Montenegró

Montenegró
Crna Gora / Црна Гора
Montenegró zászlaja Montenegró címere
Nemzeti mottó: Crna Gora jest malena al je hrabra i poštena (Montenegró kicsi, de bátor és becsületes.) Nemzeti himnusz: Oj, svijetla majska zoro
Fővárosa	Podgorica
é. sz. 42° 47′ k. h. 19° 28′42.7833333333, 19.4666666667
Államforma	köztársaság
Vezetők
Államfő	Filip Vujanović
Miniszterelnök	Igor Lukšić
Hivatalos nyelv	montenegrói
Népesség
Népszámlálás szerint	625 266 fő (2011) +/-
Rangsorban	166
Becsült	672 180 fő (2009)
Rangsorban	166
Népsűrűség	48 fő/km²
GDP	2005
Összes	1,91 milliárd USD (167)
Egy főre jutó	3 100 USD (117)
Földrajzi adatok
Terület	14 026 km²
Rangsorban	157
Víz	1,52%%
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a „▼ kinyit” hivatkozásra.
Pénznem	Euró (EUR)
Nemzetközi gépkocsijel	CG
Hívószám	382
Internet TLD	.me
Egyoldalúan vezette be az eurót. Szerbia Koszovó Albánia Bosznia- Hercegovina Horváto. PODGORICA Pljevlja Bielo Polje Berane Nikšić Herceg Novi Tivat Cetinje Budva Bar Ulcinj A d r i a i - t e n g e r Shkodrai-tó Drina Piva Lim Tara Drin Bobotov Kuk S z a n d z s á k

Montenegró (montenegróiul Crna Gora / Црна Гора) független állam Dél-Európában, a Balkán-félszigeten, a volt Jugoszlávia területén. Az 5. állam, amely függetlenedett a volt Jugoszláviából. Fővárosa Podgorica. Délnyugaton az Adriai-tenger, nyugaton Horvátország, északnyugaton Bosznia-Hercegovina, északkeleten Szerbia, keleten Koszovó, délkeleten pedig Albánia határolja. 2010. december 17. óta az Európai Unió hivatalos tagjelöltje.

A Crna Gora elnevezés „fekete hegy”-et jelent, vagyis „a fekete hegyek országa”. A legtöbb nem szláv európai nyelvben olasz közvetítéssel ennek a névnek újlatin fordítása, a Montenegró honosodott meg (monte=hegy, negro=fekete). Ugyanezt jelenti az ország török neve: „Kara Dag”. Ugyanakkor a „gora” szó a délszláv nyelvekben „erdő”-t is jelenthet, ezért egyes vélemények szerint helyes lehet a nevet „fekete erdő”-nek is értelmezni.^[forrás?]

Földrajz

A Kotori-öböl

Hegycsúcsok

Perast szigetei a Kotori-öbölben

Néhány általános földrajzi adat:

• A határok hossza: 614 km,
  • Horvátország felé: 14 km,
  • Bosznia-Hercegovina felé: 225 km,
  • Szerbia felé: 203 km,
  • Albánia felé: 172 km.

• Tengerpart hossza: 293,5 km,
  • a strandok hossza: 73 km,
  • a leghosszabb strand: az ulcinji Nagy strand 13 km,
  • a legmagasabb hegycsúcs: Zla Kolata, Prokletije 2534 m,
  • a legnagyobb tó: a Shkodrai-tó – 391 négyzetkilométer (a legnagyobb a Balkánon),
  • a legmélyebb kanyon: a Tara-folyó 1300 m (a legmélyebb Európában),
  • a legnagyobb öböl: Kotori-öböl

Domborzat

Montenegró európai viszonylatban viszonylag ritkán lakott hegyvidéki terület a Dinári-hegységben. Meredeken leereszkedő hegyek kísérik öblökkel tagolt partját az Adria mentén. Legnagyobb öble a Kotori-öböl (régi nevén Cattarói-öböl).

A montenegrói part az Adriai-tenger délkeleti részén helyezkedik el, Horvátország és Albánia között. 260,2 km hosszú, melyből a szárazföldi part hossza 249,1 km, a szigetek partvonalának hossza: 11,1 km. A tenger gyorsan mélyül, az Adria legmélyebb pontja Montenegró partjai előtt található, 1280 m.

