Taró
 |
||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
|
||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| ''Colocasia esculenta'' (L.) Schott (1832) |
A taró vagy táró (Colocasia esculenta) a kontyvirágfélék (Aroideae) családjába és a kolokázia (Colocasia) nemzetségbe sorolt lágyszárú növény.
Tartalomjegyzék |
Származása, élőhelye[szerkesztés]
Ázsiában és Óceániában régóta gyökérzöldségnek termesztett haszonnövény, mára már az egész világon elterjedt kultúrnövény. Ázsiában vadon és elvadulva is előfordulhat elsősorban nedves árkokban. Kínában külön ünnepségeken rituális keretek közt fogyasztják és úgy tartják, ez javítja a látást. A mocsaras területek az élőhelyei, hiszen nagy a vízigénye.
Megjelenése, felépítése[szerkesztés]
Levelei nagyok és tojásdad alakúak 1-1,5 méterre is megnőnek. A talajból vagy a vízből kiálló óriási zöld színű levelei miatt könnyű felismerni. Gumós gyöktörzse évelő, melyet taró-krumplinak is neveznek és japán konyhaművészetben szatoimo néven fontos alapanyag. Levelei közt fejlődik a kontyvirághoz hasonlító virágzata. Virágai 4-20 cm hosszú torzsavirágzatban fejlődnek, amelyből 3-6 cm hosszú rész krémfehér vagy sárga, összesen 9-40 cm hosszú és 2-5 cm széles buroklevél vesz körül. A kontyvirágfélékhez hasonlóan ez a növény is oxalátkristályokat tartalmaz, és emiatt nyersen nem fogyasztható. Magas víztartalma mellett főként keményítő tartalma magas. Diétás rostban gazdag és a benne levő fehérje és cukor miatt is tápláló.
Felhasználása[szerkesztés]
Elsősorban tápanyagban dús gyökértörzsét a taró-krumplit fogyasztják. Főzik vagy sütik, körítésként, főzelékként egyaránt elkészíthető és lisztnek is feldolgozható. Fiatal leveleit és torzsavirágzatát is fogyasztják, a húsos levélnyele, hasonlít a rebarbarákhoz (Rheum). Levelét aszalják és ez a buddhista kolostorok vegetárius konyhájának egyik alapanyaga.
Források[szerkesztés]
- Colocasia esculenta (L.) Schott (angol nyelven). exoticrainforest.com. (Hozzáférés: 2012. február 12.)
- Japán ízvilág (magyar nyelven). terebess.hu. (Hozzáférés: 2012. február 12.)
További információk[szerkesztés]
- táró (magyar nyelven). tomtit.blog.hu. (Hozzáférés: 2012. február 12.)
- Séta az Üvegházi gyűjteményben (magyar nyelven). botkert.hu. (Hozzáférés: 2012. február 12.)
- Távoli gyökerek (magyar nyelven). ismeret.virtus.hu. (Hozzáférés: 2012. február 12.)
Internetes leírások a táróról[szerkesztés]
- A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2012. február 12.)
- Colocasia esculenta. Flora of North America. (Hozzáférés: 2012. február 12.)
- Colocasia esculenta (L.) Schott. Madagascar Catalogue. (Hozzáférés: 2012. február 12.)
- Colocasia esculenta (angol nyelven). NCBI taxonomy browser. (Hozzáférés: 2012. február 12.)
- Colocasia esculenta (L.) Schott (angol nyelven). GRIN Taxonomy for Plants. (Hozzáférés: 2012. február 2.)
Irodalom[szerkesztés]
- Heng Li, Peter C. Boyce. Colocasia esculenta (angol nyelven). Missouri Botanical Garden Press, 73. o. ISBN 978-1-930723-99-3 (2010)
- Sue A. Thompson. Colocasia esculenta (angol nyelven). Oxford University Press, 73. o. ISBN 978-0-19-513729-3 (2000)
- Inno Onwueme. [1. rész, 2. rész Taro Cultivation in Asia and the Pacific] (pdf) (angol nyelven), Oxford University Press, 73. o. ISBN 978-0-19-513729-3 (2000)
