Kontyvirágfélék
 |
||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Foltos kontyvirág (Arum maculatum) |
||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||
|
||||||||||
| Alcsaládok | ||||||||||
|
||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Kontyvirágfélék témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Kontyvirágfélék témájú médiaállományokat. |
A kontyvirágfélék (Araceae) a hídőrvirágúak (Alismatales) egyik családja. Régebbi rendszerekben a torzsavirágzatúak (Spadiciflorae) közé helyezték őket, a pálmák és a villáspálmafélék mellé (virágzatuk valóban torzsavirágzat, de ez nem jelent rokonságot más, ilyen virágzatú növénycsoportokkal – konvergencia). A hídőrvirágúak közül ez az egyetlen szárazföldi csoport. Közös morfológiai sajátosságaikat itt röviden összegezzük.
- Erőteljes gyöktörzs (rizóma) vagy gyökérgumó alakul ki.
- Nagy részük tőlevélrózsás növény, de ismeretesek cserje, sőt fa alakúak is.
- Szárukban a farész (xilém) nem tartalmaz facsöveket (trachea).
- A levelek a kétszikűekére (Magnoliopsida) emlékeztető hálózatos erezetűek, mely az életkörülmény miatt alakult ki, és konvergens a kétszikűek levélerezetével.
- Általában az egyszerű torzsvirágzatot buroklevél fogja körül, mely védelmet nyújt, és sok esetben egy rovarcsapda is: a rovarok csak akkor képesek kiszabadulni a buroklevélből, ha a megporzást elvégezték. A virágzat a rovarok csalogatására kellemetlen dögszagot áraszthat, sőt egyes fajok hőtermelésre is képesek.
- A növény hajtásában mindenütt rafidkristály (kalcium-oxalát) található a sejtekben, mely ehetetlenné teszi a zöld részeket.
A kontyvirágfélék családjának 106 nemzetsége mintegy 4000 fajt foglal magába. Legtöbbjük a mediterrán területeken él, a trópusi és szubtrópusi területeket kedvelő fajaik is vannak. Hazánkban él a foltos kontyvirág (Arum maculatum), mely a dunántúli üde erdőkben gyakorinak mondható és a keleti kontyvirág (Arum orientale).
Képek [szerkesztés]
-
Az elefántfül-kontyvirág (Alocasia macrorhiza) levelei hatalmasra nőnek, a trópusok növenyei. Nálunk kedvelt dísznövények.
-
Az Amorphophallus titanum a trópusokon él, és hatalmas virágot nőveszt.
-
A kála (Zantedeschia) kedvelt kerti virág.
Források [szerkesztés]
- Podani János. A szárazföldi növények evolúciója és rendszertana. ISBN 963 463 632 2 (2003)
- Borhidi Attila: A zárvatermők fejlődéstörténeti rendszertana, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 1998
- Tuba Zoltán–Szerdahelyi Tibor–Engloner Attila–Nagy János (szerk.): Botanika II. (Bevezetés a növénytanba, algológiába, gombatanba és funkcionális növényökológiába) – Rendszertan, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 2007
