Észak-Ciprus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Észak-Ciprus
'Kuzey Kıbrıs Türk Cumhuriyeti'
 Észak-Ciprus zászlaja
Észak-Ciprus zászlaja
 Észak-Ciprus címere
Észak-Ciprus címere
Nemzeti himnusz: İstiklâl Marşı
NCyprus location.svg

Fővárosa Lefkoşa (Nicosia)
é. sz. 35° 10′ k. h. 33° 21′
Államforma köztársaság
Vezetők
Államfő Derviş Eroğlu
Miniszterelnök İrsen Küçük
Parlament elnöke Fatma Ekenoğlu
Hivatalos nyelv török
Beszélt nyelvek angol, ciprusi török (gibrizlidja)[forrás?]
független (de facto) Ciprustól
kikiáltása 1983. november 15.
Népesség
Népszámlálás szerint ismeretlen +/-
Becsült 232 371 fő (2006)
GDP 2004
Összes 1766 milliárd USD
Egy főre jutó 8 095 USD
Földrajzi adatok
Terület 3 355 km²
Víz 2.7%%
Időzóna EET (UTC+2)
EEST (UTC+3)
Egyéb adatok
Pénznem Török líra (TRL)
Hívószám 90 3921
Internet TLD .nc.tr

1 Törökországi helyközi hívás.

Az Észak-ciprusi Török Köztársaság (Észak-Ciprus, törökül: Kuzey Kıbrıs Türk Cumhuriyeti) egy de facto független állam Ciprus szigetének északi harmadán.

A lakosság szinte 100%-ban a török nyelvet használó török etnikumhoz tartozik, két fő csoportja van: a török ciprióták és a betelepült anatóliai törökök csoportja. Az idősebb török ciprióták legnagyobb része beszél és ért görögül. Igen kis számban élnek még a területen görög ciprióták és maroniták is. Nicosia (törökül: Lefkoşa, görögül: Lefkosia) északi fele az Észak-ciprusi Török Köztársaság területén található, a város mindkét ország fővárosa.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Földrajz

[szerkesztés] Domborzat

Legmagasabb pont: Selvili Tepe, 1024 m

[szerkesztés] Vízrajz

Legfőbb folyó: Messaria. A patakok többsége időszakos, nyáron kiszárad.

[szerkesztés] Éghajlat

A sziget éghajlata mediterrán. Mivel a csapadékot hozó szelek nyugatról érkeznek és a szigeten elég magas hegység is van, keleti része jóval szárazabb, mint a nyugati. A magasabb hegyekben télen lehet tartós hó.

[szerkesztés] Környezeti állapot

Politikai okokból Észak-Cipruson az utóbbi évtizedekben kevés látogató járt, és a helyi mezőgazdaság tevékenysége is csökkent. Ez jót tett a természeti környezetnek. Fajokban aránylag szegény, de érdekes állatok és növények élnek ott.[1]

[szerkesztés] Nemzeti park

A Karpaz-félszigeten nemzeti parkot alakítottak ki: ez a Karpaz Nemzeti Park. Nem csak a természeti környezet érdekes itt, hanem sok a különböző korokból származó rom.

[szerkesztés] Történelem

A köztársaság egyoldalú kikiáltására 1983-ban, kilenc évvel a görög ciprióta államcsíny után került sor. Az államcsínyt az EOKA-B (Ciprióta Harcosok Görög szervezete) hajtotta végre 1974-ben a görög katonai junta támogatásával, amelyet a sziget északi részének török megszállása követett. A Köztársaság előtt, 1975-1983 között ezen a területen az Észak-ciprusi Szövetségi Állam létezett.

Észak-Ciprust jelenleg kizárólag Törökország ismeri el. Az Iszlám Konferencia Szervezete már tett lépéseket Észak-Ciprus elismerése érdekében, míg a nemzeti kormányok és az ENSZ a Ciprusi Köztársaság de jure szuverenitását ismerik el a sziget teljes területe fölött. Az ENSZ több határozatában is kijelentette, hogy az Észak-ciprusi Török Köztársaságot illegális formációnak tartja. Észak-Ciprus gyakorlatilag Törökország önkormányzattal rendelkező protektorátusa. Bár az ország intézményeit nem ismerik el, Észak-Ciprus elnökét elfogadják a ciprusi török közösség tárgyaló képviselőjének. Észak-Ciprus jelentkezett a Nemzetközösségi Játékok Szövetségébe, hogy a ciprusi csapattól független csapattal vehessen részt a Nemzetközösségi Játékokon, de ezt a kérését elutasították.

Az utóbbi években a sziget ügyeiben az újraegyesítés kérdése dominált. A törökök üdvözölték Ciprus tervezett csatlakozását az Európai Unióhoz és 2004-ben mindkét oldalon népszavazást tartottak az Egyesült Nemzetek Szervezete közvetítésével kidolgozott megbékélési tervről. Ezt a tervet egyaránt ellenezte a Ciprusi Köztársaság elnöke, Tassos Papadopoulos és Rauf Denktaş, a török ciprióták elnöke. A török ciprióták többsége elfogadta a tervet, de a görögök túlnyomó többsége elvetette azt. Végeredményben Ciprus megosztott országként lépett be az Európai Unióba, az északi rész a gyakorlatban kizáródott. A szavazás eredménye nyomán Denktaş lemondott, utódja a megoldást kereső Mehmet Ali Talat lett.

[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás

  • Államforma: parlamentális köztársaság.

[szerkesztés] Elnökök

[szerkesztés] Városok

  • Değirmenlik
  • Dipkarpaz
  • Erenköy
  • Gazimağusa
  • Girne
  • Güzelyurt
  • İskele
  • Lapta
  • Lefke
  • Lefkoşa
  • Yeni Erenköy
  • Gecitkale

[szerkesztés] Népesség

  • Népcsoportok: török ciprióta 33%, törökországi török 66%, egyéb 1%.
  • Nyelvek: A hivatalos nyelv a török, de beszélik még az angolt is, valamint a ciprusi törököt, ami egy helyi török nyelvjárás.
  • Vallások: szunnita mohamedán 99%, egyéb 1%.

[szerkesztés] Gazdaság

Gazdasága: agrárország.

[szerkesztés] Közlekedés

  • Közutak hossza: 2 350 km
  • Repülőterek száma: 3
  • Kikötők száma: 2

[szerkesztés] Kultúra

[szerkesztés] Oktatás

Egyetemek:

[szerkesztés] Ünnepek

Február 13. - Nemzeti ünnep - a függetlenség napja (1975)

[szerkesztés] Turizmus

[szerkesztés] Sport

Annak ellenére, hogy Észak-Ciprus független Ciprustól, az NOB nem vette fel a tagjai közé, ezért az észak-ciprusi sportolóknak ciprusi színekben kell szerepelniük.

Az országnak van labdarúgó-válogatottja, amely sem az UEFA-nak, sem a FIFA-nak nem tagja.

[szerkesztés] Forrás

  • Topográf Térképészeti Kft.: Midi világatlasz, Nyír Kartal & Topográf, Nyíregyháza, 2004. ISBN 963-9516-63-5

[szerkesztés] Külső hivatkozások

[szerkesztés] Jegyzetek

Személyes eszközök
Névterek

Változók
Műveletek
Navigáció
Részvétel
Nyomtatás/exportálás
Eszközök
Más nyelveken