Fejes káposzta
| Fejes káposzta | |
|---|---|
| Származás | |
| Mediterráneum, 1. század | |
| Osztályozás | |
| Nemzetség: | Brassica |
| Faj: | B. oleracea |
| Rassz: | B. o. convar. capitata |
| Változat: | B. o. convar. capitata var. alba |
| Wikimedia Commons | |
|
A Wikimedia Commons tartalmaz |
|
| Káposzta (nyers) Tápanyagtartalom 100 g-ban |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Energia 20 kcal 100 kJ | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||
| A százalékos értékek az amerikai felnőtt javasolt napi mennyiségre (RDA) vonatkoznak. Forrás: USDA tápanyag adatbázis |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
A fejes káposzta vagy édes káposzta (Brassica oleracea convar. capitata var. alba) a vadkáposzta (Brassica oleracea) egy termesztett változata. Szinte egész évben fogyasztható. A káposztát már több mint 4000 éve termeszti az ember.
C-vitamin-tartalma 40–50 mg/100 g. A télre eltett savanyított káposzta nyersen fogyasztva szinte a teljes C-vitamin-tartalmát megőrzi, miként a B1- és B2-vitamint is, ezért nagyon fontos vitaminforrásunk. Az első évben növeszti a fejet, amit megeszünk, a másodikban pedig a becőtermést a magokkal, amikről szaporítható.
A hideget jól tűri, de a −4 °C alatti hőmérsékletet csak az úgynevezett áttelelő fajták viselik el. Az árnyékot, félárnyékot nem tűri. A hibrid fajtákat öntözni kell. Nagy termést csak tápanyagdús talajon hoz.
A tenyészidő hossza szerint négy típusát különböztetjük meg:
- a rövid tenyészidejű (55–70 nap) fajtákat korai, friss fogyasztásra termesztik;
- a közepes tenyészidejű (70–120 nap) nyári fajtákat szintén friss fogyasztásra termesztik;
- az őszi és téli fajtákat ipari feldolgozásra és téli tárolásra;
- az áttelelő fajtákat ősszel ültetik ki és tavasszal takarítják be.
A káposztatermelés hagyományait bemutató egyik legnagyobb magyarországi rendezvény a Demecseri Káposztás Napok (szeptember 26-28).
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fejlődése
A káposzta jól megművelt földet, sok nedvességet kedvelő növény. Magját tavasszal melegágyba vetik, majd a palántákat nedves, tápanyaggal dúsított talajba ültetik. Az első nyáron csak a gyökér és a leveles szár (a káposztafej) alakul ki. A levelek rövid, vaskos szárból erednek, amelyet torzsának nevezünk. A levelek és a torzsa sok tápanyagot raktároznak. A második nyáron az újból kiültetett növény hosszú szárat hajt, amelyen virágok, a virágokból száraz - éretten kétfelé nyíló - becőtermés, s benne a magok fejlődnek. Mivel kifejlődéséhez két nyár szükséges, ezért kétnyári növénynek nevezzük.
[szerkesztés] Hasznosítása
Egész évben megtalálható asztalunkon, finom és változatos ételek készíthetők belőle. Nyersen, főzve, tartósítva, savanyítva egyaránt ízletes. Enyhe zamatával és ropogós állagával egyike a legfinomabb zöldségeknek. A korai káposztafejeknek fényes és szorosan tapadó leveleik vannak.
A gyalult káposztából sóval és fűszerekkel (tormával, babérlevéllel, kaporral) érlelik a savanyú káposztát. Az érlelés alatt a káposzta bő levet ereszt, cukortartalma tejsavvá alakul át, ez adja jellegzetes ízét. Saját levében hónapokig is eláll a hűtőszekrényben. Nagyon magas a C-vitamin tartalma.
[szerkesztés] Fontosabb kártevői és betegségei
Kártevői
- tavaszi káposztalégy,
- keresztesvirágúak földibolhája,
- káposzta levéltetű,
- káposztalepke,
- káposztapoloska,
- dohánytripsz,
- káposztamoly
Betegségei
- káposzta fuzáriumos sárgasága,
- káposzta xantomonászos feketeerűsége,
- káposztaperonoszpóra,
- káposzta plazmodiofórás gyökérgolyvája,
- káposzta botritiszes betegsége,
- káposzta szklerotíniás betegsége

