Vanuatu

Vanuatui Köztársaság
Ripablik blong Vanuatu Republic of Vanuatu République du Vanuatu
Vanuatu zászlaja
Nemzeti mottó: Let us stand firm in God Nemzeti himnusz: Yumi, Yumi, Yumi
Fővárosa	Port Vila d. sz. 17.7222° k. h. 168.3304°-17.7222, 168.3304
Legnagyobb város	Port Vila
Államforma	Köztársaság
Vezetők
Államfő	Iolu Johnson Abil
Miniszterelnök	Sato Kilman
Hivatalos nyelv	biszlama, angol, francia
függetlenség	Franciaországtól és az Egyesült Királyságtól
kikiáltása	1980. július 30.
Tagság	ENSZ, Nemzetközösség, Csendes-óceáni Közösség, Csendes-óceáni Fórum
Népesség
Népszámlálás szerint	10 235 fő (2007) +/-
Rangsorban	188
Népsűrűség	19,7 fő/km²
GDP	2008
Összes	573 millió $ PPP: 998 millió $
Egy főre jutó	2,442$ PPP: 4,251$
HDI (2007)	0.693 (126) – közepes
Földrajzi adatok
Terület	12 189 km²
Rangsorban	161
Időzóna	UTC+11 (UTC{{{eltérés UTC-től}}})
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a „▼ kinyit” hivatkozásra.
Pénznem	Vatu (VUV)
Nemzetközi gépkocsijel	VAN
Hívószám	678
Internet TLD	.vu

Vanuatu (régebbi nevén: Új-Hebridák) a Csendes-óceán délnyugati részén, Melanéziában, Új-Kaledóniától északkeletre, a Korall-tenger keleti szélén található.

Földrajz

Domborzat

Az ország az Új-Hebridák szigetcsoport 12 nagyobb és több mint 60 kisebb, vulkanikus korallszigeten fekszik. A legészakibb és a legdélibbek között 850 km a távolság. 1500 km-re található Ausztráliától és 500 km-re Új-Kaledóniától. Keletre Fiji, északra a Salamon-szigetek határolja.

Több mint 75 szigetből áll. Egybetartozóbb három csoportjának nagyobb szigetei: Espíritu Santo (Marina, Malekula (Mallicollo) és Eromanga (Erromango). A szigetek hegyei között van néhány működő tűzhányó is. Legmagasabb pontja a Mount Tabwemasana (1879 m).

Éghajlat

Trópusi éghajlatát májustól októberig a délkeleti passzát szelek enyhítik. Az évi átlag csapadék 2360 mm. A száraz évszak július-augusztus, a középhőmérséklet egész évben 24 fok körül van.

Élővilág, természetvédelem

Trópusi esőerdei fajokban aránylag szegények. Nagytestű emlősök nem éltek itt az európaiak érkezéséig. Az aránylag gyorsan növekvő lakosság arra kényszerül, hogy túlhalássza a környező vizeket. Az erdőirtás is egyre több kárt okoz. A nagyobb településeken a szemét elhelyezése és a környezetszennyezés okoz gondot.

A természetvédelmet egy nemzeti park és 106 más védett terület szolgálja. Forrás

Történelem

Kr. e. 2000 táján melanéziaiak népesítették be. A szigetet a portugál Pedro de Quirós fedezte fel 1606-ban, 1768-ban Bougainville járt ott, majd 1774-ben Cook kapitány térképezte fel, és nevezte el a szigetcsoportot Új-Hebridáknak. 1788-ban a francia La Pérouse expedíciót az utolsó emberig lemészárolták a közeli Vanikoro-sziget lakói. 1879-től néhány évig Efate szigeten létezett egy független köztársaság, Franceville. Ez volt a világon az első állam, ahol bevezették az általános választójogot nemre és fajra való tekintet nélkül, bár csak fehérek tölthettek be választott tisztséget. A brit és francia kereskedelmi érdekek a 19. század ban közös ellenőrzéssel valósulnak meg a szigeten. Egy 1887-ben született egyezmény után Franciaország és Nagy-Britannia kondomíniuma lett, s a két ország haditengerészetének tisztjeiből alakult bizottság irányította. A behozott betegségektől erősen esett a lélekszám. A második világháborúban a szigetek katonai támaszpontként szolgáltak. 1975-ben belső önkormányzatot kapott. A szigetek 1980-ban önállóvá váltak, de azóta is gondot okoznak a különféle elszakadási kísérletek, és a politikai nyugtalanság is. 1991-től a Mi Földünk Pártja vezetője, Donald Kalpokals volt a köztársaság elnöke.

