Lisszabon

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Megtekintett lap

Ez az utolsó megtekintett változat (összes); elfogadva: 2009. június 29.

Pontosság

megtekintett

Ugrás: navigáció, keresés

Koordináták: é. sz. 38° 43′ ny. h. 9° 8′38.7166666667, -9.1333333333

Lisszabon

Lisszabon címere

Lisszabon zászlaja

Becenév: Olisiponense, Alfacinha

Közigazgatás

Ország

Régió

Szubrégió

Kerület

Alapítás éve

1179 (I. Afonso király)

Polgármester

Carmona Rodrigues

Irányítószám

1000-1900

Népesség

Teljes népesség

564 657 fő (2001) +/-

Népsűrűség

5 960,2 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

83,89 km²

Időzóna

WET, UTC+0

Elhelyezkedése

Lisszabon

é. sz. 38° 43′ ny. h. 9° 8′

Lisszabon weboldala

Lisszabon (portugálul Lisboa) Portugália fővárosa és egyben legnagyobb városa, az azonos nevű körzet és régió székhelye. Népessége 546 500 fő, míg közvetlen vonzáskörzetében mintegy 3 millióan élnek.

Tartalomjegyzék

1 Története
2 Legfontosabb épületei, turisztikai látványosságai
3 Klíma
4 Sport
5 Kultúra
- 5.1 Zene
6 Testvérvárosok
7 Lásd még
8 Galéria
9 Források és jegyzetek
- 9.1 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Története

A Tejo folyó partján fekvő települést a római korban Olissiponak hívták, ebből fejlődött ki az arab Lixbunâ-n keresztül a mai Lisboa név. 719-ben az Észak-Afrikából érkező mórok elfoglalták, a keresztény seregek mintegy 400 évvel később, 1147-ben hódították vissza. 1255-ben lett a királyság fővárosa. A nagy felfedezések korában az egyik legfontosabb kikötő, a legelső felfedezőutak kiindulópontja volt az 1420-as évektől kezdve, elsősorban Tengerész Henrik herceg patronálásának köszönhetően. A felfedezések, a gyarmatosítás illetve az új kereskedelmi kapcsolatok kiépülése révén az 1500-as években kialakuló világpiaci kereskedelem egyik fő központjává lett. Az 1600-as évekre a világ egyik leggazdagabb városának számított, a század közepe-vége felé elinduló lassú hanyatlás ellenére is, egészen az 1755. november 1-i földrengésig, melyben és az azt követő szökőárban a város mintegy 85%-a^[1] teljesen elpusztult, valahol 60-90 ezer közötti lelket ragadva magukkal a halálba. A várost Marcos de Pombal tervei alapján építettek újjá.

A II. világháború során egyike volt a néhány semleges, nyitott kikötőnek, mely az Egyesült Államokba tartó menekültek és a kémek központjává tette.

1998-ban Lisszabon Budapest visszalépése miatt világkiállítást rendezhetett, mely mintegy 11 millió látogatót vonzott a 132 napos nyitva tartása alatt. 146 ország és 14 nemzetközi szervezett pavilonjait tekinthették meg az érdeklődők. Az eseményt később a BIE (Bureau of International Expositions – a világkiállításokat szervező alapítvány) minden idők legjobb expójának nevezete.

[szerkesztés] Legfontosabb épületei, turisztikai látványosságai

Legismertebb és legjellemzőbb épülete a Belém-torony (Torre de Belém), Belém városrészben, amit I. Mánuel rendelésére építettek meg 1515-1521 között. Portugália terjeszkedési korszakában szimbólummá vált az erődítmény. Igazi szépségét a külső díszítés adja: a faragott kötélforma, a nyitott erkélyek, a mór stílusú őrtornyok. A terasz alatt gótikus belső tér, amely börtön és fegyverraktárként funkcionált.

Vele szemben található a Jeromosok kolostora. A Szent György vár (Castelo de São Jorge) a városközpontban, a legmagasabb dombon fekszik. A város legismertebb negyede az Alfama, amely túlélte az 1755-ös földrengést. Az itteni kis éttermekben éneklik a híres fadot.

Lisszabon mellett található Európa leghosszabb hídja, a Vasco da Gama híd.

A szerény külsejű Szent Rókus-templomot két dolog teszi nevezetessé:

a Szent János-kápolna és
a csempeképek.

[szerkesztés] Klíma

Lisszabon az egyik legmelegebb európai főváros. A tavaszi és a nyári hónapok általában naposak és a maximum hőmérséklet júliusban és augusztusban körülbelül 30 °C és a legalacsonyabb hőmérséklet 15 és 20 °C között váltakozik. Az ősz és a tél tipikusan esős és szeles néhány napfényes nappal; a hőmérséklet általában a téli hónapokban 5 °C, de gyakran marad a 10 °C körül. Átlagosan évi 3300 napos óra, valamint 100 esős nap van Lisszabonban, melynek klímáját erősen befolyásolja a Golf-áramlat.

[szerkesztés] Sport

Futballcsapatai:

[szerkesztés] Kultúra

[szerkesztés] Zene

Lisszabon a szülőhelye a portugál nemzeti zenének, a fadónak. A fado vágyódást és a szomorúságot fejezi ki, férfiak és nők éneklik csaknem 150 éve guitarra (akusztikus spanyol gitár) kíséretében. Népszerűségére jellemző, hogy szinte minden magára valamit is adó vendéglátóhelyen találhatóak fado zenészek.

Fado-házak

Lisszabon legjobb fado-házai azok, amelyeket a fadisták maguk tartanak fenn. Itt inkább hallható eredeti fado, mint a nagyobb, turistáknak berendezett házakban. Kevésbé színvonalasak a fado vadio (vándorfado) előadásai éttermekben és bárokban.

[szerkesztés] Testvérvárosok

Budapest, Magyarország

[szerkesztés] Lásd még

Azulejo

[szerkesztés] Galéria

A Sé, a lisszaboni katedrális az Alfama városrészben	Praça Marquês de Pombal	Oceanarium	Rossio
A Rossio a Santa Justa felvonóból	A Santa Justa felvonó az Alsóváros és a Felsőváros között	„Chafariz”	Alsóvárosi utca, háttérben a Szent György-várral