A parttal szinte párhuzamosan a Dinári-hegység magas vonulatai követik egymást észak-déli irányt követve sorrendben: a Njegoš, a Golija, a Durmitor, a Ljubisilja és a Javorje, ettől délre az Orjen, a Lovćen, a Maganik, a Sinjajevina, majd a Komovi-hegység és a Prokletije, valamint a Rumija. Az északi vonulatok egyúttal a Dinári-hegység és egész Montenegró legmagasabb csúcsai. Legmagasabb pontja a Prokletije hegységben, Plav község területén levő 2534 méteres Zla kolata csúcs. Központi masszívuma a Durmitor, legmagasabb pontja a 2523 m magas Bobotov Kuk csúcs.

Síkvidék igen kevés akad az országban, mindössze a Shkodrai-tótól északra, illetve a Nikšići-mezőségen található nagyobb összefüggő sík terület.

Vízrajz

A Shkodrai-tó (Skadarsko jezero) a Balkán-félsziget legnagyobb tava Albánia és Montenegró határvidékén, melyet főként a Morača-folyó, valamint a tófenéken fakadó sok karsztforrás táplál. Montenegró fő folyói a Lim, a Tara és a Piva. Az utóbbin víztározó épült. A Tara és a Piva összefolyásából keletkezik – Montenegró és Bosznia-Hercegovina határán – a Drina. A Zeta, Bojana és a Morača folyók nagy szerepet játszanak a mezőgazdaságban és halászatban.

Éghajlat

Éghajlati zónák:

• Mediterrán éghajlat

Egy keskeny csíkon az Adriai-tenger partján Herceg Novitól a Bojana-folyóig van a mediterrán zóna. Nyáron a közép hőmérséklet júliusban 25,4 °C - 27,6 °C körül alakul. A nyarak rövidek de szárazak, a tél rövid és enyhe. A napos órák száma 2500, extrém adatai Ulcinjnak vannak, mintegy 2700 napos óra évente. A tengervíz is felmelegszik 26 - 27 °C-ra. Júliusban átlagosan naponta 11 órát süt a nap. A víz hőmérséklete már májustól kedvező és az marad augusztus közepéig.

• Kontinentális éghajlat

Montenegró középső részén a hőmérséklet júliusban 26,4 °C Podgorica, 25,4 °C (Danilovgrad). Az abszolút maximum 40 °C. A Bojana-folyó völgyéből, a Szkadári-tavon és a Morača-folyón keresztül érkezik a forró levegő Podgoricába, ezért a volt Jugoszlávia legmelegebb városa. A januári közép hőmérsékletek 5 °C körül van, a legkevesebb -10 °C. Hirtelen időjárás változásra is számítani kell. Hőmérsékleti szélsőségek is jellemzik a középső területeket.

• Hegyvidéki éghajlat

A nagy hegyek vonulata kezdődik a Piva-folyónál. A hegyek átlagos magassága 1700 méter. A csúcsok pedig elérik a 2000 métert. A hegyekben a szubalpesi klíma uralkodik, hideg havas telekkel, hűvösebb nyarakkal. Az időjárás hirtelen változik meg. Télen nem ritka a -20 – -30 °C-os hőmérséklet sem.
Míg a tengerparton és a Szkadári övezetben ritkán esik hó, addig a Durmitorban elérheti az 5 métert is. Az alacsony kipárolgás miatt a hó megmarad májusig, van ahol egész évben.

Élővilág, természetvédelem

Nemzeti parkjai

Négy nemzeti park található az országban:

• Skadarsko jezero Nemzeti Park
• Lovćen Nemzeti Park
• Biogradska Gora Nemzeti Park
• Durmitor Nemzeti Park (két nagy folyóval: Tara és Piva)

A Durmitor nemzeti parkban található Európa legmélyebb és a világ második legmélyebb kanyonja: a Tara-szurdok, melynek mélysége néhol eléri az 1300 m-t.

Természeti világörökségei

Az UNESCO felvette a természeti világörökségek listájára a Durmitor Nemzeti Parkot a Tara folyó szurdokával együtt.

