Egyenlítői-Guinea
| Egyenlítői-Guinea-i Köztársaság | |||
| República de Guinea Ecuatorial République de Guinée Équatoriale República da Guiné Equatorial |
|||
|
|||
| Nemzeti mottó: "Unidad, Paz, Justicia" (es) "Unité, Paix, Justice" (fr) "Unidade, Paz, Justiça" (pt) ("Egység, Béke, Igazság") |
|||
 |
|||
|
|
|||
| Fővárosa | Malabo | ||
| é. sz. 3° 45′, k. h. 8° 47′ | |||
| Államforma | köztársaság | ||
| Vezetők | |||
| Államfő | Teodoro Obiang Nguema Mbasogo | ||
| Miniszterelnök | Ricardo Mangue Obama Nfubea | ||
| Hivatalos nyelv | spanyol, francia, portugál | ||
| Beszélt nyelvek | kreol, fang, bubu, ibo | ||
| Függetlenség | Spanyolországtól | ||
| kikiáltása | 1968. október 12. | ||
|
|
|||
| Tagság | ENSZ, Afrikai Unió, Portugál Nyelvű Országok Közössége (társult megfigyelő tag) | ||
| Népesség | |||
| Népszámlálás szerint | ismeretlen +/- | ||
| Becsült | 616 459 fő (2008) | ||
| Népsűrűség | 22 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 28 051 km² | ||
| Rangsorban | 141 | ||
| Időzóna | WAT (UTC+1) | ||
| Egyéb adatok | |||
| Pénznem | CFA frank (XAF) |
||
| Nemzetközi gépkocsijel | RGE | ||
| Hívószám | 240 | ||
| Internet TLD | .gq | ||
|
|
|||
Egyenlítői-Guinea egy független afrikai ország, mely a Gabon és Kamerun között elterülő szárazföldi területeket, valamint az Atlanti-óceánban fekvő néhány szigetet foglalja magába.
Az egyetlen ország az afrikai kontinensen, ahol a hivatalos nyelv a spanyol.[1]
Tartalomjegyzék |
Földrajz [szerkesztés]
Domborzat [szerkesztés]
Az ország nagyobbik része az Alsó-Guineai partvidéken fekszik. A mangrove-mocsaras partvidék fokozatosan emelkedik az Alsó-guineai-küszöb 1000–1200 m magas fennsíkjáig. Szárazföldi részén a keskeny parti síkság őserdővel borított felföldbe és hegyvidékbe megy át. Az Atlanti-óceánban fekvő Bioko és több más kisebb sziget vulkanikus eredetű. Legmagasabb pontja: Pico de Santa Isabel 3008 m.
Vízrajz [szerkesztés]
Legjelentősebb folyója: Benito.
Éghajlat [szerkesztés]
Trópusi éghajlatú ország.
Élővilág, természetvédelem [szerkesztés]
Nemzeti parkjai [szerkesztés]
Egyetlen nemzeti parkja van az országnak, a Monte Alen Nemzeti Park.[2] 1400 km2 területét megkímélte a fakitermelés. Gorillák, csimpánzok, sokféle hüllő és madár él itt.
Természeti világörökségei [szerkesztés]
Az UNESCO világörökség listáján nincs Egyenlítői Guineából semmi.
Történelem [szerkesztés]
A mai Egyenlítői Guinea kontinentális területén az első lakók a labelabék voltak, akiknek egy kis, elszigetelt csoportja fennmaradt Rio Muni északi részén. A 17-19. századi bantu vándorlás hozta magával a partvidéki törzseket, később a fangokat. Az utóbbiak egy része több hullámban emigrált Bioko szigetére, felváltották annak korábbi neolitikus lakosságát. Annobónt a portugálok telepítették be São Tomé szigetéről hozott angolai eredetű emberekkel.
1472-ben érkezett meg Fernão do Póo portugál felfedező Bioko szigetére. 1494-ben már gyarmatosították is Annobón és a felfedezőjéről elnevezett Fernando Pó szigetet. 1778-ban a spanyolok kapták meg, cserébe az amerikai kontinensen lévő területekért. (El Pardo-szerződés)
A szárazföldi terület neve Rio Muni. A közel 200 éves spanyol uralom alatt a rabszolga-kereskedelem központja volt. 1827 és 1843 közt a britek támaszpontot létesítettek Bioko szigetén, onnan harcoltak a rabszolgakereskedelem ellen.
1963-ban belső autonómiát kapott a terület.
1968-ban vált függetlenné, és szinte azonnal, egészen 1978-ig véres diktatúra volt az országban. Az 1990-es évekre normalizálódott az élet, de a jogállami berendezkedés még a jövő kérdése.
Államszervezet és közigazgatás [szerkesztés]
Alkotmány, államforma [szerkesztés]
Az ország parlamentális köztársaság. 1991 óta többpárt rendszerű.
