Berlini kongresszus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Anton von Werner festménye a berlini kongresszusról, az előtérben, a kép középvonalában id. Andrássy Gyula közös külügyminiszter áll

A berlini kongresszus az 1878-as San Stefanó-i békeszerződést megváltoztató nagyhatalmi konferencia neve, amely 1878. június 13. és július 13. között ülésezett.

Előzményei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Résztvevői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

 Német Birodalom

Flag of the United Kingdom.svg Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királysága

Flag of France.svg Francia Köztársaság

Flag of Austria-Hungary (1869-1918).svg Osztrák–Magyar Monarchia

Flag of Russia.svg Orosz Birodalom

Ottoman flag.svg Oszmán Birodalom

  • Alexander Caratheodori, az Oszmán Birodalom római nagykövete
  • Sadullah Bey, az Oszmán Birodalom berlini nagykövete
  • Mehmed Ali pasa, tábornagy

Flag of Italy (1861-1946) crowned.svg Olasz Királyság

  • Lodovico Corti gróf, külügyminiszter
  • Eduardo de Launay, az Olasz Királyság berlini nagykövete

State Flag of Greece (1863-1924 and 1935-1970).svg Görög Királyság

  • Teodorosz Deligiannisz külügyminiszter
  • Petrosz Brailasz-Armenisz

Flag of Romania.svg Román Királyság

Civil Flag of Serbia.svg Szerb Fejedelemség

  • Jovan Ristić kormányfő

Fontosabb döntései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Bulgária elveszítette Macedóniát, Trákiát és a Balkántól délre fekvő összes többi területét.
  2. A Balkántól délre fekvő térség keleti része Kelet-Rumélia néven az Oszmán Birodalom autonóm tartománya lett.
  3. Románia megkapta Dél-Dobrudzsát, Szerbia pedig Pirot vidékét.
  4. Anglia megkapta Ciprus szigetét.
  5. Az Osztrák–Magyar Monarchia jogot kapott Bosznia-Hercegovina 30 évre történő katonai megszállására.
A berlini kongresszus Bulgáriát érintő területi döntései

Következményei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kongresszus gátat vetett az 1877–78-as orosz–török háború következtében a Balkán felé megindult orosz térfoglalásnak. A Balkán helyzetét rendező nagyhatalmi konferencia során az Osztrák–Magyar Monarchia lehetőséget kapott, azonban id. Andrássy Gyula közös külügyminiszter Bosznia-Hercegovina megszállása kapcsán, főleg a nagy költségek és az elrendelt mozgósítás miatt, számos bírálatot kapott, és ezek hatására lemondott.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]