Csimpánz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Csimpánz
Bonobó
Bonobó
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerincesek (Chordata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülők (Theria)
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Euarchontoglires
Rend: Főemlősök (Primates)
Alrend: Orrtükör nélküliek (Haplorrhini)
Alrendág: Majomalkatúak (Simiiformes)
Öregcsalád: Emberszerűek (Hominoidea)
Család: Emberfélék (Hominidae)
Nemzetség: Hominini
Alnemzetség: Panina
Nem: Csimpánz (Pan)
(Lorenz Oken, 1816)
Típusfaj
Pan troglodytes
(Blumenbach, 1775)
Fajok
Elterjedés
A közönséges csimpánz alfajai (sárga, zöld, lila, kék) és a bonobó (piros) elterjedéseA közönséges csimpánz alfajai
(sárga, zöld, lila, kék)
és a bonobó (piros) elterjedése
Hivatkozások
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Csimpánz témájú kategóriát.

A csimpánz (Pan) az emberszabású majmok egy neme, amelybe az ember két legközelebbi rokona, a közönséges csimpánz és a bonobó vagy törpecsimpánz tartozik. A csimpánzok fejlődési vonala mintegy 6 millió éve vált külön az emberekétől; a közönséges csimpánz és a bonobó mintegy 2,5 millió éve különült el.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A csimpánz név a közép-afrikai csiluba nyelv azonos jelentésű kivili csimpenze szavából származik, ami szó szerint „gúnyembert” jelent. A szó az angol nyelvben chimpanzee (ejtsd: csimpenzí) alakban terjedt el a 18. század első felétől. Az angolból vette át a többi európai nyelv, így a magyar is, ahol a szó kiejtését valószínűleg befolyásolta a csimpaszkodik ige hasonlósága is.[1] Az állat tudományos neve, a Pan, úgy született, hogy a chimpanzee névből kivágták az ókori görög Pán természetisten nevével megegyező pan szót (lásd: pánsíp, pánik).

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nyugat-afrikai Guineától Gabonig, valamint a Kongói Demokratikus Köztársaság északi felében honos, de nem összefüggő területen, hanem néhány nagyobb és számos kisebb folton. Trópusi esőerdőkben és fás szavannákon egyaránt megél.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A csimpánzok testméretei nagy eltéréseket mutatnak, mivel egyrészt határozott nemi dimorfizmus jellemzi őket (vagyis a nőstények mintegy negyedével kisebbek a hímeknél), másrészt pedig elég nagy lehet az eltérés az egyes helyi változataik között. A hímek testtömege így 35–70 kg között, testmagasságuk pedig 90–120 cm között változik; a nőstényeké 26–50 kg, illetve 70–100 cm között. Agytérfogatuk kb. 350 cm³, ami nem sokkal kevesebb, mint az ember legkorábbi ismert őseinek, a már két lábon járó Australopithecus fajoknak.

A csimpánz testének felépítése az erdei életmódhoz alkalmazkodott: hosszú karjai és kezén-lábán szembefordítható (opponálható) hüvelykujjai segítségével épp oly ügyesen mozog a fákon és az ágak között, mint lent a földön. Testét ritkás fekete szőrzet borítja, arca azonban csupasz.

Mintegy 225 napos (7,5 hónapos) vemhesség után a nőstény általában egy utódot szül. A csimpánzkölyök 2-4 évig él tejen, ivaréretté pedig 6–8 évesen válik, de a nőstények néha csak tízévesen válnak szaporodóképessé. Maximális élettartama a természetben 35–40 év, de egyes példányok (főként állatkertekben) akár a 60 esztendős kort is megélhetik. A legidősebb csimpánz a Tarzan című film sztárja, Csita. 1932-ben született, és 2011. december 24-én veseelégtelenségben hunyt el.

32 foga van (gumós), a relatív agytérfogata nagy, nincs farka. Érzelmei vannak, ki tudja fejezni magát, van éntudata. Eszközt használ, melyet például élelemszerzésre (hangyavadászat) fordít. A kurkászást szeretetből csinálja.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Táplálkozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A csimpánz elsősorban növényevő, de ha alkalmuk van rá, akkor csoportosan elejtenek kis termetű állatokat is (általában más, kisebb majomféléket, mint például a kolobuszmajmot). Mivel gumós foga van, ezért húsevő is, az emberhez hasonlóan.

