekig tartott. A 19. század végén kereskedők költöztek a szigetekre, hasznot remélve a helyi termékekkel való kereskedelemtől.

1892-ben a szigetek Ellice-szigetek néven brit uralom alá kerültek. 1916-ban összevontak két területet Gilbert- és Ellice-szigetek néven. A második világháború idején Tuvalut választották irányítási bázisnak a Japán Birodalom elleni támadásokhoz. 1945 decemberéig több száz hajót állomásoztattak itt. 1974-ben etnikai viták miatt megtartott népszavazásból kiderült, hogy a többségében polinézek lakta területeken a többség a Gilbert-szigetek (Kiribati) mikronéz lakosságától külön akart válni. 1978-ban Tuvalu néven vált függetlenné. A függetlenség napját október 1-jén tartják. 1979-ben az ország barátsági szerződést írt alá az USA kormányával, melyben utóbbi elismerte Tuvalu területi fennhatóságát négy kis sziget felett.

[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás

[szerkesztés] Alkotmány, államforma

Tuvalu parlamentáris monarchia, élén II. Erzsébet brit királynővel.

[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

Bővebben: Tuvalu parlamentje

[szerkesztés] Főkormányzói

Bővebben: Tuvalu főkormányzói

[szerkesztés] Politikai pártok

[szerkesztés] Közigazgatási felosztás

[szerkesztés] Védelmi rendszer

Bővebben: Tuvalu hadserege

[szerkesztés] Népesség

[szerkesztés] Általános adatok

[szerkesztés] Legnépesebb települések

Bővebben: Tuvalu települései

[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

[szerkesztés] Szociális rendszer

[szerkesztés] Gazdasága

Bővebben: Tuvalu gazdasága

A munkaerő túlnyomó része önellátó kis gazdaságokban tevékenykedik. Legfontosabb terméke a kókuszdió, az állatállományát sertés és baromfi adja. Egyedüli exportcikke a kókuszdióból nyert kopra.

Tuvalut a globális felmelegedés miatt árvizek fenyegetik.

A lakosság főleg halászattal foglalkozik. Ezenkívül taróval, banánnal, kókuszdióval kereskednek.

[szerkesztés] Közlekedés

2002-ben Tuvalun 8 km volt az aszfaltozott útszakasz, ezenkívül több makadám ill. földút is van az országban.

Az országban egy nemzetközi reptér van, Funatin. A repülők a Fidzsi-szigetekről érkeznek heti háromszor.

[szerkesztés] Kultúra

[szerkesztés] Oktatási rendszer

[szerkesztés] Kulturális intézmények

[szerkesztés] Tudomány

[szerkesztés] Művészetek

[szerkesztés] Hagyományok, néprajz

[szerkesztés] Gasztronómia

[szerkesztés] Turizmus

[szerkesztés] Sport

Tuvalu rendelkezett a pekingi olimpián a legkisebb küldöttséggel: 2 atléta, és 1 súlyemelő képviselte az országot a világeseményen.

A sport a világ minden táján kiemelt szerepet kap, hiszen a sportolók a nagy világversenyeken a hazájuk, nemzetük színeit is képviselik. Talán hihetetlen, de egy ilyen kis náció, mint a tuvalui is képes volt kiállítani olimpikont. Nem is egyet, de az első női sportoló, aki kvalifikálni tudta magát egy olimpiára, az Asenate Manoa volt.