Észak-Ciprus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Észak-ciprusi Török Köztársaság
Kuzey Kıbrıs Türk Cumhuriyeti
Észak-ciprusi Török Köztársaság zászlaja
Észak-ciprusi Török Köztársaság zászlaja
Észak-ciprusi Török Köztársaság címere
Észak-ciprusi Török Köztársaság címere
Nemzeti himnusz: İstiklâl Marşı
Northern Cyprus in its region (de-facto).svg

Fővárosa Lefkoşa (Nicosia)
é. sz. 35° 10′, k. h. 33° 21′
Államforma köztársaság
Vezetők
Államfő Derviş Eroğlu
Miniszterelnök İrsen Küçük
Parlament elnöke Fatma Ekenoğlu
Hivatalos nyelv török
Beszélt nyelvek angol, ciprusi török (gibrizlidja)[forrás?]
független (de facto) Ciprustól
kikiáltása 1983. november 15.
Népesség
Népszámlálás szerint ismeretlen +/-
Becsült 294 906 fő (2006. május)
GDP 2004
Összes 1766 milliárd USD
Egy főre jutó 8 095 USD
Földrajzi adatok
Terület 3 355 km²
Víz 2.7%%
Időzóna EET (UTC+2)
EEST (UTC+3)
Egyéb adatok
Pénznem Török líra (TRL)
Hívószám 90 3921
Internet TLD .nc.tr

1 Törökországi helyközi hívás.
Észak-Ciprus térképe

Észak-Ciprus, hivatalosan az Észak-ciprusi Török Köztársaság (törökül Kuzey Kıbrıs Türk Cumhuriyeti) egy de facto független állam, bábállam, amely Ciprus szigetének északi harmadán terül el.

Nicosia (törökül Lefkoşa, görögül Λευκωσία [Lefkoszía]) északi fele az Észak-ciprusi Török Köztársaság területén található, a város mindkét ország fővárosa.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ország a Földközi-tenger keleti medencéjében fekvő Ciprus szigetének északi részén fekszik, területének 37%-án. Mivel a sziget az ázsiai kontinentális talapzaton található, így földrajzi szempontból Ázsiához tartozik.

Délen és nyugaton a zöld vonal nevű ENSZ-csapatok által felügyelt övezet választja el a Ciprusi Köztársaságtól. Szomszédos délkeleten Dekélia brit katonai bázissal is. A sziget északnyugati partján Erenköy exklávé tartozik még hozzá.

Domborzat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ciprus domborzati térképe

Az északi tengerparton húzódik a Kerínia-hegység. Legmagasabb pontja a Selvili Tepe, 1024 m. Délebbre a Mezaoria-síkság található. Északkeleten a 80 km hosszú és 10 km széles Karpasz-félsziget (törökül Karpaz) nyúlik a tengerbe.

Vízrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Legfőbb folyó: Messaria. A patakok többsége időszakos, nyáron kiszárad.

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sziget éghajlata mediterrán. Mivel a csapadékot hozó szelek nyugatról érkeznek és a szigeten elég magas hegység is van, keleti része jóval szárazabb, mint a nyugati. A magasabb hegyekben télen lehet tartós .

Környezeti állapot[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Politikai okokból Észak-Cipruson az utóbbi évtizedekben kevés látogató járt, és a helyi mezőgazdaság tevékenysége is csökkent. Ez jót tett a természeti környezetnek. Fajokban aránylag szegény, de érdekes állatok és növények élnek ott.[1]

Nemzeti park[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Karpasz-félszigeten nemzeti parkot alakítottak ki: ez a Karpaz Nemzeti Park. Nem csak a természeti környezet érdekes itt, hanem sok a különböző korokból származó rom.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A köztársaság egyoldalú kikiáltására 1983-ban, kilenc évvel a görög ciprióta államcsíny után került sor. Az államcsínyt az EOKA-B (Ciprióta Harcosok Görög szervezete) hajtotta végre 1974-ben a görög katonai junta támogatásával, amelyet a sziget északi részének török megszállása követett. A Köztársaság előtt, 1975-1983 között ezen a területen az Észak-ciprusi Szövetségi Állam létezett.

