Katar
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
|
|||||
| Himnusz: As Salam al Amiri | |||||
| Főváros | Doha | ||||
| Államforma | alkotmányos monarchia | ||||
| - Emír | Hamad bin Khalifa Al-Thani | ||||
| - Miniszterelnök | Hamad Ibn Jaber Al-Thani
|
||||
| Hivatalos nyelv | arab | ||||
| függetlenség | |||||
| - elismerése | 1971. szeptember 3. | ||||
| Terület | |||||
| - Összes | 10 360 km² (162.) | ||||
| Népesség | |||||
| - 2003 évi becslés | 817 052 (154.) | ||||
| - Népsűrűség | 79 fő/km² | ||||
| GDP | |||||
| - Összes | |||||
| - Egy főre jutó | |||||
| HDI () | (.) – | ||||
| Pénznem | Katari riál (QAR) |
||||
| Időzóna | (UTC+3) | ||||
| Internet TLD | .qa |
||||
| Nemzetközi gépkocsijel | Q | ||||
| Hívószám | +974 |
||||
Magyarországnál nyolcszor kisebb ország a Perzsa-öbölbe nyúló Katari-félszigeten. A volt brit protektorátus 1971 óta független.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajz
[szerkesztés] Domborzat
Az Arab-félszigetről a Perzsa-öbölbe nyúló Katar-félszigeten fekvő ország enyhén felboltozódó mészkőrétegekből álló sivatagos alföld. A felszínt délkeleten szélfútta homokdűnék, a korallzátonyokkal övezett partok mentén sós-agyagos mélyedések tagolják. Legmagasabb pontja: Qurayn Aba al Bawl, 105 méter.
[szerkesztés] Vízrajz
[szerkesztés] Éghajlat
[szerkesztés] Élővilág, természetvédelem
[szerkesztés] Nemzeti parkjai
[szerkesztés] Természeti világörökségei
[szerkesztés] Történelem
A perzsa és görög fennhatóság után az 1. században arab törzsek vették birtokba a vidéket. 528-ban az Arab Kalifátus része lett, de mivel távol esett a birodalom nagy központjaitól, időről időre vallási reformátorok vagy önállóságra törő emírek kezébe került. A törökök 1536-ban foglalták el, és fennhatóságuk aladt maradt egészen 1868-ig, az angolok megjelenéséig. A Katari Emírséget 1868. szeptember 12-én kiáltották ki. Az ország 1916-ban brit védnökség lett, az uralkodó emír csak formálisan gyakorolta hatalmát. Amikor az angolok bejelentették, hogy 1971-ben kivonulnak a Perzsa-öböl térségéből, a part menti területek uralkodói egy föderáció létrehozását határozták el, amely meg is alakult (napjainkban Egyesült Arab Emírségek), de Katar és Bahrein sem csatlakozott hozzá. Katar 1971. szeptember 3-án kikiáltotta függetlenségét. 1995-ben az emír fia megdöntötte apja hatalmát, és jelentős reformokat vezetett be. Az 1999-es első ízben megtartott választásokon nők is részt vehettek.
[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás
[szerkesztés] Alkotmány, államforma
[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
[szerkesztés] Politikai pártok
[szerkesztés] Közigazgatási felosztás
[szerkesztés] Védelmi rendszer
[szerkesztés] Népesség
[szerkesztés] Általános adatok
- Városi lakosság aránya: 93%.
- Születéskor várható élettartam: férfiaknál 71 év, nőknél 76 év.
- Népességnövekedés: 2,87%.
- Írástudatlanság: 17,5%.
[szerkesztés] Legnépesebb települések
[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás
Az országban a hivatalos nyelv az arab, beszélt nyelv még az angol is.
A népesség 20%-a katari arab, 20%-a egyéb arab, 18%-a indiai, 18%-a pakisztáni, 10%-a perzsa és 14%-a egyéb népcsoporthoz tartozik. A lakosság 95%-a mohamedán (80% szunnita, 15% síita), 3%-a keresztény, 1%-a hindu, 1%-a pedig egyéb vallású.
