Podgorica
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Podgorica (Подгорица) | |||
 |
|||
| A Milleniumi-híd | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Montenegró |
||
| Tartomány | Podgorica | ||
| Polgármester | Dr. Miomir Mugoša | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 136 473 fő (2003) +/- | ||
| – elővárosokkal | 169132 fő | ||
| Népsűrűség | 117,4 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Időzóna | CET (UTC+1) CEST (UTC+2) |
||
| Elhelyezkedése | |||
  Podgorica
|
|||
| Podgorica weboldala | |||
Podgorica (cirill írással Подгорица) a Montenegrói Köztársaság fővárosa. A város a Morače folyó középső részén fekszik.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Történelem
Podgorica római kori neve Birziminium. A középkorban a szlávok Ribinicának hívták. 1426-ban említik először Podgorica néven a várost.
1478-tól a város a Török Birodalom része, egészen 1878-ig. Ekkor ismerték el a berlini kongresszuson Montenegrót önálló királyságnak, amelynek a székhelye Podgorica lett.
1916 és 1918 között Podgorica az Osztrák–Magyar Monarchia része volt. Ekkor a Podgoricai nemzeti tanács kinyilvánította a Szerbiával való egyesítést, amely 1918-ban meg is történt.
1946-ban a várost Titogradnak nevezték át, az akkori jugoszláv államfő Josip Broz Tito tiszteletére, amelyet 1992-ben egy referendum után változtattak újra vissza Podgoricára.
[szerkesztés] Látnivaló
- Gergely-templom (10. század)
- Toronyóra
- Óhíd
- Citadella
[szerkesztés] Népesség
[szerkesztés] Járás
Podgorica a legnagyobb város Montenegróban. Itt él a montenegrói nép közel egyharmada. Körülbelül 170 000-en élnek a várossal azonos nevű járásban, ami Podgoricán kívül két kisvárost, Tuzit és Golubovcit tartalmazza.
[szerkesztés] Város
A város népességének alakulása:
- 1981. március 3. – 96 074
- 1991. március 3. – 117 875
- 2003. november 1. – 136 473
Népcsoportok (1991-es becslés):
- Montenegrói (72,23%)
- Albán (8,40%)
- Szerb (7,73%)
- Muszlim (5,01%)
- Roma (1,10%)
Népcsoportok (2003-as becslés):
- Montenegrói (54,94%)
- Szerb (25,08%)
- Albán (7,94%)
- Muszlim (2,67%)
- Bosnyák (1,49%)
- Nem sorolta magát egy néphez sem, roma, vagy más 1%.
2005. július 13-án egy új, és egyben a legnagyobb hidat adták át a városban, a Morače folyó felett, amely 57 méter hosszú.
[szerkesztés] Testvértelepülések
[szerkesztés] Külső hivatkozás
|
|||||||
