Emberfélék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Emberfélék
Evolúciós időszak: 7–0 Ma
Nyugati gorilla (Gorilla gorilla)
Nyugati gorilla (Gorilla gorilla)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülők (Theria)
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Euarchontoglires
Rend: Főemlősök (Primates)
Alrend: Orrtükör nélküliek (Haplorrhini)
Alrendág: Majomalkatúak (Simiiformes)
Öregcsalád: Emberszerűek (Hominoidea)
Család: Emberfélék (Hominidae)
Gray, 1825
Ma élő alcsaládok és nemek
Hivatkozások
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Emberfélék témájú kategóriát.

Orangután és gorilla koponyája

Az emberfélék vagy hominidák (Hominidae) a főemlősök egyik családja, amelynek ma élő tagjai egyrészt az emberi nem (Homo), másrészt a, a csimpánz, a gorilla és az orangután. A hominidák családjába korábban csak a mai embert (Homo sapiens) és a Homo nem kihalt fajait, a Homo habilis-t, Homo erectus-t, a heidelbergi embert (Homo heidelbergensis), Homo rhodesiensis-t és neandervölgyi embert (Homo neandertalensis), illetve az emberi nem közvetlen elődeit, az Australopithecina csoportot sorolták. A „nagy emberszabású majmok” három nemét ugyanakkor Pongidae néven különálló családnak tekintették. Mára azonban a legkorszerűbb genetikai alapú osztályozás alapján az embert, a csimpánzt, a bonobót, a gorillát és az orangutánt egymáshoz sokkal közelebb állóknak tekintik, mint korábban, és ezért egységes rendszertani családban tárgyalják őket. A hominidák korábbi felfogásának (csak az ember és elődei) a legújabb rendszerezés szerint a Hominina öregnem felel meg.

Rendszertan[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gorilla, a bonobó és a csimpánz alkotják a Homininae alcsalád ma élő fajait, míg a Ponginae alcsaládba ma az orangutánok fajai tartoznak. A család harmadik tagját a kihalt Dryopithecinae alcsalád képviseli. Ide tartozik például a rudabányai leleteiből is ismert ősmajom, a Dryopithecus brancoi.

A Homininae alcsaládot további két nemzetségre osztják: a Hominini nemzetség az emberi nemet, az előembereket és a csimpánzfajokat, míg a Gorillini nemzetség a gorilla fajait foglalja magában. A Hominini nemzetséget tovább csoportosítják Hominina és Panina (csimpánzok) öregnemekre.

Néhány kutató egészen odáig merészkedik, hogy a csimpánzokat és a gorillákat a Homo nembe sorolják az emberekkel együtt, de a legtöbb genetikai bizonyíték a fenti rokonsági viszonyokat támasztja alá.

A hominidák családfája

A ma élő hominidák a legújabb genetikus alapú rendszertan alapján a következőképpen osztályozhatók:

  • Alcsalád: Ponginae
    • Nem: Pongo – orangután
      • Borneói orangután (Pongo pygmaeus)
        • Pongo pygmaeus pygmaeus
        • Pongo pygmaeus morio
        • Pongo pygmaeus wurmbii
      • Szumátrai orangután (Pongo abelii)
  • Alcsalád: Homininae
    • Nemzetség: Gorillini
      • Nem: Gorilla
        • Nyugati gorilla (Gorilla gorilla)
          • Gorilla gorilla gorilla
          • Gorilla gorilla diehli
        • Keleti gorilla (Gorilla beringei)
          • Gorilla beringei beringei
          • Gorilla beringei graueri
    • Nemzetség: Hominini
      • Öregnem: Panina
        • Nem: Pan – csimpánz
          • Közönséges csimpánz (Pan troglodytes)
            • Pan troglodytes troglodytes
            • Pan troglodytes verus
            • Pan troglodytes vellerosus
            • Pan troglodytes schweinfurthii
          • Bonobó (Pan paniscus)
      • Öregnem: Hominina
        • Nem: Homo – ember
          • Mai ember (Homo sapiens)