[szerkesztés] Szociális rendszer
[szerkesztés] Gazdaság
[szerkesztés] Általános adatok
Fő gazdasági erőforrása a hatalmas kőolaj- és földgázkészlete. Iparát a kőolaj-finomítás, vegyipar és teljes vertikumú vaskohászat alkotja. A tetemes bevételekből fejlett infrastruktúrát, szociális intézményrendszert építettek ki. Mezőgazdaságának vezető ágazata a modern alapokra helyezett halászat. Tagja az Öböl Menti Együttműködési Tanács (GCC)nak.
- Hazai össztermék (GDP)/fő: 20 100 USD (2002-ben).
- Nemzeti össztermék (GNP) megoszlása: mezőgazdaság 1%, ipar 67%, szolgáltatások 32%.
- Munkanélküliség: 2,7%.
- Munkaerő: 280 122 fő.
- Infláció: 1,9% (2002-ben).
[szerkesztés] Gazdasági ágazatok
[szerkesztés] Mezőgazdaság
[szerkesztés] Ipar
[szerkesztés] Kereskedelem
- Exportcikkek: kőolaj, kőolajtermékek, műtrágya, acél.
- Importtermékek: gépek és berendezések, járművek, élelmiszerek, vegyszerek.
- Fontosabb kereskedelmi partnerek: Japán, Franciaország, Dél-Korea, USA, Egyesült Királyság, Szingapúr.
[szerkesztés] Az országra jellemző egyéb ágazatok
[szerkesztés] Közlekedés
Katarban nincs vasút. A közúthálózatot 1230 km műút alkotja. A legfontosabb kikötő és nemzetközi repülőtér is Doha, ezenkívül még 1 repülőtér és 2 kikötő van az országban.
[szerkesztés] Kultúra
[szerkesztés] Oktatási rendszer
[szerkesztés] Kulturális intézmények
[szerkesztés] Tudomány
[szerkesztés] Művészetek
[szerkesztés] Hagyományok, néprajz
[szerkesztés] Gasztronómia
[szerkesztés] Turizmus
[szerkesztés] Sport
[szerkesztés] Ünnepek
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Katar a startlapon [1]
| Dél-Ázsia: Afganisztán | Banglades | Bhután | India | Irán | Maldív-szigetek | Nepál | Pakisztán | Srí Lanka | |
| Délkelet-Ázsia: Brunei | Fülöp-szigetek | Indonézia | Kambodzsa | Kelet-Timor | Malajzia | Mianmar | Szingapúr | Thaiföld | Vietnam | |
| Délnyugat-Ázsia: Arab Emírségek | Azerbajdzsán1 | Bahrein | Grúzia1 | Irak | Irán | Izrael | Jordánia | Jemen | Katar | Kuvait | Libanon1 | Omán | Örményország1 | Szaúd-Arábia | Szíria | Törökország1 | |
| Észak-Ázsia: Oroszország1 | |
| Kelet-Ázsia: Dél-Korea | Észak-Korea | Kína (Hongkong, Makaó) | Japán | Mongólia | | |
| Közép-Ázsia: Kazahsztán1 | Kirgizisztán | Tádzsikisztán | Türkmenisztán | Üzbegisztán | |
| Függő területek: Akrotíri és Dekélia | Karácsony-sziget | Kókusz (Keeling)-szigetek | |
| Vitatott státusú területek: Abházia | Dél-Oszétia | Észak-Ciprus | Hegyi-Karabah | Palesztina | Tajvan | |
| 1 Földrajzilag Ázsiához tartozik, de gyakran Európához tartozónak számítják | |
| Arab Liga | |
|---|---|
| Algéria | Bahrein | Comore-szigetek | Dzsibuti | Egyesült Arab Emírségek | Egyiptom | Irak | Jemen | Jordánia | Katar | Kuvait | Libanon | Líbia | Marokkó | Mauritánia | Omán | Palesztina | Szaúd-Arábia | Szíria | Szomália | Szudán | Tunézia | |




