Üzbegisztán

Üzbég Köztársaság
O‘zbekiston Respublikasi O'zbekstan Respublikası
Üzbegisztán zászlaja Üzbegisztán címere
Nemzeti himnusz: Serquyosh hur o'lkam Fájl:Uzbekistan anthem.ogg
Fővárosa	Taskent
é. sz. 41° 16′ k. h. 69° 13′41.2666666667, 69.2166666667
Vezetők
Elnök	Islom Karimov
Miniszterelnök	Shavkat Mirziyayev
Hivatalos nyelv	üzbég, regionálisan a karakalpak is
függetlenség	Szovjetuniótól
kikiáltása	1991. szeptember 1.
Népesség
Népszámlálás szerint	27 606 007 fő (2009) +/-
Rangsorban	45
Népsűrűség	61.4 fő/km²
GDP
Egy főre jutó	3015 dollár
Földrajzi adatok
Terület	447 400 km²
Rangsorban	55
Víz	4,9%
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a „▼ kinyit” hivatkozásra.
Pénznem	Üzbég szom (UZS)
Nemzetközi gépkocsijel	UZ
Hívószám	998
Internet TLD	.uz

Üzbegisztán Magyarországnál csaknem ötször nagyobb területű köztársaság Közép-Ázsiában. 1991-ig a Szovjetunióhoz tartozott.

Földrajza

Üzbegisztán domborzati térképe

Elhelyezkedés

A közép-ázsiai ország az Aral-tó medencéjétől a Tien-sanig húzódik. Északi szomszédja Kazahsztán, délnyugati Türkmenisztán, déli Afganisztán, délkeleti Tádzsikisztán, keleti pedig Kirgizisztán.

Domborzat

Nyugati részén, a kiszáradó Aral-tó déli partján mocsaras süllyedékek találhatók, ettől keletre a Kizil-kum sivatag húzódik. Az ország keleti és déli részét a Tien-san vonulatai hálózzák be. Legmagasabb pontja: Adelunga Toghi, 4643 méter.

Vízrajz

Folyói:

• Amu-darja
• Szir-darja
• Csircsik

Tavai:

• Aral-tó
• Ajdar-kul
• Karjakkumi-víztározó
• Szarikamisz-tó
• Csarvaki- víztározó

Történelem

A mai Üzbegisztán területére az ókorban kiterjedt az egymást követő perzsa dinasztiák hatalma. A 7. századtól arab, majd a 13–15. században mongol fennhatóság alatt állt. Timur Lenk itt rendezte be birodalma központját. A 16. századtól a buharai és a hivai emír uralma alatt állt. Az 1850 és 1868 közötti orosz terjeszkedés nyomán Buhara orosz védnökség alá került. Az Üzbég Szovjet Szocialista Köztársaságot 1924. október 27-én alakították meg. 1990. június 20-án az Üzbég Legfelsőbb Tanács elfogadta a függetlenségi nyilatkozatot, és a sikertelen moszkvai puccsot követően kikiáltotta az ország teljes függetlenségét Üzbég Köztársaság néven, amelyet decemberben egy népszavazás is megerősített. 1991 decemberében Üzbegisztán a Független Államok Közözsségének tagja lett. Az elnököt személyi kultusz övezi, az ellenzéki pártokat betiltották. Az ország 2001-ben átadott néhány volt szovjet bázist az amerikaiaknak afganisztáni hadműveleteikhez.

Népesség, település

Főbb demográfiai adatok

• Városi lakosság aránya: 37%.
• Születéskor várható élettartam: férfiaknál 61 év, nőknél 68 év.
• Népességnövekedés: 1,63%.
• Írástudatlanság: 0,7%.

Nyelvek

Az országban a hivatalos nyelv az üzbég, de beszélik még az orosz és a tádzsik nyelvet is. 1992-től latin ábécét használnak, török ortográfiával.

Buharai asszonyok

Népek

A népek:

• Üzbég 80%
• Orosz 6%
• Tádzsik 5%
• Kazah 3%
• Karakalpak 3%
• Tatár 2%
• Egyéb 1%

Vallások

A lakosság 88%-a szunnita muszlim, 9%-a orosz ortodox, 3%-a pedig egyéb vallású.

Közigazgatási felosztás

Üzbegisztán 12 tartományra (vilajet – viloyat), 1 városra (shahr) és egy autonóm köztársaságra (Respublikas) oszlik:

1. Toshkent Shahri
2. Andijon Viloyati
3. Buxoro Viloyati
4. Farg'ona Viloyati
5. Jizzax Viloyati
6. Namangan Viloyati
7. Navoiy Viloyati
8. Qashqadaryo Viloyati
9. Samarqand Viloyati
10. Sirdaryo Viloyati
11. Surxondaryo Viloyati
12. Toshkent Viloyati
13. Xorazm Viloyati
14. Karakalpaksztáni köztársaság (Qoraqalpogʻiston Respublikasi)

Politika

Politikai rendszer, választási rendszer

Az ország elnöki köztársaság. Elnöke jelenleg Islom Karimov.