Államszervezet és közigazgatás

Alkotmány, államforma

Köztársaság

Politikai pártok

• Vanua'aku Pati
• National United Party
• Union of Moderate Parties
• Vanuatu Republican Party
• Green Confederation
• People’s Progressive Party
• Melanesian Progressive Party
• National Community Association
• People's Action Party
• Namangi Aute

Közigazgatási felosztás

Vanuatu 1994 óta 6 tartományból áll:

• Malampa (Malakula, Ambrym, Paama)
• Penama (Pünkösd (Pentecost), Ambae, Maewo)
• Sanma (Santo, Malo)
• Shefa (Shepherd-sziget, Éfaté)
• Tafea (Tanna, Aniwa, Futuna, Erromango, Aneityum)
• Torba (Torres-sziget, Banks-sziget)

Népesség

Általános adatok

A népesség 205 754 fő (2005-ös adat). A lakosság nagy része vidéken lakik; összetétele: 98,5% melanéz, a többi európai, ázsiai vagy a kontinens más részének őslakosa (például polinéz).

A lakosság 32,6%-a 14 éven aluli, 63,7%-a 14-64 év közötti, 3,7%-a 64 év feletti. A legmagasabb életkor férfiaknál 61 év, nőknél 64.

Kb. 2000-en Új-Kaledóniában dolgoznak.

Legnépesebb települések

Luganville 12 300 fő, Norsup 2900 fő, Port Olry 1300 fő, Isangel 1200 fő.

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

A hivatalos nyelvek az angol, francia és bislama. Ezeken kívül több mint száz helyi nyelvet beszélnek. Itt a legmagasabb az egy főre eső nyelvek száma a világon. A vezető vallás a kereszténység (ebből több a protestáns).

31,1%-a a lakosságnak presbiteriánus. Ezt követi az anglikán 13,4%-kal, a katolikus 13,1%-kal és az adventisták 10%-kal.

Gazdasága

Általános adatok

Önálló mezőgazdaság jellemzi. A lakosság 65%-a a mezőgazdaságból él. Legfontosabb exportterméke a kopra, hal és a kakaó. Növekszik az idegenforgalom jelentősége is. Efate szigetén kisebb magánbánya működik. 1999-ben egy földrengés, majd az azt követő cunami ezreket tett hajléktalanná. Talán részben a rendkívül alacsony adók miatt is ez a világ egyik legboldogabb országa.

Gazdasági ágazatok

Fő gazdasági ágak: koprakészítés, halászat, élelmiszeripar, erdőgazdaság.

Kultúra

Kulturális intézmények

Kulturális világörökség

Az UNESCO által elismeten a kulturális világörökség része Roi Mata főnök birtoka.

Turizmus

Idegenforgalma évről évre növekszik, mintegy 50 000 turista keresi fel. Az utóbbi években lehetővé tették az off-shore pénzügyi szolgáltatásokat is.

Érdekességek

Itt forgatták a Survivor sorozatot. Ennél azonban érdekesebb, hogy a bungee-jumping őse, a "land-diving" (helyi nyelven: naghol) innen, egészen pontosan a Pünkösd-sziget (Pentecost Island) őslakóitól származik. Eredetileg az ugrás nem látványosság volt, hanem a yam-gyökér ültetéséhez kapcsolódó fontos szertartás. 10-15 méter magas, enyhén előre dőlő tornyokat emelnek, erről ugranak a férfiak, néha több tucatnyian is egy nap. A szertartást természetesen zene, tánc és különféle áldozatok, rituálék kísérik.

Gumikötél helyett szőlőindákból sodorják a kötelet, melynek rugalmassága és hosszúsága igen fontos, hiszen a zuhanás végén az ugró haja megérinti – és így megtermékenyíti – a földet. Az eredetileg vallási szertartás mára részben turistalátványossággá vált.

A szigetek másik jellemzője a kava, egy növény zúzott gyökerének vízben áztatott leve. Frissítő és egyben nyugtató hatású, szürke, keserű ital. Egy időben exportálták is az EU-ba, míg egy gyógyszerészeti szabályozás ki nem szorította. Hagyományosan csak a férfiak itták, rituális jelleggel. Ezek a szabályok mára erősen megkoptak.

Ünnepek

Nemzeti ünnep: július 30. (a függetlenség napja, 1980)

Külső hivatkozások

• hivatalos oldal
• CIA World Factbook
• Vanuatu Daily Post napilap