Észak-Ciprust jelenleg kizárólag Törökország ismeri el. Az Iszlám Konferencia Szervezete már tett lépéseket Észak-Ciprus elismerése érdekében, míg a nemzeti kormányok és az ENSZ a Ciprusi Köztársaság de jure szuverenitását ismerik el a sziget teljes területe fölött. Az ENSZ több határozatában is kijelentette, hogy az Észak-ciprusi Török Köztársaságot illegális formációnak tartja. Észak-Ciprus gyakorlatilag Törökország önkormányzattal rendelkező protektorátusa. Bár az ország intézményeit nem ismerik el, Észak-Ciprus elnökét elfogadják a ciprusi török közösség tárgyaló képviselőjének. Észak-Ciprus jelentkezett a Nemzetközösségi Játékok Szövetségébe, hogy a ciprusi csapattól független csapattal vehessen részt a Nemzetközösségi Játékokon, de ezt a kérését elutasították.

A 2000-es években a sziget ügyeiben az újraegyesítés kérdése dominált, de görög gazdasági válság és csődközeli helyzet miatt ismét háttérbe került.

A törökök üdvözölték Ciprus tervezett csatlakozását az Európai Unióhoz (EU) és 2004-ben mindkét oldalon népszavazást tartottak az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) közvetítésével kidolgozott megbékélési tervről. Ezt a tervet egyaránt ellenezte a Ciprusi Köztársaság elnöke, Tásszosz Papadópulosz és Rauf Denktaş, a török ciprióták elnöke. A török ciprióták többsége elfogadta a tervet, de a déli rész görög lakosságának túlnyomó többsége elvetette azt. Végeredményben Ciprus megosztott országként lépett be az Európai Unióba: az északi rész jogilag a Ciprusi Köztársaság tagja és ily módon de jure tagja az EU-nak, de a terület EU-tagsága a török megszállás miatt felfüggesztésre került[2], azaz Észak-Ciprus a gyakorlatban kizáródott az Unióból. A szavazás eredménye nyomán Denktaş lemondott, utódja a megoldást kereső Mehmet Ali Talat lett.

Az EU-ban folyamatosan napirenden van a ciprusi kérdés: a Tanács már néhány héttel Ciprus belépése után elfogadta a csatlakozási okmány 10. jegyzőkönyvének 2. cikke szerinti rendszerről szóló 866/2004/EK rendeletet,[3] amely azóta négy alkalommal módosult, elsősorban azért, hogy növekedjék a szigeten belüli kereskedelem, és így erősödjenek a belső kapcsolatok, ami hozzájárulhat a leendő újraegyesítéshez. A rendelet szabályozza, hogyan léphetik át a személyek és az áruk a ciprusi belső határt és néhány egyéb kérdést.

Nikosz Anasztasziadisz ciprusi elnök, illetve Dervis Eroglu észak-ciprusi államfő 2014-ben kijelentették, hogy mihamarabb a sziget egyesítését szeretnék elérni.[4]

Államszervezet és közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nicosia
Atatürk emlékmű Nicosia északi részén
Dipkarpaz (Rizokarpaso)

Elnökök[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Észak-Ciprus 5 kerületre oszlik:

Észak-Ciprus közigazgatása
  1. Güzelyurt
  2. Girne
  3. Lefkoşa
  4. Gazimağusa
  5. İskele

Városok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lakosság szinte 100%-ban a török nyelvet használó török etnikumhoz tartozik, két fő csoportja van: a török ciprióták és a betelepült anatóliai törökök csoportja. Az idősebb török ciprióták legnagyobb része beszél és ért görögül. Igen kis számban élnek még a területen görög ciprióták és maroniták is.

  • Népcsoportok: török ciprióta 33%, törökországi török 66%, egyéb 1%.
  • Nyelvek: A hivatalos nyelv a török, de beszélik még az angolt is, valamint a ciprusi törököt, ami egy helyi török nyelvjárás.
  • Vallások: szunnita iszlám 99%, egyéb 1%.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gazdasága: agrárország.

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Közutak hossza: 2350 km
  • Repülőterek száma: 3
  • Kikötők száma: 2

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyetemek:

Ünnepek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mivel Észak-Ciprus a nemzetközi jog szerint nem független a Ciprusi Köztársaságtól, a NOB nem vette fel a tagjai közé, ezért az észak-ciprusi sportolóknak ciprusi színekben kell szerepelniük.

Labdarúgás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az országnak van labdarúgó-válogatottja, amely sem az UEFA-nak, sem a FIFA-nak nem tagja.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Észak-Ciprus témájú médiaállományokat.