Vadkáposzta

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Brassica oleracea
Vadkáposzta (Brassica oleracea oleracea)
Vadkáposzta (Brassica oleracea oleracea)
Természetvédelmi státusz
{{{status}}}
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida)
Rend: Keresztesvirágúak (Brassicales)
Család: Káposztafélék (Brassicaceae)
Nemzetség: Brassica
Faj: B. oleracea
Tudományos név
Brassica oleracea
L.
Hivatkozások
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Brassica oleracea témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Brassica oleracea témájú kategóriát.

A Brassica oleracea a Brassica nemzetségbe tartozó faj. Dél- és Nyugat-Európa partmenti területein őshonos, ahol - és kalcium-karbonát-tűrése, ugyanakkor a más növényekkel való versenyképtelensége többnyire a tenger közeli mészkősziklákra kényszerítette.

A vadkáposzta (Brassica oleracea oleracea), Brassica oleracea vad alfaja, kétnyári növény, első évben levelei tőrózsát formáznak, a többi Brassica-fajnál húsosabbak és vastagabbak, a mostoha környezetben a víz és a tápanyagok tárolására módosultak. A második évben a tápanyagok felhasználásával 1–2 méter magas szárat növeszt, amin számos sárga virágot hoz.

Származása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fajok többsége a mérsékelt égövön, illetve a mediterrán zónában honos. A termesztett káposztafélék őse az Atlanti-óceán és a Földközi-tenger partvidékén honos vadkáposzta. Leveleit eleinte köretnek ették. A fejes káposztát az ókori görögök nemesítették ki; a ma ismert fajtákat zömmel a középkorban alakították ki.

Magyarországon a 16. század óta vannak írásos feljegyzések a káposztafélékről, és a 18. századtól egyes helyeken már káposztáskertekről írtak. Jelentős árutermelésbe az 1800-as években a bolgárkertészek kezdtek. Ekkor a már ma ismert valamennyi fajtatípust termesztették, így például a fodros kelből három fajtát tartottak nyilván. Virágzatuk bugás; a felső állású magház két termőlevélből nőtt össze.

Termesztett változatai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Virágzó fodros kel
Virágzó karfiol
Virágzó brokkoli

Legfontosabb termesztett változatainak sokféle csoportosítása létezik, itt egy lehetséges verzió:

  • B. oleracea convar. acephalaacephala-csoport
  • B. oleracea convar. botrytisbotrytis-csoport
    • B. oleracea convar. botrytis var. botrytiskarfiol
    • B. oleracea convar. botrytis var. italicabrokkoli
  • B. oleracea convar. capitatacapitata-csoport
  • B. oleracea convar. oleraceaoleracea-csoport
    • B. oleracea convar. oleracea var. gemmiferabimbós kel

Fejes káposzta[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

(Brassica oleracea convar capitata var. alba)

Vörös káposzta[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

(Brassica oleracea convar capitata var. rubra)

Beltartalmi értéke megegyezik a fejes káposztáéval, színe miatt főleg saláták és savanyúságok készítésére, díszítésére használják.

Kelkáposzta[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

(Brassica oleracea convar. capitata var. sabauda)

Lazán simuló levelei megnyúlt fejet formálnak. Gyökerei sekélyek, ezért jó víz- és tápanyag-ellátást kíván, bár a fejes káposztánál igénytelenebb. Kevesebb ételbe jó, mint a fejes káposzta, és nem is savanyítható, de fontos tápanyagokat tartalmaz: sok benne a fehérje, és az ásványi anyag, miközben C-, B1- és B2-vitamin-tartalma megközelíti a fejes káposztáét. Egész évben jól tárolható.

Fodros kel[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

(Brassica oleracea convar. acephala var. sabellica)

A kelkáposzta fodros levelű változata, amit külföldön jobban kedvelnek. Elsősorban főzelékként készíthető, de rakott kelnek is jó. Dekoratív külleme miatt dísznövényként is termesztik.

Takarmánykáposzta[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

(Brassica oleracea convar. acephala var. medullosa)

Karalábé[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

(Brassica oleracea convar. acephala var. gongylodes)

Mintegy 30 cm magas, sokfelé termesztett növény. Húsosan, gumószerűen megvastagodott, a fehérestől az ibolyásig változó árnyalatú szárán tőlevelek nőnek. Sok C-vitamint tartalmaz, és különösen előnyös vonása, hogy nyersen is fogyasztható. Gyökerei sekélyek, ezért sok (a fejes káposztánál több) vizet és tápanyagot kíván.

Bimbós kel[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

(Brassica oleracea convar. oleracea var. gemmifera)

Fontos házikerti díszzöldség: az oszlopszerű szárán növő „mini” káposztafejek mellett az ősszel különböző színt öltő levelei, másodéves, sárga virágú tövei és becőtermései is mutatósak. Magyarországon leginkább házikertekben ültetik, palántáról. Bimbói sokféleképp elkészíthetők. Óriási levél- és szártömege kitűnő takarmány.

Karfiol[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

(Brassica oleracea convar. botrytis var. botrytis)

Kifejletlen, elhúsosodott virágkezdeményeit („rózsáit”) fogyasztják. A hidegre érzékeny. Erős napsütés hatására rózsái bebarnulnak. Gyakran másodnövényként, június-júliusban vetik.

Brokkoli[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

(Brassica oleracea convar. botrytis var. italica)

Hajtástengelye és virágzata megnyúlt, elágazó. Levelei keskenyek; a szélük fodros. A karfiol közeli rokona, de a meleget és a hideget is jobban tűri annál: enyhébb teleken a szabadban is áttelel. Zöld virágkezdeményeit akkor szedik le, amikor hajtásai 20–25 cm hosszúak, és a bimbók még nem nyíltak ki. Sok A-, C-, B1-, B2-vitamint és nikotinsavat tartalmaz.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]