Vanuatu
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
|
|||
| Nemzeti mottó: Let us stand firm in God | |||
| Himnusz: Yumi, Yumi, Yumi | |||
 |
|||
| Főváros | Port Vila | ||
| Államforma | Köztársaság | ||
| - Államfő | Kalkot Mataskelekele | ||
| - Miniszterelnök | Ham Lini
|
||
| Hivatalos nyelv | bislama, angol, francia | ||
| függetlenség | Az Egyesült Királyságtól | ||
| - kikiáltása | 1980. július 30. | ||
| Terület | |||
| - Összes | 12 200 km² (156.) | ||
| Népesség | |||
| - évi becslés | 199 414 (172.) | ||
| - Népsűrűség | 16 fő/km² | ||
| GDP | |||
| - Összes | |||
| - Egy főre jutó | |||
| HDI () | (.) – | ||
| Pénznem | Vatu (VUV) |
||
| Időzóna | (UTC) | ||
| Internet TLD | .vu |
||
| Nemzetközi gépkocsijel | VAN | ||
| Hívószám | +678 |
||
|
|
|||
Vanuatu (régebbi nevén az Új-Hebridák) a Csendes-óceán délnyugati részén, Melanéziában, Új-Kaledóniától északkeletre, a Korall-tenger keleti szélén található.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajz
[szerkesztés] Domborzat
Az ország az Új-Hebridák szigetcsoport 12 nagyobb és több mint 60 kisebb, vulkanikus korallszigeten fekszik. A legészakibb és a legdélibbek között 850 km a távolság. 1500 km-re található Ausztráliától és 500 km-re Új-Kaledóniától. Keletre Fiji, északra a Salamon-szigetek határolja. Több mint 75 szigetből áll. Egybetartozóbb három csoportjának nagyobb szigetei: Espíritu Santo (Marina, Malekula (Mallicollo) és Eromanga (Erromango). A szigetek hegyei között van néhány működő tűzhányó is. Legmagasabb pontja a Mount Tabwemasana (1879 m).
[szerkesztés] Vízrajz
[szerkesztés] Éghajlat
Trópusi éghajlatát májustól októberig a délkeleti passzát szelek enyhítik. Az évi átlag csapadék 2360 mm. A száraz évszak július-augusztus, a középhőmérséklet egész évben 24 fok körül van.
[szerkesztés] Élővilág, természetvédelem
[szerkesztés] Nemzeti parkjai
[szerkesztés] Természeti világörökségei
[szerkesztés] Történelem
Kr. e. 2000 táján melanéziaiak népesítették be. A szigetet a portugál Pedro de Quirós fedezte fel 1606-ban, 1768-ban Bougainville járt ott, majd 1774-ben Cook kapitány térképezte fel, és nevezte el a szigetcsoportot Új-Hebridáknak. 1788-ban a francia La Pérouse expedíciót az utolsó emberig lemészárolták a közeli Vanikoro-sziget lakói. 1879-től néhány évig Efate szigeten létezett egy független köztársaság, Franceville. Ez volt a világon az első állam, ahol bevezették az általános választójogot nemre és fajra való tekintet nélkül, bár csak fehérek tölthettek be választott tisztséget. A brit és francia kereskedelmi érdekek a 19. század ban közös ellenőrzéssel valósulnak meg a szigeten. Egy 1887-ben született egyezmény után Franciaország és Nagy-Britannia kondomíniuma lett, s a két ország haditengerészetének tisztjeiből alakult bizottság irányította. A behozott betegségektől erősen esett a lélekszám. A második világháborúban a szigetek katonai támaszpontként szolgáltak. 1975-ben belső önkormányzatot kapott. A szigetek 1980-ban önállóvá váltak, de azóta is gondot okoznak a különféle elszakadási kísérletek, és a politikai nyugtalanság is. 1991-től a Mi Földünk Pártja vezetője, Donald Kalpokals volt a köztársaság elnöke.
