Január 1. az év 1. napja a Gergely-naptár szerint. Az évből még 364 (szökőévekben 365) nap van hátra. Gyakran Újév napjának is nevezik.
Névnapok: Fruzsina + Aglája, Algernon, Álmos, Bazil, Csoma, Csombor, Csomor, Eufrozina, Konkordia, Odiló, Ruzsinka, Tóbiás, Vazul
- i. e. 45 – A Julián naptár bevezetése.
- 431 – Az efezusi zsinat dogmaként mondja ki, hogy Szűz Mária Istenszülő (Theotokosz = Istenanya).
- 1438 – Habsburg Albert Magyarország királya lesz.
- 1502 – Felfedezik azt a helyet, ahol később felépül Rio de Janeiro városa.
- 1515 – I. Ferenc francia király trónra kerülése
- 1523 – A rhodoszi hadjárat befejezése: a johanniták egyezséget kötnek Rhodosz átadásáról az Oszmán Birodalommal
- 1622 – A Gergely-naptárban január 1-jét jelölik ki az év kezdetének, eltérően például az angliai március 25-étől
- 1661 – Kemény Jánost az országgyűlés Erdély fejedelmévé választja.
- 1700 – A Julián naptár bevezetése Oroszországban.
- 1776 – Gróf Batthyány Józsefet kinevezik esztergomi érsekké.
- 1780 – Pozsonyban megjelenik az első magyar nyelvű hetilap, a Magyar Hírmondó.
- 1801 – Megalakul az Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királysága, Nagy-Britannia és Írország egyesülésével.
- 1801 – Giuseppe Piazzi olasz csillagász felfedezi az első kisbolygót, a Cerest.
- 1806 – I. Napóleon császár kezdeményezésére Franciaországban a forradalmi naptár helyett visszatértek a Gergely-naptár használatára
- 1808 – Az Egyesült Államokban betiltják a rabszolga kereskedelmet.
- 1837 – Megindult az Athenaeum című irodalmi-tudományos folyóirat Vörösmarty Mihály szerkesztésében
- 1854 – Megjelenik a Pester Lloyd.
- 1866 – Megnyílt a Bethesda Kórház, mint a pesti német református egyház kórháza.
- 1876 – Egységes mértékrendszer bevezetése az Osztrák–Magyar Monarchiaban.
- 1877 – Viktória, Nagy-Britannia és India királynője, felveszi az India császárnője címet.
- 1880 – Megkezdődik a Panama-csatorna építése.
- 1893 – Japán elfogadja a Gergely-naptárt.
- 1898 – Manhattan, Bronx, Brooklyn, Queens és Staten Island New York City része lett.
- 1900 – Megjelenik a Huszadik Század c. folyóirat első száma.
- 1908 – Ignotus szerkesztésében megjelenik a Nyugat c. irodalmi folyóirat első száma.
- 1912 – Megalakul a Kínai Köztársaság.
- 1919 – A csehszlovák alakulatok harc nélkül bevonulnak Pozsonyba.
- 1923 – A csehszlovák közigazgatás egységesítése érdekében bevezetik az ún. nagymegyék rendszerét, amely Szlovákiában a korábbi magyarországi megyerendszer 16 vármegyéje helyett 6 „župát” eredményez.
- 1923 – Megkezdte működését a BSZK RT, a BKV elődje.
- 1923 – Nagy-Britanniában életbe lépett a vasúti törvény, amely négy nagy vállalatba olvasztotta a vasúttársaságokat
- 1925 – Norvégia fővárosának nevét Christiania-ról Oslóra változtatják.
- 1927 – A korona helyett hazánk új fizetőeszköze a pengő.
- 1929 – Megalakult a Hunnia Filmgyár Rt.
- 1938 – A legnagyobb csehszlovák polgári párt, az agrárpárt elnöke Rudolf Beran újévi cikkében a szudétanémet és a Hlinka–féle szlovák párt kormánybalépését és a Német Birodalommal való megegyezést sürgeti.
- 1945 – Nagy-Miskolc létrejötte a történelmi Miskolc, Diósgyőr és Hejőcsaba egyesítésével.
- 1948 – A British Railways létrehozása.
- 1950 – Életbe lép az új közigazgatási reform, létrejön a mai megyerendszer alapja.
- 1950 – Több környékbeli községet egyesítenek Budapest fővárossal (lásd: Budapest kerületei).
- 1950 – Miskolchoz csatolnak négy közeli települést.
