Portugál nyelv

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Ezt a lapot át kellene olvasni, ellenőrizni a szavak helyesírását és a szöveg nyelvhelyességét.

Portugál (Português)
Beszélik:	Angola, Brazília, Bissau-Guinea, Egyenlítői-Guinea, Kelet-Timor, Makaó, Mozambik, Portugália, São Tomé és Príncipe, Zöld-foki szigetek
Terület:	Ibériai-félsziget, Dél-Amerika, Afrika, Távol-Kelet
Beszélők száma:	~230 millió
Helyezés a beszélők száma szerint:	~5-7. (beszélők száma szerint)
Besorolás:	Indoeurópai nyelvcsalád → itáliai ág → újlatin nyelvek → nyugati csoport → gallo–ibér → iberoromán → nyugat-ibériai → gallegoportugál (óportugál) → portugál nyelv
Írás:	Latin
Hivatalos státusz
Hivatalos nyelv:	•  Portugália •  Brazília •  Angola •  Bissau-Guinea •  Egyenlítői-Guinea •  Kelet-Timor •  Makaó •  Mozambik •  São Tomé és Príncipe •  Zöld-foki Köztársaság
Szabályozza:	Instituto Internacional da Língua Portuguesa (1989)
Nyelvkódok
ISO 639-1	pt
ISO 639-2	por
SIL-kód:	por

A portugál nyelv (português, língua portuguesa) az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán az újlatin nyelvek nyugati, azon belül ibériai csoportjába tartozik. A spanyol után a második legnagyobb számban használt újlatin nyelv. A beszélők száma szerinti csoportosítás alapján az 5-7. közötti helyet foglalja el a világ nyelvei közül. Több mint 210 millió anyanyelvi beszélővel a portugál egy azon kevés nyelvek közül, amelyet egymástól ennyire távol eső országokban beszélnek. A nyelv legnagyobb bázisa Brazília, 184 milliós lélekszámával 51%-át teszi ki Dél-Amerika lakosságának, továbbá Afrikában 17 millió, Portugáliában az anyaországban 11 millió, egyéb országokban 6 millió anyanyelvi beszélővel rendelkezik.

A mai sztenderd portugál nyelvváltozat – a Spanyolországban beszélt, konzervatívabb galiciaival együtt – a középkori gallegoportugál (óportugál) nyelvből fejlődött ki, amelynek őse a Római Birodalom Hispania tartományának észak-nyugati csücskén (ma Galicia) beszélt vulgáris latin dialektusok összessége. A nyelv a 15–16. században terjedt el világszerte, amikor Portugália megteremtette az első és leghosszabb életű modern gyarmati és kereskedelmi birodalmat (1415-1975), amely Dél-Amerikától (Brazília) egészen Kínáig (Macao) terjedt. Ennek következtében a portugál mára sok független ország hivatalos nyelve, és sokak által beszélt és tanult idegen nyelv. Létezik számos portugál kreol nyelv is szerte a világban: fontos kisebb nyelv például Andorrában, Luxemburgban, Namíbiában és Paraguayban.

A portugál nyelvet többek között az alábbi jelzőkkel szokták illetni: „A lingua de Camões” („Camões nyelve”), Luís de Camões, a Luziádák (Os Lusíadas) írója után; „A última flor do Lácio” („Latium utolsó virága”), Olavo Bilac után, vagy „édes nyelv”, Cervantes után. A portugál anyanyelvűeket szokás luzofónnak is nevezni (az elnevezés a római kori tartományi névből, a Lusitaniából ered).