A régészek, paleontológusok és antropológusok számos kihalt hominida maradványait tanulmányoztak azzal a céllal, hogy jobban megértsék a mai ember és az emberszabású majmok közötti kapcsolatot. A családba többek között az alábbi kihalt nemek tartoznak:

Paranthropus rekonstruált portréja

Nincsenek tisztázva az emberfélékhez tartozás pontos kritériumai, de a család általában olyan fajokat foglal magába, melyek DNS-e legalább 97%-ban egyezik a modern emberével, közösségeikben egyszerű kultúrát tartanak fenn, fejlett kommunikációs rendszerrel, nyelvvel. A tudatelmélet szerepe ellentmondásos. Ez lehetővé teszi, hogy az ember meggyőzően hazudjon. Az ember négy-öt éves korában tesz szert erre a képességre, míg bonobóknál, csimpánzoknál és gorilláknál nem figyeltek meg ilyet. Azonban, mivel nincs lehetőség a már kihalt homininák vizsgálatára, nehéz lenne figyelmen kívül hagyni a modern ember és ma élő rokonai közötti hasonlóságokat. Annak ellenére, hogy pszichológiájukban és fiziológiájukban nagymértékben különböznek, továbbá nincs valódi kultúrájuk, egyesek szerint az orángutánok eleget tesznek ennek a feltételnek. Ezek a tudományos viták politikai jelentőséget nyernek egyes szervezetek küzdelmével az emberszabású majmok jogaiért. Az ilyen szervezetek szerint ezek a majmok legalább olyan okosak, mint egyes értelmi fogyatékos emberek, ezért őket is megilleti az élethez, a szabadsághoz és az egészséghez való jog.

A legősibb hominidára utaló lelet a 2002-ben Csádban felfedezett 6-7 millió éves fosszilis csontváz, amit felfedezői Toumaïnak neveztek el. Habár Toumaï 3-4 millió évvel idősebb, mint Lucy (Australopithecus afarensis), arca viszonylag lapos. Egyes kutatók szerint ez a korábban ismert faj a mai ember egyenes ági őse lehet, vagy ennek egy közeli rokona. Mások szerint ez az egy lelet nem elég ahhoz, hogy miatta megbolygassuk az antropológia elméletének több, mint száz év alatt kialakult rendszerét. A leletről szóló cikket a Nature 2002. július 11-én jelentette meg. Míg egyes tudósok az állítják, hogy ez egy gorilla koponyája, addig mások jelentőségét az australopithecusokéhoz hasonlítják.

Toumaï miatt amerikai genetikusok úgy gondolják, hogy hogy a csimpánzokkal és az emberelődökkel szoros rokonságban álló faj már régóta elkülönült két populációra, mielőtt még véglegesen kettészakadt volna. Az erről szóló cikket a Nature jelentette meg 2006 májusában. Szerzői David Reich (Harvard), Eric Lander (Massachusetts Institute of Technology (MIT)), és társaik.

Általánosan elfogadott, hogy a csimpánz és az ember ősei 6,5-7,4 millió évvel ezelőtt váltak el. A molekulaóra szerint ez az időpont 5,4-6,3 millió év közé tehető. A korábbi eredmények a modern ember és a csimpánz génjei közötti átlagos eltérésen alapultak. A legújabb tanulmány a kulcsgéneket veti össze. Egyes szekvenciák frissebbek, mint a többi, ami azt mutatja, hogy az elkülönülés több, mint 4 millió évvel ezelőtt ment végbe. A legfiatalabb az X kromoszóma, ami 1,2 millió évvel fiatalabb a többi kromoszóma átlagos koránál. Ismeretes, hogy ez a nemi kromoszóma erősebb szelekciós nyomásnak van kitéve, mint az autoszómák.

Külső hivatkozások (angolul)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]