- 1958 – Kihirdetik az Európai Gazdasági Közösség (az Európai Unió elődje) megalakulását.
- 1959 – Győz a kubai forradalom. Fidel Castro csapatai élén bevonul Havannába.
- 1966 – Életbe lép a magyar közutak új számozási rendszere. Az „E” jelű nemzetközi útvonalak magyar „M” jelzést is kapnak (például az „E5” út Budapest-Hegyeshalom közti szakasza „M1” jelzést kap). „M” jelzésű közúton csak motoros hajtású jármű közlekedhet.
- 1968 – A korábban önálló fővárosi közlekedési vállalatok összevonásával megalakítják a Budapesti Közlekedési Vállalatot.
- 1970 – Megkezdődik a Unix-korszak (epoch) 00:00:00 UTC időpontban.
- 1971 – Az Egyesült Államokban betiltják a televíziós cigarettareklámokat.
- 1973 – A Magyar Posta bevezeti az irányítószámok használatát.
- 1975 – A Honvédelmi Minisztérium utasítására megalakult az 1. Önálló Tűzszerész és Aknakutató Zászlóalj.
- 1977 – Hatályba lép a szocialista országokba érvényes „piros” útlevél.
- 1979 – Az Amerikai Egyesült Államok és a Kínai Népköztársaság felveszi a diplomáciai kapcsolatokat.
- 1980 – Romániában létrehozzák az agrár-ipari tanácsokat.
- 1982 – Utolsó ABBA-koncert Stockholmban.
- 1983 – Az ARPANET hivatalosan átáll az Internetprotokoll használatára, létrejön az internet.
- 1985 – Megalakul az Aggteleki Nemzeti Park.
- 1986 – az ÁFOR és Shell benzinkutak megkezdik az ólommentes benzin árusítását
- 1988 – A Magyar Népköztársaságban hatályba lép a személyi jövedelemadóról és az általános forgalmi adóról szóló törvény. A külföldi utazás állampolgári joggá válik, az útlevél a világ összes országába, többszöri utazásra jogosít.
- 1989 – A Magyar Népköztársaságban bevezetik a munkanélküli-segélyt.
- 1993 – Csehszlovákia felbomlik, létrejön Csehország és Szlovákia.
- 1994 – Kitör a zapatista felkelés Mexikóban.
- 1997 – Magyar állampolgárok korlátozás nélkül vásárolhatnak külföldi valutát, megszűnik a „turistakeret”.
- 1999 – Bemutatják az eurót, mint számlapénzt. A pénzügyi unió 11 tagjának nemzeti valutája továbbra is forgalomban marad, az értékpapírok árfolyamát euróra konvertálják. A magyar forint valutakosarában a német márka helyét az euró veszi át.
- 2000 – A koronázási jelvényeket; a Szent Koronát, az országalmát, a jogart és a kardot átszállítják a Nemzeti Múzeumból a Parlament épületébe.
- 2000 – A magyar forintot teljesen az euróhoz kötik (árfolyamát az addigi valutakosár helyett 100%-ban az euróhoz képest határozzák meg).
- 2002 – Az euró-bankjegyek és -érmék hivatalos fizetőeszközzé válnak 12 európai országban.
- 2004 – Jaap de Hoop Scheffer (Hollandia) a NATO főtitkára.
- 2007 – Románia és Bulgária új tagja az Európai Uniónak.
- 2007 – Szlovénia bevezeti az eurót.
- 2008 – Ciprus és Málta bevezeti az eurót.
- Szlovénia adja az Európai Unió elnökét elsőként az új tagállamok közül.
- Megszűnik a Magyar Köztársaság Határőrsége, mert beleolvad a Magyar Rendőrség kötelékébe.
- Közigazgatási reform Oroszországban: 85 helyett 84 közigazgatási egység, miután Uszty-Ordinszkiji Burját AK Irkutszk része lesz.
- 2009 – Szlovákiában bevezetik az eurót.
- 2011 – Észtországban bevezetik az eurót.
- 2012 – Lengyelországtól Dánia veszi át fél évre az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztjét.
