Nicosia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Ugrás: navigáció, keresés

Nicosia (görögül Λευκωσία, törökül Lefkoşa) Ciprus fővárosa. 1964-ben 103 000 lakosa volt, 1992-ben 177 410, 2004-ben mintegy 200 000.

Tartalomjegyzék

1 Fekvése
2 Története
3 Dél-Nicosia
4 Észak-Nicosia
- 4.1 Látnivalók
- 4.2 Múzeum
5 Közlekedés
6 Külső hivatkozás

[szerkesztés] Fekvése

A sziget középső részén, a Kyrenia-hegy és a Tróodosz-masszívum közötti sík területen található.

Éghajlata mediterrán.

[szerkesztés] Története

Az ősi város a 7. században lett a sziget fővárosa. Az ókor során Nagy Sándor csapatai, később az egyiptomi fáraók katonái, majd a rómaiak tartották megszállás alatt. Bizánc uralma alatt Lefcosia volt a neve. A keresztesek 1192-ben, a genovaiak 1373-ban, a velenceiek 1484-ben foglalták el. Nicosia legérdekesebb része az óváros, amelyet 16. századi velencei fal vesz körül. A János katedrálist 1662-ben építették. 1570-től 1878-ig Törökország megszállása alatt volt, ezután 1960-ig brit gyarmat.

A függetlenség kikiáltása óta görög-török ellentétek színhelye. Különösen 1974-ben szenvedett sokat. A sziget görögök illetve törökök lakta részeit elválasztó zöld vonal áthalad a városon. (A vonal két oldalán ENSZ békefenntartók állomásoznak.)