Történelem

Montenegró területi változásai a 18. századtól kezdve

A szláv törzsek a helyi romanizált illír lakosság maradékaival keveredve az ország területén létrehoztak egy független fejedelemséget Duklja néven a 10. században, amit 1077-ben VII. Gergely pápa független államnak ismert el azzal, hogy uralkodójának koronát küldött. Duklját később a Bizánci Császárság elfoglalta, és a területen több megyét hozott létre; ezek a megyék együtt alkották a Zeta nevű provinciát.

A 12. század végétől a 15. század közepéig Montenegró mai területének nagy része a szerb állam (Raška) részét képezte. Ezután újabb rövid független korszak következett, majd az Oszmán Birodalom elfoglalta a terület nagy részét. A crna goraiak azonban ebben a korban is jelentős önállóságot vívtak ki maguknak harciasságukkal. Ekkoriban Montenegróhoz mindössze a Cetinje és a Rijeka Crnojevica körüli kb. 200 km²-nyi terület tartozott.

Montenegrót 1878-ban a Berlini Kongresszuson ismerték el független államnak, és a nagyhatalmak támogatásával jelentősen megnövelte területét. 1910-ben Miklós fejedelem kikiáltotta a királyságot és ő lett az ország első királya. 1916-ban a király elvesztette hatalmát, amikor az Osztrák–Magyar Monarchia elfoglalta az ország területét. A központi hatalmak veresége után 1918. november 13-án az osztrák haderők helyére szerb csapatok vonultak be. A montenegrói szerb nép Nagy Nemzetgyűlése nyomásukra kimondta a Petrović dinasztia trónfosztását, és az ország csatlakozását Szerbiához. 1918. december 1-jén kiáltották ki a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság megalakulását, melynek Montenegró is része lett. 1929-ben a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság Jugoszlávia néven szerveződött újjá, s ebben az államalakulatban megszűnt Crna Gora belső önállósága: területén az úgynevezett Zeta bánságot hozták létre.

A második világháború során 1941 áprilisában Montenegró olasz megszállás alá került. A háború végeztével a Josip Broz Tito vezette partizánmozgalom irányítása alatt egyesítették a jugoszláv területeket.

Montenegró 1991-ig a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság 6 tagállamának egyike volt. Jugoszlávia szétesése után 1992-ben létrejött a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság, melynek két tagállama Montenegró és Szerbia voltak. 2003-ban ez átalakult Szerbia és Montenegró Államközösségévé, amely a két állam laza szövetségén alapult.

2006. május 21-én, az EU-val három évvel korábban aláírt átmeneti egyezmény menetrendjének megfelelően népszavazást rendeztek arról, hogy Montenegró továbbra is része legyen-e Szerbia és Montenegró államszövetségnek, vagy függetlenedjen tőle. Az Európai Unió 55%-os küszöbhöz kötötte a montenegrói függetlenség lehetőségét. A referendum eredménye szerint a montenegrói lakosok 55,5%-a szavazott a Szerbiától való függetlenségre. A különválás hivatalosan 2006. június 3-án lépett életbe, az Európai Unió Külügyminiszteri Tanácsa pedig 2006. június 12-én ismerte el. Montenegró ezzel a világ 194. államává vált.

Milo Đukanović montenegrói kormányfő hívei az előzetes eredmények hallatára azonnal az utcákra vonultak, és a nemzeti zászlót lobogtatva ünnepeltek. A kormányfő célul tűzte ki az ország EU-csatlakozását Bulgáriát, Romániát és Horvátországot követve, viszont Szerbiát, Macedóniát és Albániát megelőzve. Az ellenzéki blokk politikusai már előre bejelentették, hogy a végeredmény megállapítása után kérni fogják a szavazatok újraszámlálását. Szerbia ekkor nem tett semmit Montenegró függetlenségének megakadályozására, tudomásul vette az államszövetség megszűnését.