Formula–1
- 1431 – VI. Sándor pápa († 1503)
- 1449 – Lorenzo de’ Medici („il Magnifico”) firenzei fejedelem († 1492)
- 1467 – I. (Öreg) Zsigmond lengyel király (1506–1548) († 1548)
- 1484 – Ulrich Zwingli svájci teológus, reformátor, protestáns vezető († 1531)
- 1557 – Bocskai István erdélyi fejedelem († 1606)
- 1618 – Bartolomé Esteban Murillo spanyol festőművész († 1682)
- 1729 – Edmund Burke angol író, esztéta, államférfi († 1797)
- 1752 – Betsy Ross varrónő, az amerikai nemzeti lobogó tervezője († 1836)
- 1755 – Gróf Festetics György a keszthelyi Georgikon alapítója († 1819)
- 1767 – Maria Edgeworth angol írónő († 1849)
- 1811 – Albert Ferenc bölcsész, királyi tanácsos, az egri érseki csillagvizsgáló igazgatója és Heves vármegye tanfelügyelője († 1883)
- 1815 – Charles Renouvier francia katolikus filozófus († 1903)
- 1820 – Figyelmessy Fülöp honvédőrnagy, az amerikai polgárháborúban az északiak ezredese († 1907)
- 1822 – Kerényi Frigyes magyar költő, ügyvéd († 1852)
- 1823 – Petőfi Sándor magyar költő († 1849)
- 1839 – Ouida angol író († 1908)
- 1842 – Valentiny János magyar festőművész († 1902)
- 1853 – Koessler János magyar zeneszerző, zenepedagógus († 1926)
- 1857 – Wojciech Kossak lengyel festőművész († 1942)
- 1860 – George Washington Carver afro-amerikai botanikus, oktató, feltaláló († 1943)
- 1863 – Pierre de Coubertin (er. Pierre de Frédy) francia történész, sportpedagógus, az újkori olimpiai játékok egyik kezdeményezője († 1937)
- 1872 – Somogyi Szilveszter várospolitikus, Szeged szabad királyi város polgármestere († 1934)
- 1876 – Harriet Brooks kanadai atomfizikusnő († 1933)
- 1878 – Máté Olga (Zalai Béláné) magyar fényképész, fotóművész († 1961)
- 1879 – Edward Morgen Forster angol író († 1970)
- 1879 – William Fox amerikai filmproducer, a Twentieth Century-Fox stúdió egyik alapítója († 1952)
- 1887 – Wilhelm Canaris német admirális, a náci katonai kémelhárítás vezetője († 1945)
- 1890 – Anton Melik szlovén geográfus († 1966)
- 1894 – Satyendra Nath Bose bengáli indiai matematikus († 1974)
- 1895 – John Edgar Hoover az FBI igazgatója († 1972)
- 1897 – Catherine Drinker Bowen amerikai írónő († 1973)
- 1899 – Vaszary János magyar színész, színigazgató, rendező, színműíró († 1963)
- 1900 – Xavier Cugat katalán–kubai zenész († 1990)
- 1907 – Leonyid Iljics Brezsnyev a Szovjetunió Kommunista Pártjanak főtitkára (Julián naptár sz. *1906. december 19-én) († 1982)
- 1909 – Dana Andrews amerikai színész († 1992)
- 1909 – Marcel Balsa (Marcel Lucien Balsa) francia autóversenyző († 1984)
- 1911 – Vic Proctor (Victor J. Proctor) dél-afrikai autóversenyző
- 1912 – Kim Philby (er. Harold Adrian Russell Philby) brit diplomata, szovjet kém, a „cambridge-i Ötök” egyike († 1988)
- 1917 – Jule Gregory Charney amerikai meteorológus († 1981)
- 1918 – Clive Trundell (Clive R. Trundell) dél-afrikai autóversenyző († 2002)
- 1919 – Jerome David Salinger amerikai regényíró, a Zabhegyező szerzője († 2010)
- 1920 – Gordon Henderson dél-afrikai autóversenyző († 1998)
- 1921 – Suka Sándor magyar színész († 1993)
- 1921 – Farkas Antal magyar színész († 2010)
- 1922 – Rocky Graziano (er. Thomas Rocco Barbella) amerikai ökölvívó († 1990)
- 1923 – Tamási Lajos magyar költő († 1992)
- 1924 – Paul Armagnac francia autóversenyző († 1962)
- 1925 – Matthew „Stymie” Beard afro-amerikai gyermekszínész († 1981)