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás [szerkesztés]
Politikai pártok [szerkesztés]
Közigazgatási felosztás [szerkesztés]
Egyenlítői-Guinea 7 tartománya:
- Annobón (San Antonio de Palé)
- Bioko Norte (Malabo)
- Bioko Sur (Luba)
- Centro Sur (Evinayong)
- Kié-Ntem (Ebebiyín)
- Litoral (Bata)
- Wele-Nzas (Mongomo)
Védelmi rendszer [szerkesztés]
Népesség [szerkesztés]
Általános adatok [szerkesztés]
A fővárosban, Malabo-ban kb. 31 ezer fő él. Az összes népesség igen alacsony, 498 ezer fő. A népsűrűség viszont közepes, 17,76 fő/km2. A népességnövekedési ráta: 2,45%. A várható átlagos élettartam közepes, 54 év. A csecsemőhalandósági ráta: 90,0‰. Írástudatlanság: 22%.
Legnépesebb települések [szerkesztés]
Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás [szerkesztés]
Az összes népességből a fangok vannak abszolút többségben (83%), a lakosság kisebb részét teszik ki a bubuék (10%), valamint egyéb népek 7%. A domináns vallás a római katolikus (84%). Protestáns a lakosság 5%-a, valamint a törzseknek is megvan a maga vallása.
Szociális rendszer [szerkesztés]
Gazdaság [szerkesztés]
Korábban a vezető gazdasági ágazat a kakaótermesztés volt, ám napjainkra már a kőolaj-kitermelés a meghatározó. Ennek köszönhetően a gazdasági növekedés évi 6%-os. Az ipari termelés is szinte kizárólag a kőolaj-finomításhoz kötődik. Várakozások szerint az országban találhatóak még más, kiaknázatlan ásványkincsek. Az ország lakossága leginkább naturálgazdálkodást folytat, csak néhol fedezhetők fel kisebb ültetvények, ahol főleg kávét és kakaót termesztenek. A gazdaság, és az export fontos pillérét adják a kitermelt nemesfák (pl: okumé, ében, paliszender).
Általános adatok [szerkesztés]
Gazdasága: agráripari ország.
Gazdasági ágazatok [szerkesztés]
Mezőgazdaság [szerkesztés]
Ipar [szerkesztés]
Kereskedelem [szerkesztés]
- Exporttermékek: kőolaj, fa, kávé, kakaó.
- Importtermékek: olajipari termékek, feldolgozott termékek, textília, élelmiszer, iparcikkek, gyógyszerek.
- Főbb kereskedelmi partnerek: Kína, Japán, USA, Dél-Korea, Franciaország, Spanyolország, Olaszország.
Az országra jellemző egyéb ágazatok [szerkesztés]
Közlekedés [szerkesztés]
- Közutak hossza: 2880 km
- Repülőterek száma: 2
- Kikötők száma: 3
Kultúra [szerkesztés]
Oktatási rendszer [szerkesztés]
Kulturális intézmények [szerkesztés]
Tudomány [szerkesztés]
Művészetek [szerkesztés]
Hagyományok, néprajz [szerkesztés]
Gasztronómia [szerkesztés]
Turizmus [szerkesztés]
Javasolt oltások Egyenlítői-Guinea-ba utazóknak:
- Hastífusz
- Hepatitis A (magas a fertőzésveszély)
- Hepatitis B (magas a fertőzésveszély)
- Sárgaláz
Malária ellen gyógyszer van. (Nagy a kockázata a fertőzésnek).
Javasolt oltás bizonyos területekre utazóknak:
Kötelező oltás, ha fertőzött országból érkezik/országon át utazik valaki:
Sport [szerkesztés]
Olimpia [szerkesztés]
Egyenlítői-Guinea eddig még nem nyert érmet a játékok során.
- Bővebben: Egyenlítői-Guinea az olimpiai játékokon
Labdarúgás [szerkesztés]
Az Egyenlítői-guineai labdarúgó-válogatott eddig még nem jutott ki a világbajnokságra.
- Legjobb eredmény: CEMAC Kupa 2006 - Aranyérem
Az ország 2012-ben Gabonnal közösen rendezi a 2012-es afrikai nemzetek kupáját.
Ünnepnapok [szerkesztés]
- május 25.: Afrika-nap
- június 5.: Elnök napja
- augusztus 3.: A felszabadulás napja
- augusztus 15.: az alkotmány napja
- október 12.: a függetlenség napja 1968
- december 10.: az emberi jogok napja
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Faragó Imre. Nagy képes földrajzi világatlasz, 4. kiadás (magyar nyelven), Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft., Debrecen (2008). ISBN 9789635966776
- ↑ http://www.africatravelguide.com/equatorial-guinea
Forrás [szerkesztés]
- A Világ országai (Nyír – Karta Bt., 2004) ISBN 963-9516-64-3
- Topográf Térképészeti Kft.: Midi világatlasz, Nyír Kartal & Topográf, Nyíregyháza, 2004. ISBN 963-9516-63-5
Külső hivatkozások [szerkesztés]
|
||||||||||||||||||||||||||
.svg){kind=small}
|
||||||||
|
|||||
|
|||||||||||||
.png){kind=small}
|
||||||||||
