Vanuatu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Ripablik blong Vanuatu
Republic of Vanuatu
République du Vanuatu
Vanuatu zászlaja
zászló
Nemzeti mottó: Let us stand firm in God
Himnusz: Yumi, Yumi, Yumi
Vanuatu fekvése
Főváros Port Vila
Államforma Köztársaság
 - Államfő Kalkot Mataskelekele
 - Miniszterelnök Ham Lini


Hivatalos nyelv bislama, angol, francia
függetlenség Az Egyesült Királyságtól 
 - kikiáltása 1980. július 30
Terület  
 - Összes 12 200 km² (156.)
Népesség  
 - évi becslés 199 414  (172.)
 - Népsűrűség 16 fő/km²
GDP
 - Összes
 - Egy főre jutó
HDI ()  (.) – 
Pénznem Vatu (VUV)
Időzóna (UTC)
Internet TLD .vu
Nemzetközi gépkocsijel VAN
Hívószám +678

Fájl:Vanuatu-CIA WFB Map.png

Vanuatu (régebbi nevén az Új-Hebridák) a Csendes-óceán délnyugati részén, Melanéziában, Új-Kaledóniától északkeletre, a Korall-tenger keleti szélén található.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Földrajz

[szerkesztés] Domborzat

Az ország az Új-Hebridák szigetcsoport 12 nagyobb és több mint 60 kisebb, vulkanikus korallszigeten fekszik. A legészakibb és a legdélibbek között 850 km a távolság. 1500 km-re található Ausztráliától és 500 km-re Új-Kaledóniától. Keletre Fiji, északra a Salamon-szigetek határolja. Több mint 75 szigetből áll. Egybetartozóbb három csoportjának nagyobb szigetei: Espíritu Santo (Marina, Malekula (Mallicollo) és Eromanga (Erromango). A szigetek hegyei között van néhány működő tűzhányó is. Legmagasabb pontja a Mount Tabwemasana (1879 m).

[szerkesztés] Vízrajz

[szerkesztés] Éghajlat

Trópusi éghajlatát májustól októberig a délkeleti passzát szelek enyhítik. Az évi átlag csapadék 2360 mm. A száraz évszak július-augusztus, a középhőmérséklet egész évben 24 fok körül van.

[szerkesztés] Élővilág, természetvédelem

[szerkesztés] Nemzeti parkjai

[szerkesztés] Természeti világörökségei

[szerkesztés] Történelem

Kr. e. 2000 táján melanéziaiak népesítették be. A szigetet a portugál Pedro de Quirós fedezte fel 1606-ban, 1768-ban Bougainville járt ott, majd 1774-ben Cook kapitány térképezte fel, és nevezte el a szigetcsoportot Új-Hebridáknak. 1788-ban a francia La Pérouse expedíciót az utolsó emberig lemészárolták a közeli Vanikoro-sziget lakói. 1879-től néhány évig Efate szigeten létezett egy független köztársaság, Franceville. Ez volt a világon az első állam, ahol bevezették az általános választójogot nemre és fajra való tekintet nélkül, bár csak fehérek tölthettek be választott tisztséget. A brit és francia kereskedelmi érdekek a 19. század ban közös ellenőrzéssel valósulnak meg a szigeten. Egy 1887-ben született egyezmény után Franciaország és Nagy-Britannia kondomíniuma lett, s a két ország haditengerészetének tisztjeiből alakult bizottság irányította. A behozott betegségektől erősen esett a lélekszám. A második világháborúban a szigetek katonai támaszpontként szolgáltak. 1975-ben belső önkormányzatot kapott. A szigetek 1980-ban önállóvá váltak, de azóta is gondot okoznak a különféle elszakadási kísérletek, és a politikai nyugtalanság is. 1991-től a Mi Földünk Pártja vezetője, Donald Kalpokals volt a köztársaság elnöke.

[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás

[szerkesztés] Alkotmány, államforma

Köztársaság

[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

[szerkesztés] Elnökök, miniszterelnökök

[szerkesztés] Politikai pártok

Vanuatu parlamentje
  • Vanua'aku Pati
  • National United Party
  • Union of Moderate Parties
  • Vanuatu Republican Party
  • Green Confederation
  • People’s Progressive Party
  • Melanesian Progressive Party
  • National Community Association
  • People's Action Party
  • Namangi Aute

[szerkesztés] Közigazgatási felosztás

Provinzen von Vanuatu

Vanuatu 1994 óta 6 tartományből áll:

  • Malampa (Malakula, Ambrym, Paama)
  • Penama (Pünkösd (Pentecost), Ambae, Maewo)
  • Sanma (Santo, Malo)
  • Shefa (Shepherd-sziget, Éfaté)
  • Tafea (Tanna, Aniwa, Futuna, Erromango, Aneityum)
  • Torba (Torres-sziget, Banks-sziget)

[szerkesztés] Védelmi rendszer

[szerkesztés] Népesség

[szerkesztés] Általános adatok

A népesség 205 754 fő (2005-ös adat). A lakosság nagy része vidéken lakik; összetétele: 98,5% melanéz, a többi európai, ázsiai vagy a kontinens más részének őslakosa (például polinéz).