- 1926 – Don Philp (Donald W. Philp) dél-afrikai autóversenyző
- 1927 – Maurice Béjart francia táncművész, koreográfus († 2007)
- 1927 – Obersovszky Gyula magyar író († 2001)
- 1928 – Costică Toma román labdarúgó († 2008)
- 1928 – Ernest Tidyman amerikai író, Oscar-díjas forgatókönyvíró († 1984)
- 1928 – Hap Sharp (James Sharp) amerikai autóversenyző († 1993)
- 1931 – Eugène Bosman (Eugène Gene H. Bosman) dél-afrikai autóversenyző
- 1933 – Erki Edit magyar újságíró, kultúrtörténész, rádiós († 2004)
- 1933 – Joe Orton angol író († 1967)
- 1938 – Frank Langella amerikai színész
- 1938 – Gimax (Carlo Franchi) olasz autóversenyző
- 1940 – Sáry László magyar zeneszerző
- 1945 – Jacky Ickx (Jacques Bernard Ickx) belga autóversenyző
- 1947 – Polgár László magyar operaénekes, basszus († 2010)
- 1949 – Ádám Veronika magyar orvos, biokémikus
- 1951 – Hans-Joachim Stuck német autóversenyző
- 1957 – Madolyn Smith Osborne amerikai színésznő
- 1958 – Katrine Boorman angol színésznő, John Boorman leánya (Igrayne az „Excalibur”-ból) [1]
- 1959 – Kertesi Ingrid magyar opera-énekesnő (koloratúrszoprán)
- 1961 – Mark Wingett angol színész
- 1963 – Fehér Csaba magyar képzőművész
- 1963 – Jean-Marc Gounon francia autóversenyző
- 1968 – Davor Šuker horvát labdarúgó
- 1968 – Rick J. Jordan a Scooter együttes billentyűse
- 1970 – Paul Thomas Anderson amerikai filmrendező, író, producer
- 1972 – Catherine McCormack angol színésznő („A velencei kurtizán”)
- 1972 – Szabó Zsolt magyar FIFA játékvezető
- 1974 – Szabó P. Szilveszter Jászai Mari-díjas magyar színművész
- 1976 – Mile Smodlaka horvát vízilabdázó
- 1977 – Hasan Salihamidžić bosnyák labdarúgó
- 1981 – Baumgartner Zsolt magyar autóversenyző
- 1981 – Mladen Petrić horvát labdarúgó
- 1981 – Jonas Armstrong angol színész
- 1982 – Andreas Thorkildsen norvég gerelyhajító
- 1982 – David Nalbandian argentin teniszező
- 1983 – Calum Davenport angol labdarúgó
- 1983 – Melaine Walker jamaicai atléta
- 1984 – José Paolo Guerrero perui labdarúgó
- 1985 – Steven Davis észak-ír labdarúgó
- 1986 – Colin Morgan brit színész
- 1989 – Meritzer Williams saint kitts-i atléta
- 1992 – Ho Ko-hszin kínai tornász
- 1992 – Jack Wilshere angol labdarúgó
- 898 – Párizsi Odo (Eudes) francia király (uralk. 888–898-ig) (* 860 körül)
- 1433 – Peter von Rosenheim német szerzetes, prédikátor, költő (* 1380 körül)
- 1560 – Joachim du Bellay francia költő (* 1522 körül)
- 1748 – Johann Bernoulli svájci matematikus (* 1667)
- 1782 – Johann Christian Bach német zeneszerző (* 1735)
- 1817 – Martin Heinrich Klaproth német kémikus (* 1743)
- 1835 – Godina Mátyás szlovén kisnemesi származású evangélikus lelkipásztor, tanító és irodalmár (* 1768)
- 1861 – Kállay Ferenc művelődés- és nyelvtörténész, jogász, az MTA tagja (* 1790)
- 1886 – Nyáry Albert történész, levéltáros, heraldikus, az MTA tagja (* 1828)
- 1894 – Heinrich Hertz német fizikus (* 1857)
- 1922 – Kühár István katolikus szlovén pap, a Szlovenszka krajina-program egyik kidolgozója, Kühár János testvére (* 1887)
- 1931 – Sipőcz Jenő jogász, Budapest polgármestere, majd főpolgármestere (* 1878)
- 1933 – Harriet Brooks kanadai atomfizikusnő (* 1876)
- 1943 – Rejtő Jenő („P. Howard”), magyar író (* 1905)
- 1962 – Charles Huc francia autóversenyző (* 1913)
- 1965 – Hermann Roosdorp holland autóversenyző (* 1895)
- 1965 – Ray Reed rhodéziai autóversenyző (* ?)