Tartalomjegyzék 1 Földrajzi eloszlása 2 Nyelvjárásai 2.1 Az európai és a brazíliai nyelvváltozat 2.1.1 Mondattani és alaktani különbségek 2.1.1.1 2. és 3. személyek megkülöböztetése 2.1.1.2 Szórend 2.1.1.3 Folyamatosság kifejezése 2.1.2 Kiejtésbeli különbségek 2.2 Nyelvjárások listája 3 Története 4 Nyelvi példák 4.1 Szövegminta 4.2 Társalgási példák 5 Jegyzetek

[szerkesztés] Földrajzi eloszlása

A portugál az elsődleges és egyben hivatalos nyelve Angolának, Brazíliának, Portugáliának, São Tomé és Príncipének és Mozambiknak. Az egyik hivatalos nyelve Kelet-Timornak és a Kína fennhatósága alatt álló Makaónak is. Sokak által beszélt, de nem hivatalos nyelve Andorrának, Luxemburgnak, Namíbiának és Paraguaynak. A portugál kreol a fő nyelve a Zöld foki szigeteknek, és Bissau-Guinea lakosságának, azonban a hivatalos nyelv ezekben az országokban is a portugál.

A világon nagy számú, portugálul beszélő emigráns közösség létezik, így például a kanadai Montréalban és Torontóban, Franciaország fővárosában, Párizsban, a paraguayi Asunciónban, valamint az amerikai Bostonban, New Yorkban, Miamiban, az argentin Buenos Airesben és az indiai Goában. A portugált 187 millióan beszélik Dél-Amerikában, 17 millióan Afrikában, 12 millióan Európában, 2 millióan Észak-Amerikában és 610 ezren Ázsiában.

Országok és régiok, ahol portugálul beszélnek
Ország	Anyanyelvi beszélők	Tanult nyelvként	Népesség (2003 június)
Afrika
Angola	60%	80%	10,766,471
Zöld-foki-szigetek	NA	NA	412,137
Guinea-Bissau	5%	14%	1,360,827
Egyenlítői-Guinea	NA	NA	586,000
Mozambik	9%	40%	17,479,266
São Tomé és Príncipe	50%	95%	175,883
Namíbia	20%	20%	1,927,447
Ázsia
Kelet-Timor	NA	15%	997,853
Makaó (Kína)	2%	3%	469,903
Daman (India)	10%	10%	NA
Goa, India	3-5%	5%	NA
Európa
Portugália	99%	100%	10,102,022
Luxemburg	13%	13%	454,157
Andorra	11%	11%	69,150
Gibraltár	5%	5%	No comprobado
Amerika
Brazília	99%	100%	182,032,604
Argentína	1-4%	1-4%	36.000.000
Bermudák	4%	4%	69,150
Paraguay	1-3%	5-8%	5.000.000
Uruguay	1-5%	23%	3.300.000

A CPLP, a Portugál Nyelvű Országok Szövetsége egy nemzetközi független szervezet, amely nyolc olyan országból áll, melyek hivatalos nyelve a portugál. Ezen kívül még egyik közvetítő-, munka- és hivatalos nyelve az Afrikai Uniónak és a Mercosurnak (Dél-Amerikai Kereskedelmi Szövetség). A spanyollal együtt a leggyorsabban növekvő nyugati nyelv, és az UNESCO szakértőinek véleménye szerint ennek a nyelvnek a legnagyobb az esélye, hogy a nemzetközi kommunikáció nyelvévé váljon Afrikában és Dél-Amerikában. A portugál anyanyelvű afrikai lakosság létszáma ugyanis egyes becslések szerint 2050-re meg fogja közelíteni a 83 milliót, és Brazília 1991-es Mercosulhoz való csatlakozása óta Dél-Amerikában is megnőtt a portugál nyelv befolyása, valamint a környező országokban is egyre többen döntenek a portugál tanulás mellett.

2008-ban a lisszaboni parlament is megszavazta Portugália csatlakozását a portugál nyelv helyesírásának egységesítéséről még 1991-ben hét ország által kötött egyezményhez. Ennek eredményeként a portugál ábécé egységesen 26 betűs lesz, mivel ismét felveszik az y-t és a w-t.^[1]

[szerkesztés] Nyelvjárásai

A portugál két fő nyelvjárási csoportra osztható fel, az európaira és a brazíliaira. Ezeken kívül létezik még afrikai és ázsiai nyelvváltozat is, de ezek mind közel állnak az európai változathoz. A nyelvjárások közti különbségek főként a kiejtésben és a szókincsben nyilvánulnak meg, de kisebb mértékben szintaxisra is kihatással vannak.

