Fejes káposzta

Fejes káposzta
Származás
Mediterráneum, 1. század
Osztályozás
Nemzetség:	Brassica
Faj:	B. oleracea
Rassz:	B. o. convar. capitata
Változat:	B. o. convar. capitata var. alba
Wikimedia Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Fejes káposzta témájú médiaállományokat.

Káposzta (nyers) Tápanyagtartalom 100 g-ban
Energia 20 kcal   100 kJ
Szénhidrátok     5,8 g - Cukrok  3,2 g - Rost  2,5 g   Zsír 0,1 g Fehérje 1,28 g Tiamin (B1-vitamin)  0,061 mg   5% Riboflavin (B2-vitamin)  0,040 mg   3% Niacin (B3-vitamin)  0,234 mg   2% Pantoténsav (B5-vitamin)  0,212 mg  4% B6-vitamin  0,124 mg 10% Folsav (B9-vitamin)  53 μg  13% C-vitamin  36,6 mg 61% Kalcium  40 mg 4% Vas  0,47 mg 4% Magnézium  12 mg 3%  Foszfor  26 mg 4% Kálium  170 mg   4% Cink  0,18 mg 2%
A százalékos értékek az amerikai felnőtt javasolt napi mennyiségre (RDA) vonatkoznak. Forrás: USDA tápanyag adatbázis

A fejes káposzta vagy édes káposzta (Brassica oleracea convar. capitata var. alba) a vadkáposzta (Brassica oleracea) egy termesztett változata. Szinte egész évben fogyasztható. A káposztát már több mint 4000 éve termeszti az ember.

C-vitamin-tartalma 40–50 mg/100 g. A télre eltett savanyított káposzta nyersen fogyasztva szinte a teljes C-vitamin-tartalmát megőrzi, miként a B₁- és B₂-vitamint is, ezért nagyon fontos vitaminforrásunk. Az első évben növeszti a fejet, amit megeszünk, a másodikban pedig a becőtermést a magokkal, amikről szaporítható.

A hideget jól tűri, de a −4 °C alatti hőmérsékletet csak az úgynevezett áttelelő fajták viselik el. Az árnyékot, félárnyékot nem tűri. A hibrid fajtákat öntözni kell. Nagy termést csak tápanyagdús talajon hoz.

A tenyészidő hossza szerint négy típusát különböztetjük meg:

• a rövid tenyészidejű (55–70 nap) fajtákat korai, friss fogyasztásra termesztik;
• a közepes tenyészidejű (70–120 nap) nyári fajtákat szintén friss fogyasztásra termesztik;
• az őszi és téli fajtákat ipari feldolgozásra és téli tárolásra;
• az áttelelő fajtákat ősszel ültetik ki és tavasszal takarítják be.

A káposztatermelés hagyományait bemutató egyik legnagyobb magyarországi rendezvény a Demecseri Káposztás Napok (szeptember 26-28).

Fejlődése

A káposzta jól megművelt földet, sok nedvességet kedvelő növény. Magját tavasszal melegágyba vetik, majd a palántákat nedves, tápanyaggal dúsított talajba ültetik. Az első nyáron csak a gyökér és a leveles szár (a káposztafej) alakul ki. A levelek rövid, vaskos szárból erednek, amelyet torzsának nevezünk. A levelek és a torzsa sok tápanyagot raktároznak. A második nyáron az újból kiültetett növény hosszú szárat hajt, amelyen virágok, a virágokból száraz - éretten kétfelé nyíló - becőtermés, s benne a magok fejlődnek. Mivel kifejlődéséhez két nyár szükséges, ezért kétnyári növénynek nevezzük.

Hasznosítása

Egész évben megtalálható asztalunkon, finom és változatos ételek készíthetők belőle. Nyersen, főzve, tartósítva, savanyítva egyaránt ízletes. Enyhe zamatával és ropogós állagával egyike a legfinomabb zöldségeknek. A korai káposztafejeknek fényes és szorosan tapadó leveleik vannak.

A gyalult káposztából sóval és fűszerekkel (tormával, babérlevéllel, kaporral) érlelik a savanyú káposztát. Az érlelés alatt a káposzta bő levet ereszt, cukortartalma tejsavvá alakul át, ez adja jellegzetes ízét. Saját levében hónapokig is eláll a hűtőszekrényben. Nagyon magas a C-vitamin tartalma.

Fontosabb kártevői és betegségei

Kártevői

• tavaszi káposztalégy,
• keresztesvirágúak földibolhája,
• káposzta levéltetű,
• káposztalepke,
• káposztapoloska,
• dohánytripsz,
• káposztamoly

Betegségei

• káposzta fuzáriumos sárgasága,
• káposzta xantomonászos feketeerűsége,
• káposztaperonoszpóra,
• káposzta plazmodiofórás gyökérgolyvája,
• káposzta botritiszes betegsége,
• káposzta szklerotíniás betegsége

További információk

• Káposztás ételek