- 1972 – Benedicto Campos argentin autóversenyző (* 1923)
- 1972 – Maurice Chevalier francia színész, énekes (* 1888)
- 1980 – Peter Broeker kanadai autóversenyző (* 1929)
- 1980 – Tamkó Sirató Károly magyar költő, író, műfordító (* 1905)
- 1981 – Mauri Rose (Maurice Rose) amerikai autóversenyző (* 1906)
- 1983 – Kurt Straubel német autóversenyző (* 1920)
- 1984 – Alexis Korner angol gitáros, énekes (* 1928)
- 1986 – Robert Brunet francia autóversenyző (* 1903)
- 1988 – Sipos Anna tizenegyszeres világbajnok asztaliteniszező (* 1908)
- 1991 – Michelangelo Albertazzi, olasz labdarúgó
- 1992 – Grace Murray Hopper admirális, amerikai matematikusnő, a számítógép-tudomány egyik úttörője (* 1906)
- 1992 – Pankotay István magyar színész, színigazgató, a Móricz Zsigmond Színház örökös tagja (* 1920)
- 1993 – Adolf Lang német autóversenyző (* 1913)
- 1994 – Cesar Julio Romero kubai családból szárm. amerikai színész (* 1907)
- 1995 – Wigner Jenő magyar származású amerikai fizikus, Nobel-díjas (* 1902)
- 1995 – Kovalik Károly újságíró, riporter, televíziós műsorvezető (* 1927)
- 1997 – François Landon francia autóversenyző (* 1907)
- 1997 – Kőrösy Ferenc izraeli magyar vegyészmérnök, az MTA tagja (* 1906)
- 1997 – Townes Van Zandt amerikai country-zenész, énekes (* 1944)
- 1999 – Klaas Twisk holland autóversenyző (* 1930)
- 2001 – Ray Walston (er. Herman Walston) amerikai filmszínész (* 1914)
- 2002 – Clive Trundell (Clive R. Trundell) dél-afrikai autóversenyző (* 1918)
- 2007 – Darrent Williams amerikai NFL-játékos (* 1982)
- 2007 – Mihályfy Sándor filmrendező, forgatókönyvíró (* 1937)
- 2007 – Leonard Fraser elítélt queenslandi sorozatgyilkos (* 1951)
- 2012 – Kiro Gligorov macedón politikus, elnök (1991-1999) (* 1917)
[szerkesztés] Ünnepek, emléknapok, világnapok
A magyarság körében újév napjának népies neve kiskarácsony. Ezen a napon régen szokás volt újévi jókívánságokat mondani házról házra járva, amiért a háziak almával, dióval kínálták a köszöntőket. Újévkor az egész év sikerét igyekeztek biztosítani különféle kellemes dolgok végzésével. Azt gondolták, hogy ami újév napján történik az emberrel vagy amit cselekszik, az egész évben ismétlődni fog. Aki újévkor korán reggel megmosakodott a kútnál, az egész évben friss volt. Aki pedig hajnalban elsőként húzott vizet a kútból, az szerencsét hozó „aranyvizet” merített, amiből a családtagokat is megitatták. Nagyon fontos volt a jó cselekedet az év első napján. Ugyanakkor sokféle tiltás is létezett.
- Előírások, tilalmak:
- baromfievés tilalma – elkaparná, kikaparná a szerencsét a házból
- bab, lencse, borsó, rizs fogyasztása – sok pénzt hoz a házba
- az első látogató férfi legyen, mert az hozza a szerencsét
- Jóslások:
- amelyik leánynak először viszi el a kutya a kocsonyacsontját, az megy leghamarabb férjhez
- ha csillagos az ég, rövid lesz a tél
- ha piros a hajnal, szeles lesz az esztendő
- hideg északi szél esetén hosszú, kemény télre számíthatunk
- ha olvadni kezd, sok bor terem
- ↑ 1967 óta a katolikus egyház ünnepe (World Day of Peace). 2000. január 1-jétől az ENSZ kezdeményezésére világi ünnepként is számos országban nemzetközi békenapot tartanak, kezdetben One Day in Peace, ma pedig Global Family Day néven (azaz „a globális család napja”, amikor a Föld lakói egyetlen nagy családot alkotnak a békéért), lásd: en:Global Family Day, One Day in Peace honlapja
- ↑ A Külügyminisztérium honlapja: NEMZETI ÜNNEPEK (2010. március 27.)