[szerkesztés] Az európai és a brazíliai nyelvváltozat

Az alábbi pontok a portugál nyelv európai és brazíliai nyelvváltozatai közti különbséget tárgyalják. Az áttekintés csak felületes, csupán a lényegesebb eltéréseket említjük.

[szerkesztés] Mondattani és alaktani különbségek

[szerkesztés] 2. és 3. személyek megkülöböztetése

Az egyik legszembetűnöbb különbség, hogy a brazil nyelvváltozat ismeri, de nemigen használja a második személyeket az igeragozásban. A tu, vós helyett a você, vocês formákat (amelyek egyaránt jelentik azt, hogy „ön, önök”, illetve „te, ti”) és az ezekhez tartozó, harmadik személyű igealakokat használja. Brazília déli régiójában ( Rio Grande do Sul, Santa Catarina és Paraná államokban) még használatos az E/2 és T/2 személyú igeragozás. A te és ti alakok Brazília jelentös részén csak a você dativusaként használatosak.

Portugáliai	Brazíliai	Magyar
(Tu)[2] falas português?	Você fala português?	Beszélsz portugálul?
Aonde (tu) vais?	Aonde você vai?	Hová mész?

[szerkesztés] Szórend

A személyes névmás tárgyas alakjának elhelyezkedése a mondatban mindkét nyelvváltozatban különbözik. A portugálok az ige mögé, míg a brazilok az ige után helyezik. A helyzetet az is bonyolítja, hogy Brazíliában a kötetlen hétköznapi formában kerülik a harmadik személyű személyes névmás tárgyas alakjának (o, a, os, as) használatát, viszont személyekre vonatkozó esetekben az alanyi személyes névmással (ele, ela) pótolják, ez azonban a hivatalos életben és a médiában kerülendő.

Európai	Brazíliai hivatalos	Brazíliai kötetlen	Magyar
(Eu) amo-te.	(Eu) te amo.		(Én) szeretlek téged.
(Eu) vejo-a	(Eu) a vejo.	(Eu) vejo ela.	(Én) látom őt.

[szerkesztés] Folyamatosság kifejezése

A folyamatosság kifejezésében is markáns különbség tapasztalható. Míg a brazíliai változat az újlatin nyelvek többségéhez hasonlóan "estar^[3] + ige + gerundio" szerkezetet használja e célra, addig Portugáliában estar + a + főnévi igenév az elterjedtebb forma.

Európai változat: Ele está a jogar (Ő éppen játszik).
Brazíliai változat: Ele está jogando (Ő éppen játszik).

[szerkesztés] Kiejtésbeli különbségek

[szerkesztés] Nyelvjárások listája

[szerkesztés] Története

A portugál nyelv az Ibériai-félsziget területén beszélt vulgáris (köznyelvi) latin nyugati dialektusának önálló nyelvvé fejlődött leszármazottja. A vulgáris latin nyelvet a Rómából érkező hódítok, telepesek, kereskedők és katonák hozták magukkal Hispániába az ie. 3. században.

A romanizáció korszaka

• Az Ibériai-félszigetre érkező rómaiak a saját nyelvüket, a köznyelvi (vulgáris) latint hozták magukkal, amelyből a többi újlatin nyelv is létrejött. Hispánia a Római birodalom egyik legkorábban már a Kr. e. II. századra romanizálódott tartománya volt melybe beletartozott a mai Portugália területének nagy része. Strabo, egy I. századi görög földrajztudós is megemlíti: „átvették a római szokásokat, már nem emlékeznek a saját nyelvükre”.

