Taró

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Taró vagy táró
TaroAKL.jpg
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Egyszikűek (Liliopsida)
Rend: Hídőrvirágúak (Alismatales)
Család: Kontyvirágfélék (Araceae)
Alcsalád: Kontyvirágformák (Aroideae)
Nemzetség: Kolokázia (Colocasia)
Faj: C. esculenta
Tudományos név
''Colocasia esculenta''
(L.) Schott (1832)
Hivatkozások
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Taró vagy táró témájú kategóriát.

A tárógyökér vagy más néven taró-krumpli

A taró vagy táró (Colocasia esculenta) a kontyvirágfélék (Aroideae) családjába és a kolokázia (Colocasia) nemzetségbe sorolt lágyszárú növény.

Származása, élőhelye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ázsiában és Óceániában régóta gyökérzöldségnek termesztett haszonnövény, mára már az egész világon elterjedt kultúrnövény. Ázsiában vadon és elvadulva is előfordulhat, elsősorban nedves árkokban. Kínában külön ünnepségeken rituális keretek közt fogyasztják, és úgy tartják, javítja a látást. A mocsaras területek az élőhelyei, hiszen nagy a vízigénye.

Megjelenése, felépítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Levelei nagyok és tojásdad alakúak, 1-1,5 méterre is megnőnek. A talajból vagy a vízből kiálló óriási zöld színű levelei miatt könnyű felismerni. Gumós gyöktörzse évelő, melyet taró-krumplinak is neveznek, és japán konyhaművészetben szatoimo néven fontos alapanyag. Levelei közt fejlődik a kontyvirághoz hasonlító virágzata. Virágai 4-20 cm hosszú torzsavirágzatban fejlődnek, amelyből 3-6 cm hosszú rész krémfehér vagy sárga, összesen 9-40 cm hosszú és 2-5 cm széles buroklevél vesz körül. A kontyvirágfélékhez hasonlóan ez a növény is oxalátkristályokat tartalmaz, és emiatt nyersen nem fogyasztható. Magas víztartalma mellett főként keményítőtartalma magas. Diétás rostban gazdag, és a benne levő fehérje és cukor miatt is tápláló.

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Elsősorban tápanyagban dús gyökértörzsét, a taró-krumplit fogyasztják. Főzik vagy sütik, körítésként, főzelékként egyaránt elkészíthető, és lisztnek is feldolgozható. Fiatal leveleit és torzsavirágzatát is fogyasztják, a húsos levélnyele hasonlít a rebarbarákhoz (Rheum). Levelét aszalják, ez a buddhista kolostorok vegetárius konyhájának egyik alapanyaga.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Internetes leírások a táróról[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Taró témájú médiaállományokat.