A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Katar (arabul قطر, Qaṭar IPA: [ˈqɑtˁɑr]; hivatalosan Katari Állam[1], arabul دولة قطر, Dawlat Qatar) egy közel-keleti arab emirátus a Perzsa-öbölbe nyúló Katari-félszigeten. Területe Magyarországénál kb. 8-szor kisebb. A világon Katarban a második legtöbb az egy főre jutó hazai össztermék (GDP). A volt brit protektorátus 1971 óta független.
Az Arab-félszigetről a Perzsa-öbölbe nyúló Katar-félszigeten fekvő ország enyhén felboltozódó mészkőrétegekből álló sivatagos alföld. A felszínt délkeleten szélfútta homokdűnék, a korallzátonyokkal övezett partok mentén sós-agyagos mélyedések tagolják. Legmagasabb pontja: Qurayn Aba al Bawl, 105 méter.
[szerkesztés] Élővilág, természetvédelem
[szerkesztés] Természeti világörökségei
A perzsa és görög fennhatóság után az 1. században arab törzsek vették birtokba a vidéket. 528-ban az Arab Kalifátus része lett, de mivel távol esett a birodalom nagy központjaitól, időről időre vallási reformátorok vagy önállóságra törő emírek kezébe került. A törökök 1536-ban foglalták el, és fennhatóságuk aladt maradt egészen 1868-ig, az angolok megjelenéséig. A Katari Emírséget 1868. szeptember 12-én kiáltották ki. Az ország 1916-ban brit védnökség lett, az uralkodó emír csak formálisan gyakorolta hatalmát. Amikor az angolok bejelentették, hogy 1971-ben kivonulnak a Perzsa-öböl térségéből, a part menti területek uralkodói egy föderáció létrehozását határozták el, amely meg is alakult (napjainkban Egyesült Arab Emírségek), de Katar és Bahrein sem csatlakozott hozzá. Katar 1971. szeptember 3-án kikiáltotta függetlenségét. 1995-ben az emír fia megdöntötte apja hatalmát, és jelentős reformokat vezetett be. Az 1999-es első ízben megtartott választásokon nők is részt vehettek. 2003-ban Katar volt az Irak elleni amerikai támadás főhadiszállása. Itt működik az Al Jazeera hírtelevízió, amely arab és angol nyelven sugároz.
[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás
[szerkesztés] Alkotmány, államforma
[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
[szerkesztés] Közigazgatási felosztás
- Városi lakosság aránya: 93%.
- Születéskor várható élettartam: férfiaknál 71 év, nőknél 76 év.
- Népességnövekedés: 2,87%.
- Írástudatlanság: 17,5%.
[szerkesztés] Legnépesebb települések
[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás
Az országban a hivatalos nyelv az arab, beszélt nyelv még az angol is.
A népesség 20%-a katari arab, 20%-a egyéb arab, 18%-a indiai, 18%-a pakisztáni, 10%-a perzsa és 14%-a egyéb népcsoporthoz tartozik. A lakosság 95%-a muszlim (80% szunnita, 15% síita), 3%-a keresztény, 1%-a hindu, 1%-a pedig egyéb vallású.
Fő gazdasági erőforrása a hatalmas kőolaj- és földgázkészlete. Iparát a kőolaj-finomítás, vegyipar és teljes vertikumú vaskohászat alkotja. A tetemes bevételekből fejlett infrastruktúrát, szociális intézményrendszert építettek ki. Mezőgazdaságának vezető ágazata a modern alapokra helyezett halászat. Az Öböl Menti Együttműködési Tanács (GCC) tagja. 2013-ban új pénznemet fog bevezetni a halídzsit.
- Hazai össztermék (GDP)/fő: 20 100 USD (2002-ben).
- Nemzeti össztermék (GNP) megoszlása: mezőgazdaság 1%, ipar 67%, szolgáltatások 32%.
- Munkanélküliség: 2,7%.
- Munkaerő: 280 122 fő.
- Infláció: 1,9% (2002-ben).
- Exportcikkek: kőolaj, kőolajtermékek, műtrágya, acél.
- Importtermékek: gépek és berendezések, járművek, élelmiszerek, vegyszerek.
- Fontosabb kereskedelmi partnerek: Japán, Franciaország, Dél-Korea, USA, Egyesült Királyság, Szingapúr.
[szerkesztés] Az országra jellemző egyéb ágazatok
Katarban nincs vasút. A közúthálózatot 1230 km műút alkotja. A legfontosabb kikötő és nemzetközi repülőtér is Doha, ezenkívül még 1 repülőtér és 2 kikötő van az országban.
[szerkesztés] Kulturális intézmények
[szerkesztés] Hagyományok, néprajz
Bővebben: Katar hadereje