Államszervezet és közigazgatás

Alkotmány, államforma

Montenegró elnökei:

• Momir Bulatović (1990-1998)
• Milo Đukanović (1998-2002)
• Filip Vujanović (2002-…)

Montenegró miniszterelnökei:

• Milo Đukanović (1991-1997)
• Filip Vujanović (1998-2002)
• Milo Đukanović (2002-2006)
• Željko Šturanović (2006-2008)
• Milo Đukanović (2008-…)

Közigazgatási felosztás

Montenegró községei

Budva kikötője

Montenegró 21 községre (opština) oszlik, ezek közül a fővárost és környékét magába foglaló Podgorica községen belül két részönkormányzattal rendelkező úgynevezett városi község (gradska opština) is működik:

Andrijevica Bar Berane Bijelo Polje Budva Cetinje Danilovgrad Herceg Novi Kolašin Kotor Mojkovac Nikšić

Plav Plužine Pljevlja Podgorica Golubovci Tuzi Rožaje Šavnik Tivat Ulcinj Žabljak

Politikai pártok

• Szocialista Demokrata Párt (DPS – Demokratska partija socijalista)
• Szocialista Néppárt (SNP – Socijalistička narodna partija)
• Néppárt (NS – Narodna stranka)
• Szerb Néppárt (SNS – Srpska narodna stranka)

Szimbólumok

A helyi Parlament 2004. július 12-én fogadta el az új zászlót, nemzeti ünnepet és himnuszt, ami a korábbi államszövetségtől való függetlenedési folyamat újabb lépését jelentette.

Montenegró aktuális zászlaja hasonlít a monarchia idején használt zászlóra: a piros háttérrel és aranyozott szegéllyel rendelkező lobogó közepén I. Miklós király aranyozott címere található (de a király nevének kezdőbetűi nem szerepelnek rajta).

Védelmi rendszer

Montenegró hadereje három haderőnemből, szárazföldi, haditengerészeti és légierőből áll, valamint kiegészítve egy különleges műveleti komponenssel. 2009-től a szervezet teljesen hadrafogható, a Védelmi Minisztérium alárendeltségébe tartozik, az ország szuverenitásáért felelős. Legfőbb külkapcsolati céljuk a NATO-ba való integrálódás a technikai és szervezeti modernizációval együtt. ENSZ és NATO műveletekbe is igyekszenek minél jobban bekapcsolódni. 2010. márciusától a magyar MH PRT-hez csatlakozott egy őrzés-védelmet ellátó montenegrói gyalogos szakasz, illetve egyéni feladatokat ellátó katonák is.

Népesség

Montenegró etnikai térképe a 2003-as adatok szerint

██ montenegróiak

██ szerbek

██ bosnyákok

██ albánok

██ muzulmánok

██ horvátok

██ cigányok

██ egyik népcsoport sincs abszolút többségben

██ lakatlan terület / ismeretlen

Általános adatok

A 2011-es népszámlálás alapján a népesség: 625.266 fő.

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

Montenegró nemzetiségei, 2003-ban

A 2011-es hivatalos népszámlálási adatok szerint Montenegró legnagyobb számú nemzetisége a montenegrói: 278.865 fő, az ország lakosságának mintegy 45%-a. Ezenkívül jelentős a szerb (178.110 fő, 30%), a bosnyák (53.605 fő, 8,65%), az albán (30.439 fő, 4,91%) kisebbség. A horvátok és az albánok 1-1%-ot tesznek ki. Az országban 337 magyar is él.

A montenegrói emberek 72%-a ortodox vallású, 18% muszlim, 3,44% római katolikus, 1%-a ateista.

A lakosság 42,88%-a a szerb, 36,97%-a a montenegrói, 5,27%-a az albán és 5,33%-a a bosnyák nyelvet tartja anyanyelvének. A montenegróit azonban elég nehezen lehet külön nyelvnek venni, kevés különbség van közte és a szerb között.

Gazdaság

Gazdasági ágazatok

Turizmusa az ország egyik húzóágazatává válhat, kiemelkedő szépségű tengerparti üdülőhelyei: Budva, Sveti Stefan, Herceg Novi és a Kotori-öböl, Tivat, Ulcinj. Az ország másik természetes gazdasági ága a halászat.

Az országban jelentős a feketegazdaság szerepe, sokan élnek (főleg cigaretta- és ember-) csempészésből. Ezeket a tevékenységeket az albán és az olasz maffia irányítja.