A lakosság 32,6%-a 14 éven aluli, 63,7%-a 14-64 év közötti, 3,7%-a 64 év feletti. Az átlag életkor férfiaknál 61 év, nőknél 64.

Kb. 2000-en Új-Kaledóniában dolgoznak.

[szerkesztés] Legnépesebb települések

Luganville 12300 fő, Norsup 2900 fő, Port Olry 1300 fő, Isangel 1200 fő.

[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

A hivatalos nyelvek az angol, francia és bislama. Ezeken kívül több mint száz helyi nyelvet beszélnek. Itt a legmagasabb az egy főre eső nyelvek száma a világon. A vezető vallás a kereszténység (ebből több a protestáns).

31,1%-a a lakosságnak presbiteriánus. Ezt követi az anglikán 13,4%-kal, a katolikus 13,1%-kal és az adventisták 10%-kal.

[szerkesztés] Szociális rendszer

[szerkesztés] Gazdasága

[szerkesztés] Általános adatok

Önálló mezőgazdaság jellemzi. A lakosság 65%-a a mezőgazdaságból él. Legfontosabb exportterméke a kopra, hal és a kakaó. Növekszik az idegenforgalom jelentősége is. Efate szigetén kisebb magánbánya működik. 1999-ben egy földrengés, majd az azt követő cunami ezreket tett hajléktalanná. Talán részben a rendkívül alacsony adók miatt is ez a világ egyik legboldogabb országa.

[szerkesztés] Gazdasági ágazatok

Fő gazdasági ágak: koprakészítés, halászat, élelmiszeripar, erdőgazdaság.

[szerkesztés] Mezőgazdaság

[szerkesztés] Ipar

[szerkesztés] Kereskedelem

[szerkesztés] Közlekedés

[szerkesztés] Kultúra

[szerkesztés] Oktatási rendszer

[szerkesztés] Kulturális intézmények

[szerkesztés] Tudomány

[szerkesztés] Művészetek

[szerkesztés] Hagyományok, néprajz

[szerkesztés] Gasztronómia

[szerkesztés] Turizmus

Idegenforgalma évről évre növekszik, mintegy 50 000 turista keresi fel. Az utóbbi években lehetővé tették az off-shore pénzügyi szolgáltatásokat is.

[szerkesztés] Sport

[szerkesztés] Érdekességek

Itt forgatták a Survivor sorozatot. Ennél azonban érdekesebb, hogy a bungee-jumping őse, a "land-diving" (helyi nyelven: naghol) innen, egészen pontosan a Pünkösd-sziget (Pentecost Island) őslakóitól származik. Eredetileg az ugrás nem látványosság volt, hanem a yam-gyökér ültetéséhez kapcsolódó fontos szertartás. 10-15 méter magas, enyhén előre dőlő tornyokat emelnek, erről ugranak a férfiak, néha több tucatnyian is egy nap. A szertartást természetesen zene, tánc és különféle áldozatok, rituálék kísérik.

Gumikötél helyett szőlőindákból sodorják a kötelet, melynek rugalmassága és hosszúsága igen fontos, hiszen a zuhanás végén az ugró haja megérinti – és így megtermékenyíti – a földet. Az eredetileg vallási szertartás mára részben turistalátványossággá vált.

A szigetek másik jellemzője a kava, egy növény zúzott gyökerének vízben áztatott leve. Frissítő és egyben nyugtató hatású, szürke, keserű ital. Egy időben exportálták is az EU-ba, míg egy gyógyszerészeti szabályozás ki nem szorította. Hagyományosan csak a férfiak itták, rituális jelleggel. Ezek a szabályok mára erősen megkoptak.

[szerkesztés] Ünnepek

Nemzeti ünnep: július 30. (a függetlenség napja, 1980)

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Vanuatu témájú médiaállományokat.

A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/wiki/Vanuatu
Mit gondolsz erről az oldalról?

Arra kérünk, szánj egy percet a cikk értékelésére! A visszajelzések segítenek az oldal fejlesztésében.

:  :  :  : 
Személyes eszközök