Islom Karimov

Törvényhozás-, Végrehajtás, Igazságszolgáltatás

Az ország parlamentje az Olij Madschlis, amely egykamarás. A parlamentben 250 képviselő foglal helyet, akiket 5 évre választ a nép.

Gazdaság

Általános adatok

• Hazai össztermék (GDP)/fő: 2600 USD (2002).
• Nemzeti össztermék (GNP) megoszlása: mezőgazdaság 36%, ipar 21%, szolgáltatások 43%.
• Munkanélküliség: 10%.
• Munkaerő: 11 900 000 fő.
• Infláció: 26% (2002).

Mezőgazdaság, ipar, kereskedelem

• Mezőgazdaság: Legfontosabb mezőgazdasági terményei a gyapot, rizs, szőlő, gyümölcs, zöldség, búza, kukorica és a burgonya. A hegyvidékeken karaküljuhot tenyésztenek, nevezetes a Fergánai-medence selyemhernyó-tenyésztése.
• Ipar: Iparára a hagyományos textil- és élelmiszeripar, valamint a vegyipar, gépgyártás, papírgyártás jellemző.
• Kereskedelem: Exportcikkek: gyapot, arany, elektromos energia, műtrágya, fémek, textíliák, élelmiszerek. Importcikkek: gépek, berendezések, élelmiszerek, vegyszerek, fémek. Főbb kereskedelmi partnerek: Oroszország, Dél-Korea, Kína, Kazahsztán, Törökország, Ukrajna, Németország, Banglades, Lengyelország, Tádzsikisztán

Közlekedés

Közúti közlekedés

Üzbegisztánban a szomszédaihoz viszonyítva jó utak találhatók. Az utak hossza 78 400 km, amelyből 67 000 európai minőségű. A legfontosabb út a Taskent-Szamarkand-Buhara-Urgencs-Nukusz. A legfontosabb autópálya az M-39, amely Taskent és Buhara között húzódik.

Vasúti közlekedés

A közlekedésben a vasút dominál. Kb. 3 460 km (1990) a vasutak hossza.

Vízi közlekedés

A hajózható víziutak hossza 1100 km.

Légi közlekedés

Az ország állami légivállalata az Uzbekistan Airways (Oʻzbekiston havon yoʻllari), amely Frankfurt am Mainba is szállít utasokat. Nemzetközi reptér Taskentben van. Nukuszból, Ürgencsből, Szamarkandból és Buharából Moszkvába is közlekedik repülő.

Kultúra

Kulturális intézmények

Oktatási rendszer

Az iskolakötelezettség 10 év. Üzbég egyetemeken összesen 40000 diák tanul.

Egyetemek:

• Üzbegisztáni Nemzeti Egyetem
• Taskenti Állami Agráregyetem
• Termezi Állami Egyetem

Kulturális világörökség

A világ kulturális örökségének része az UNESCO szerint:

• Itchan-Kala, Híva történelmi óvárosa
• Buhara történelmi óvárosa
• Sahriszabz történelmi óvárosa
• Szamarkand

Művészetek

Zene

Az országban is elterjedt a popzene, egyik hírességük Shahzoda énekesnő.

Sport

Üzbegisztáni sportolók összesen 11 érmet szereztek a nyári olimpiai játékokon, ebből 6-ot ökölvívásban és 4-et birkózásban.

Üzbegisztán olimpiai érmesei:

• 1996
  • ezüst – Armen Bagdasarov (cselgáncs)
  • bronz – Karim Tulaganov (ökölvívás)
• 2000
  • arany – Muhammadqodir Abdullayev (ökölvívás)
  • ezüst – Artur Taymazov (birkózás)
  • bronz – Sergey Mihaylov (ökölvívás), Rustam Saidov (ökölvívás)
• 2004
  • arany – Artur Taymazov (birkózás), Aleksandr Dokturishvili (birkózás)
  • ezüst – Magomed Ibragimov (birkózás)
  • bronz – Baxodirjon Sultonov (ökölvívás), Utkirbek Haydarov (ökölvívás)

Az egyik leghíresebb üzbég sportoló a profi nehézsúlyú világbajnok ökölvívó Ruslan Chagayev.

Külső hivatkozások

• Üzbegisztán kormányzati oldala
• Üzbegisztán.lap.hu (linkgyűjtemény)
• Üzbegisztán Domborzati Térképe