Közlekedés

Perast

Közúti forgalom

A két legnagyobb útvonal Montenegró az Adriai fõútvonal Herceg Novitól Ulcinjig, és a másik főútvonal pedig Petrovac- Podgorica- Kolašin- Bijelo Polje- Szerbia határa (összeköti a köztársaság északi és déli részét). A nyári hónapokban forgalmas a Šćepan Polje - Nikšić - Podgorica útvonal, valamint a Herceg Novi - Trebinje útvonal is, amely Montenegrót összeköti Bosznia-Hercegovniával. Jelentős a Budva-Cetinje-Podgorica útvonal is, mert a déli részt összeköti a székvárossal és a fővárossal.

Légi közlekedés

Montenegróban két nemzetközi repülőtér van, a podgoricai és a tivati. A Golubovci-Podgorica repülőtér Podgorica központjától 12 km fekszik, Budvától 62 km, Bartól 65 km, Kolašintól 80 km és Žabljaktól 170 km. A Tivat repülőtér Tivat központjától 4 km-re van, Budvától 20 km, Herceg Novitól 20 km, Bartól 58 km, Ulcinjtól 73 km és Podgoricától 80 km. Információk: 082 671 337, 671 894

Montenegró nemzeti légitársasága a Montenegro Airlines, mely menetrendszeinti járatokat üzemeltet mind Podgorica, mind Tivat légikikötőjéből többségében Nyugat-Európa és a Balkán főbb városaiba.

Tengeri közlekedés

Az utas- és teherszállító komphajók rendszeresen közlekednek a következõ vonalakon: Bar-Bari, Bar-Ancona-Bar. A Lepetani – Kamenari hazai vonalon utasszállító komphajó közlekedik (nyári idényben a komphajó non-stop közlekedik).

Montenegróban több kikötő van: Bar, Budva, Kotor és Zelenika.

Vasúti közlekedés

A fő vasútvonal Montenegróban a Bar-Podgorica-Belgrád vonal. Van még két elágazás: Podgorica-Nikšić és Podgorica-Skadar (Albánia).

Kultúra és művészet

Ortodox templom Podgoricában

Montenegró egy kis ország a Balkánon, a természeti és a társadalmi kontrasztok mindig vonzották az ide látogató turistákat. Az országot különböző irányból érkező hatások érték, sok fajta hódító nép érkezett, felépítették a kultúrájukat és tovább álltak, itt hagyták az utókornak öröküket. Montenegróban különleges egységet képez a civilizációk találkozása a legrégebbi idők óta. A két világ találkozásának határa Kelet és Nyugat, az országban megtalálható mindkét világ kultúrájának nyomai, Velence, az iszlám, valamint Ausztria hatása. A legnagyobb hatás mégis a szlovén kultúrának köszönhető, a Vojisavljevic, Nemajic, Balsic, Crnojevic és a Petrovic dinasztiáknak.

A monostorok a kultúra és a művészetek központjává váltak. A XV. században Amerika felfedezésének idejében Montenegróban a könyv nyomtatás is megjelent. Egyházi könyveket nyomtattak, többnyire reneszánsz dekorációval. A montenegrói tengerparton a XVIII. századig a gótika és a reneszánsz művészet uralkodott, de a barokk is megjelent az építészetben. Az egyik kitűnő képviselője ennek a művészeti ágnak Tripun Koklji (1661 – 1713).

A népi művészet Montenegróban a nemzeti tudat születésével jött létre a XIX. században a romantika korában. Ebben az időben nagyon sok fiatal indult világot látni, hogy mesterséget tanuljon. Külföldön tanult Petar Lubarda és Dado Djuric, Danilo Kis. Mivel nagyon sok vért vesztett a szabadságáért Montenegró, ezért a népre nagyon nagy - szinte mágikus - hatással van a költészet. A múltban és a jelenben is minden montenegróinak sokat jelent Petar II. Petrovic Njegos (1813 – 1851) költő és egyházi vezető műve, melyben a szabadság és haza szeretet jelenik meg.

Kulturális intézmények

Kulturális világörökség

A világörökség része Kotor és környékének természeti és kulturtörténeti értékei.

