Stari Bar

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Stari Bar
Ruins with flag in Stari Bar.jpg
Közigazgatás
Ország  Montenegró
Község Bar
Irányítószám 85354
Népesség
Teljes népesség ismeretlen +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 241 m
Időzóna CET (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Elhelyezkedése
Stari Bar  (Montenegró)
Stari Bar
Stari Bar
Pozíció Montenegró térképén
é. sz. 42° 05′ 37″, k. h. 19° 08′ 01″Koordináták: é. sz. 42° 05′ 37″, k. h. 19° 08′ 01″

A montenegrói Stari Bar (magyarul Régi Bar) romváros az Adriai-tenger partjától, a kikötővárosként és turistacentrumként működő modern Bartól 5 kilométerre keletre, a Rumija-hegység lábánál terül el.[1] A romváros környékén, Stari Bar közigazgatási területén a 2003-as adatok szerint nagyjából 1800-an élnek.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Stari Bar korabeli ábrázolása

A helyszínen talált kerámia- és fémleletek szerint i. e. 800-ban már lakták a területet, valószínűleg valamely illír törzs. A városkát öt évszázaddal később, a kelet-adriai partvidék római megszállásának idején lerombolták. A régészeti feltárások azt mutatják, hogy a rómaiak nem használták a települést, helyette inkább új várost építettek a tengerparthoz közel.[2]

A 6. században, I. Jusztinianosz bizánci császár uralkodása alatt új, erődítménnyel megerősített város épült a régi illír település romjain. A 10. században, VII. Kónsztantinosz bizánci császár idejében Antibáriumnak nevezték a várost, ugyanis a tenger túlpartján található az itáliai Bari.[3] A következő században a terület a parti szláv állam része, fontos politikai és gazdasági központja lett az adriai partvidéknek.

1089-ben a város prímási székhely lett. A Velencei Köztársaság 1443-ban leigázta a várost, majd 1571-ben a törökök foglalták el. 1878-ban Montenegró része lett, majd az évtizedek során elnéptelenedett. Szerepét a gyorsan fejlődő parti város vette át.[4]

A romváros[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A romváros alsó része

A romváros legősibb részét II. Jusztinianosz bizánci császár építtette, de egyes elemek valószínűleg az 5. századból származnak. A jó állapotban megmaradt felső erődöt a második világháborúban börtönnek használták a megszállók.

Ma már csak az alapjai állnak a város védőszentjéről, Szent Györgyről elnevezett, román stílusban épült templomnak, amelyet a 17. században mecsetté alakítottak át, majd 1882-ben megsemmisült egy lőporrobbanásban. Két másik, a 14. században épült templom valamivel jobb állapotban vészelte át az évszázadokat, de belőlük is csak romos, düledező falak maradtak. A város nyugati részén állnak a volt ferences kolostorhoz tartozó templom maradványai. A falakon nagyon rossz állapotban fennmaradt freskótöredékek láthatók.

Jó állapotban maradt fenn az óratorony, valamint egy 18. századi török gőzfürdő. Szintén megkímélte az idő a településhez vezető akvaduktot, amelynek tövében ma lakóházak állnak.[4]

Megközelítés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Stari Bar mindössze öt kilométerre fekszik a modern parti várostól, Bartól, így autóval vagy akár gyalog is könnyen megközelíthető. A romváros reggel 8 és este 8 óra között látogatható, a belépő egy euróba kerül.

Galéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Tim Clancy: Bosznia-Hercegovina, Szerbia és Montenegró, 76. oldal ISBN 978-9633-370-779-1
  2. Annalisa Rellie: Montenegro, 168. oldal. ISBN 978-1841623818
  3. Bács Gyula: Jugoszlávia, 825. oldal. ISBN 963-243-262-2
  4. ^ a b Annalisa Rellie: Montenegro, 170. oldal. ISBN 978-1841623818

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Stari Bar témájú médiaállományokat.