Oxálsav

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Ez a lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

Ezt a cikket némileg át kellene dolgozni a wiki jelölőnyelv szabályainak figyelembevételével,
hogy megfeleljen a Wikipédia alapvető stilisztikai és formai követelményeinek.

Ez a szócikk részben vagy egészben a Pallas Nagy Lexikonából való, ezért szövege és/vagy tartalma elavult lehet.
Segíts nekünk korszerű szócikké alakításában, majd távolítsd el ezt a sablont.

Oxálsav, másnéven: sóskasav, etándisav. Két bázisú (azaz besorolása: dikarbonsav), széntartalmú organikus sav, amelyet Savary fedezett fel 1773-ban. Sói az oxalátok.

Képlete: HOOC-COOH

[szerkesztés] Tulajdonságai

Fehér kristályos vegyület.

Az oxálsav egyhajlású prizmákban kristályosodik, amelyek két molekula kristályvizet tartalmaznak (H2C2O4.2H2O). Vízben és alkoholban könnyen oldódik (2 sr. kristályos oxálsav szobahőmérsékleten 9 sr. vízben feloldódik), oldata erősen savanyú ízű és savas kémhatású. Oxidáló anyagok (káliumpermanganát) igen könnyen széndioxiddá és vízzé oxidálják, ezért az oxálsav egyike az erélyesebb redukáló anyagoknak. Az iparban a karton-, selyem- és gyapotfestészetben, a kémiai laboratóriumokban pedig normál (szabályos) oldatok készítésére és a különféle oxálsavsók előállítására használják. Nagyobb adagban a szervezetre mérgező hatású. Az oxálsav legegyszerűbben felismerhető mészvízzel, amellyel fehér, ecetsavban oldhatatlan csapadékot ad. Mennyiségi meghatározása leginkább káliumpermanganát oldattal történik titrálás útján.

[szerkesztés] Előfordulása

Előfordul a sóskában, spenótban és számos más növényben (az oxalis- és a rumex-féle fajokban), azonkívül az állati szervezetben (a húgyban) részint szabad állapotban, részint különféle sók alakjában. Kalciumsója a vesekő leggyakoribb alkotója. A természetben található humboltin nevű ásvány nem egyéb, mint ferrooxalát, a whewellit pedig kalcium-moxalát. Oxálsav képződik igen sok széntartalmú vegyület oxidációjakor, igy a cukorféleségeknek, a szénhidrátoknak, stb. salétromsavval való oxidálásakor.

Kalcium sója vízben oldhatatlan (ezért okozhat vesekövet). Savanyú kálium sója (HOOC-COOK) a rozsdafoltot eltávolítja.

[szerkesztés] Reakcióképessége, reakciói

Az oxálsav kétbázisú sav lévén, számos sót alkot, amelyeket oxalátoknak neveznek. Ezek közül fontosabbak:

1. kálium-oxalát (K2C2O4.H2O), amely az oxálsav és a kálium-karbonát telítése, és az oldatnak kikristályosítása útján készül. Vízben könnyen oldódik. Ezt a sót a barnakő meghatározására és a fotográfozásnál használták. Oxálsavval elegyítve savanyú sóvá, kálium-hidrooxaláttá (KHC2O4.H2O) alakul, mely a természetben számos savanyú ízű növény (pl. sóska) nedvében megtalálható és legegyszerűbben úgy készül, hogy az oxálsav felét kálium-karbonáttal telítik és a másik felét hozzáöntve kikristályosítják.
2. Kálium-quadrioxalát [KH3(C2O4)1.2H3O], amely fő alkatrészét képezi a kereskedésben található u.n. sóskasónak és amelyet a háztartásban tinta- és rozsdafoltok eltávolítására használnak. A kálium-oxalátokhoz teljesen hasonlók a megfelelő nátrium- és ammóniumsók.
3. Kalcium-oxalát (CaC2O4.H2O), fehér, poralakú csapadék alakjában válik le, ha a vízben oldható oxalátokhoz kalcium-klorid oldatot öntünk. Megtalálható a növényi és az állati szervezetben (vizeletben), a húgykövekben stb. Vízben és ecetsavban oldhatatlan, de sósavban v. salétromsavban igen könnyen feloldódik. Erősebb hevítéskor kalcium-karbonátra és széndioxidra bomlik. A súly szerinti elemzésben rendszerint e só alakjában választják le a kalciumot. A kalcium-oxaláthoz teljesen hasonló a bárium- és stroncium-oxalát.
4. Ferrooxalát (FeC2O4.2H3O), citromságra csapadék, mely ferroszulfát- és kálium-oxalát oldatok elegyítésekor képződik. A ferrooxalátnak a kálium-oxaláttal való kettős sóját [K2Fe(C2O4)1.2H2O] kiváló redukáló hatásánál fogva a fotográfiában mint igen jó «előhívót» használják.
5. Ferrioxalát [Fe1(C2O4)3], frissen készült ferrihidroxidnak oxálsavban való oldása útján kapható. A fény a ferrioxalátot ferrooxaláttá redukálja, ezért az előállításnak sötétben kell történni. Hasonló összetételűek a kromo- és kromioxalátok, amelyek igen szép színűek. Az oxálsavban a hidrogénatomok különféle alkoholgyökökkel (metil, etil stb.) helyettesíthetők és ekkor az oxálsavnak különféle összetett éterei keletkeznek, amelyek azonban csak tudományos érdekűek. Hasonlóképp nem bírnak gyakorlati fontossággal az oxálsav különféle amidjai és más bonyolultabb összetételű vegyületei.

[szerkesztés] Előállítása

Nagyban való előállítása úgy történik, hogy fűrészport kálium- és nátrium-hidroxid elegyével összekeverve, vas üstökben 200-220°C-ra hevítik, amikor nátrium- és kálium-oxalát képződik. A megolvadt barna tömeget vízzel kivonják, és oltott mésszel főzik; ekkor kalcium-oxalát válik ki, amelyet kénsavval bontanak el, és a megszűrt oldatból kikristályosítják. Kicsiben legcélszerűbben úgy készíthető, hogy 1 rész cukrot 5 r. salétromsavval (fs. 1,245) főzünk, és a folyadékot kikristályosítjuk. A kerekedelemben előforduló oxálsav rendszerint nem tiszta, de igen könnyen megtisztítható úgy, hogy vízben oldjuk, és az oldatot besűrítés után lassan kihűlni hagyjuk.