Gasztronómia

A montenegrói konyha az olívaolaj használatán alapszik, a legrégebbi olajfa több mint 2000 éves, Stari Barban található. A legminőségibb és legegészségesebb amit hideg sajtolással készítenek. A legfinomabb az extra virgin, az első sajtolással készül. A kontinentális konyha megőrizte eredetiségét, a tengerparti pedig azonos a Földközi-tenger lakta népek specialitásaival.

Ételek

A különlegességhez tartozik a raštan, szárított kecskehúsos kelkáposzta, a "čevap", 3 féle darált húsból készült, roston sütik és lepényt kérhetünk hozzá. A "Pljeskavica" hasonló mint a "čevap" csak a hús lapos, ezt is lepényben kérhetjük, tetszés szerinti saláta adaggal.

• Ražnjiča: Rablóhús
• Vješalica: Roston sült szűzpecsenye
• Džigerica sa roštilja: roston sült máj.
• A hal ételek közül népszerű a bordettó, halleves.
• Előételként fogyaszthatunk njeguši sonkát és kajmakot (sós túró).
• A burek: A déli népek, a Balkán nemzeti eledelének is nevezhetjük, nagyon finomat sütnek Horvátországban, Szerbiában, Bosznia-Hercegovinában és Montenegróban is. A burek tésztája rétestészta jellegű, melyet hajszál vékonyra nyújtanak és ez után rétegezve töltenek meg. Az eredeti töltelék sós - túró vagy darált hús, de árulnak sonkás -sajtos, sajtos - gombás, pizzás , meggyes, almás változatot is. A túrós és húsos változathoz kérjünk joghurtot, így a finom igazán.

Sport

Új államként Montenegró nem tekint vissza gazdag sportmúltra, ha csak nem a Szerbia és Montenegró vagy a jugoszláv korszakot vizsgáljuk. Montenegró eddigi legnagyobb sikerét Malagában aratta 2008-ban, ahol a korábban 4 világbajnok játékost is felvonultató pólós csapat a szerbeket verve nyerte meg a vízilabda Európa-bajnokságot. Montenegrónak a pekingi olimpia az első olimpiája mióta független lett. A montenegrói labdarúgás is 2006-ban kezdődött egy Magyarország ellen megnyert 2-1-re végződő mérkőzéssel, amit Podgoricában rendeztek. A FIFA hivatalos ranglistáján 2006-ban még, mint újonnan indulók az utolsó helyet foglalták el, de a szerb labdarúgó kultúrának is köszönhetően mára feljöttek a 40. helyre és jelenleg vezetik a 2012-es EB selejtező csoportjukat. A csapat legmagasabban jegyzett játékosa a Juventus csatára Mirko Vučinić. Mint az látható, Montenegró inkább vízilabdában teljesíti a követelményeket. Ez bizonyítja, hogy hosszabbításban 2012. január 27.-én 14-13-ra nyert Magyarország ellen.

Ünnepek

A nemzeti ünnepet július 13-án ünneplik a montenegróiak, arra az 1878-as eseményre utalva, amikor Montenegrót a világ 27. független országának nyilvánították, továbbá az 1941. július 13-i népi felkelésre a tengelyhatalmak ellen.

Állami ünnepek:

• január 1. – Újév
• május 1. – A munka nemzetközi ünnepnapja
• július 13. – Montenegró Köztársaság állami ünnepe

Források

• Sebestyén Árpád: Montenegró (Medicina, 2005) ISBN 963-243-919-8
• Montenegró Információs Portál
• Montenegró Utazási/Nyaralási Portálja

Külső hivatkozások

• Montenegró hivatalos weboldala
• Montenegró kormányának hivatalos weboldala
• Montenegró Parlamentjének hivatalos weboldala
• Montenegró elnökének hivatalos weboldala
• Montenegró alkotmánya (szerbül)
• A montenegrói királyi ház
• Montenegróról angolul
• Montenegró történelme
• Hivatalos turisztikai weboldal
• Montenegró kerékpárral
• himnusz letöltés (zip)
• Montenegró látnivalók
• Montenegró fényképekben
• Montenegró interaktív képgaléria 2000 fényképpel (hu,en,de)
• Montenegró átfogó utazási portálja magyar nyelven (hu)