Társas viszonyai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A testfelépítés és a viselkedés kapcsolata általában szoros, és ennek egyik legfontosabb kifejezője egy faj nemi dimorfizmusa (a hím és nőstény egyedek kétalakúsága). A csimpánzok nemi dimorfizmusa a gorilla és az ember közé esik. A gorillák domináns hímek vezette családokban élnek, míg az emberekre a csoport(ok)on belüli monogám férfi-nő kapcsolat a jellemző.

A csimpánzok csoportszerkezetének jellemzői:

  • zárt csoportokban több hím és nőstény élt együtt;
  • nemi érésük után a hím utódok a csoportban maradtak, a nőstények elhagyják azt;
  • a rokon hímek közösen, együttműködve védik a nőstényeket és a csoport területét;
  • a nőstények kapcsolata lazább;
  • egy hím több nősténnyel tart kapcsolatot (poligínia).

Louis Leakey angol antropológus az elsők között ismerte fel, hogy az emberelődök (Australopithecus-fajok) feltételezett életmódjának megismerésében nagy segítséget jelenthet a ma élő emberszabású majmok viselkedésének tanulmányozása. A közönséges csimpánzok társas viszonyai (és kicsit az ember) jobb megismerésében Jane Goodall angol etológusnő helyszíni megfigyelései hoztak úttörő eredményeket.

2009-ben először sikerült igazolni azt a már korábban is ismert megfigyelést, miszerint a csimpánzok képesek tervezni a jövőt. A stockholmi állatkert egyik csimpánza ugyanis minden reggel követ gyűjt, hogy megdobálhassa velük a látogatókat (és úgy is tesz, mikor megjelennek) – kivéve akkor, ha az állatkert zárva van.[2]

Érdekességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A csimpánzok nagyon értelmes állatok; laboratóriumban sok mindenre megtaníthatók. Egyes csimpánzoknak sikerült száz-százötven jelet is megtanítani, és ezeket értelmesen is használták, de valódi nyelvet, amelyben a szavak bonyolult jelentéshálózattá szerveződnek össze, nem tudnak elsajátítani. (Százötven jelet a híres, Alex nevű szürke papagáj is meg tudott tanulni.) Mindkét csimpánzfaj memóriája igen jó (egy 2007-es kutatásban az embereket is legyőzték[3]), és ez nem csak a laboratóriumokban nyilvánul meg. Tíznél is többféle eszközt használnak: kőből vagy fából készült kalapácsot és üllőt pálmadiótöréshez, horgászbotot termeszek halászatához, néha nagy leveleket esernyőként vagy vécépapírnak.

A különböző csapatok más és más eszközöket használnak, másféleképpen vadásznak, ezért sok primatológus úgy gondolja, hogy a csimpánzoknál már beszélhetünk valamiféle nagyon egyszerű kultúrakezdeményről.

A Kongó nevű közönséges csimpánz festményei rendkívül magas árakon keltek el az aukciókon.

A közönséges csimpánz (a köztudatban egyszerűen csak csimpánz) a leggyakoribb állatkertben tartott emberszabású majom. Magyarországon jelenleg három állatkertben él közönséges csimpánz: Veszprémben, Győrött és Pécsett.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Csimpánz szócikk. In Tótfalusi István: Magyar etimológiai nagyszótár. Budapest: Arcanum Adatbázis. 2001. = Arcanum DVD Könyvtár, 2. ISBN 9639374121  
  2. Emberek ellen fegyverkeznek a csimpánzok (Index, 2009. március 10.)
  3. Okosabb vagy, mint egy csimpánz? Nem! (Index, 2007. december 3.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Csimpánz témájú médiaállományokat.
  • Gyenis Gyula: Humánbiológia, a hominidák evolúciója; Nemzeti Tankönyvkiadó, 2001.
  • Richard Leakey: Az emberiség eredete; Kulturtrade, 1997.
  • Csányi Vilmos: Az emberi természet; Vince, 2000.
  • Jared Diamond: A harmadik csimpánz felemelkedése és bukása; Typotex; 2002.
  • Az emberi természet biológiai gyökerei
  • Csimpánz