[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás
[szerkesztés] Alkotmány, államforma
Köztársaság
[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
[szerkesztés] Elnökök, miniszterelnökök
Bővebben: Vanuatu elnökeinek listája Bővebben: Vanuatu miniszterelnökeinek listája[szerkesztés] Politikai pártok
- Vanua'aku Pati
- National United Party
- Union of Moderate Parties
- Vanuatu Republican Party
- Green Confederation
- People’s Progressive Party
- Melanesian Progressive Party
- National Community Association
- People's Action Party
- Namangi Aute
[szerkesztés] Közigazgatási felosztás
Vanuatu 1994 óta 6 tartományből áll:
- Malampa (Malakula, Ambrym, Paama)
- Penama (Pünkösd (Pentecost), Ambae, Maewo)
- Sanma (Santo, Malo)
- Shefa (Shepherd-sziget, Éfaté)
- Tafea (Tanna, Aniwa, Futuna, Erromango, Aneityum)
- Torba (Torres-sziget, Banks-sziget)
[szerkesztés] Védelmi rendszer
[szerkesztés] Népesség
[szerkesztés] Általános adatok
A népesség 205 754 fő (2005-ös adat). A lakosság nagy része vidéken lakik; összetétele: 98,5% melanéz, a többi európai, ázsiai vagy a kontinens más részének őslakosa (például polinéz).
A lakosság 32,6%-a 14 éven aluli, 63,7%-a 14-64 év közötti, 3,7%-a 64 év feletti. Az átlag életkor férfiaknál 61 év, nőknél 64.
Kb. 2000-en Új-Kaledóniában dolgoznak.
[szerkesztés] Legnépesebb települések
Luganville 12300 fő, Norsup 2900 fő, Port Olry 1300 fő, Isangel 1200 fő.
[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás
A hivatalos nyelvek az angol, francia és bislama. Ezeken kívül több mint száz helyi nyelvet beszélnek. Itt a legmagasabb az egy főre eső nyelvek száma a világon. A vezető vallás a kereszténység (ebből több a protestáns).
31,1%-a a lakosságnak presbiteriánus. Ezt követi az anglikán 13,4%-kal, a katolikus 13,1%-kal és az adventisták 10%-kal.
[szerkesztés] Szociális rendszer
[szerkesztés] Gazdasága
[szerkesztés] Általános adatok
Önálló mezőgazdaság jellemzi. A lakosság 65%-a a mezőgazdaságból él. Legfontosabb exportterméke a kopra, hal és a kakaó. Növekszik az idegenforgalom jelentősége is. Efate szigetén kisebb magánbánya működik. 1999-ben egy földrengés, majd az azt követő cunami ezreket tett hajléktalanná. Talán részben a rendkívül alacsony adók miatt is ez a világ egyik legboldogabb országa.
[szerkesztés] Gazdasági ágazatok
Fő gazdasági ágak: koprakészítés, halászat, élelmiszeripar, erdőgazdaság.
[szerkesztés] Mezőgazdaság
[szerkesztés] Ipar
[szerkesztés] Kereskedelem
[szerkesztés] Közlekedés
[szerkesztés] Kultúra
[szerkesztés] Oktatási rendszer
[szerkesztés] Kulturális intézmények
[szerkesztés] Tudomány
[szerkesztés] Művészetek
[szerkesztés] Hagyományok, néprajz
[szerkesztés] Gasztronómia
[szerkesztés] Turizmus
Idegenforgalma évről évre növekszik, mintegy 50 000 turista keresi fel. Az utóbbi években lehetővé tették az off-shore pénzügyi szolgáltatásokat is.
[szerkesztés] Sport
[szerkesztés] Érdekességek
Itt forgatták a Survivor sorozatot. Ennél azonban érdekesebb, hogy a bungee-jumping őse, a "land-diving" (helyi nyelven: naghol) innen, egészen pontosan a Pünkösd-sziget (Pentecost Island) őslakóitól származik. Eredetileg az ugrás nem látványosság volt, hanem a yam-gyökér ültetéséhez kapcsolódó fontos szertartás. 10-15 méter magas, enyhén előre dőlő tornyokat emelnek, erről ugranak a férfiak, néha több tucatnyian is egy nap. A szertartást természetesen zene, tánc és különféle áldozatok, rituálék kísérik.
Gumikötél helyett szőlőindákból sodorják a kötelet, melynek rugalmassága és hosszúsága igen fontos, hiszen a zuhanás végén az ugró haja megérinti – és így megtermékenyíti – a földet. Az eredetileg vallási szertartás mára részben turistalátványossággá vált.
A szigetek másik jellemzője a kava, egy növény zúzott gyökerének vízben áztatott leve. Frissítő és egyben nyugtató hatású, szürke, keserű ital. Egy időben exportálták is az EU-ba, míg egy gyógyszerészeti szabályozás ki nem szorította. Hagyományosan csak a férfiak itták, rituális jelleggel. Ezek a szabályok mára erősen megkoptak.
[szerkesztés] Ünnepek
Nemzeti ünnep: július 30. (a függetlenség napja, 1980)
[szerkesztés] Külső hivatkozások
|
||||||||||||||||||||
|
|||||||||||
|
|||||||
|
||||||||||