Gót uralom

• A 4. században a Nyugatrómai Birodalom bukása után a Hispániában beszélt latin, a római iskola- és közigazgatási rendszer nélkül bizonyos mértékben elszigetelődött a latinság egészétől. A 4. és 8. század között, az Ibériai-félsziget germán eredetű törzsek (vizigótok) fennhatósága alá került, akik azonban már romanizálódva érkeztek és nagymértékben hozzájárultak a latin nyelv és kultúra elmélyítéséhez. Feltételezések szerint egészen a 6. századig – tehát még a gót uralom alatt is – egységes latin nyelvet beszéltek az Ibériai-félsziget lakosai, a ránk maradt feliratokból és dokumentumokból ugyanis nem lehet egyértelműen arra következtetni, hogy már megindult volna a nyelvjárási tagolódás.

Arab hódítás

• A 8. század elején bekövetkezett muzulmán invázió vetett véget a latin nyelvi egységnek, amely a keresztény kultúra központjainak megszűnésével elkezdett nyelvjárásokra bomlani, és felgyorsultak a nyelvben lappangó belső tendenciák. Az Ibériai-félsziget politikai határai is megváltoztak. Mindezek eredményeként alakult ki a mai portugál nyelv. A legkorábbi portugálul ránk maradt nyelvemlék néhány közigazgatási dokumentum melyek a 9. századból származnak, azonban még sok latin kifejezést tartalmaznak.

A függetlenedés korszaka

• Portugália León király uralkodása alatt vált igazán függetlenként elismert állammá. 1290-ben Denis király megalapította az első portugál egyetemet Lisszabonban (az Estudo Geralt) és elrendelte, hogy az addig csak vulgárisnak (közönségesnek) titulált nyelvet portugál nyelvnek hívja mindenki, és hivatalos nyelvvé tette azt. Az „ó-portugál” korszak a Cancioneiro Geral de Garcia de Resende megjelenéséig tartott 1516-ig, az ezután következő korszak a „modern portugál” korszaka (a XVI. századtól napjainkig).

Modernkori terjeszkedés

• A XIV-XVI. században a portugál hódítással együtt a nyelv elterjedt Ázsia, Afrika és Amerika számtalan részén. A XVI. században Ázsia és Afrika egyes területein már nem csak a gyarmati közigazgatásban és a kereskedelemben volt használatos, hanem a helyi kommunikációban is igen gyakran használták. A nyelv terjedését a kevert házasságok és a keresztény misszionáriusok is segítették. (Jezsuita misszionáriusok műve például a Nippo jisho, egy japán–portugál szótár, amely a 1603-ban készült el.)

[szerkesztés] Nyelvi példák

[szerkesztés] Szövegminta

Az alábbi példamondat idézet az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatából

Todos os seres humanos nascem livres e iguais em dignidade e em direitos. Dotados de razão e de consciência, devem agir uns para com os outros em espírito de fraternidade.

A fentebbi szöveg meghallgatható portugáliai és brazíliai kiejtéssel:

• Portugál
• Brazil

[szerkesztés] Társalgási példák

Portugáliában	Brazíliában	Magyarul
Olá!	Oi!	Szia(sztok)! Helló!
Bom dia! / Boa tarde! / Boa noite!		Jó reggelt/napot! (délig) / Jó napot! / Jó estét/éjszakát!
Como estás?	Como você está?	Hogy vagy?
Como está? / Como estão?		Hogy van? / Hogy vannak?
Bem, obrigado.		Jól, köszönöm/köszönjük.
Como te chamas? Qual é o teu nome?	Como se chama? Qual é o seu nome?	Hogy hívnak? / Mi a neved?
Chamo-me Pedro.	Me chamo Pedro.	A nevem Péter.
O meu nome é Pedro.		Péternek hívnak.
Falas português?	Você fala português?	Beszélsz portugálul?
Sim. / Não.		Igen. / Nem.
Entendo. / Compreendo.		Értem.
Não entendo-te.	Não te entendo.	Nem értelek téged.
Não compreendo-lhe.	Não o compreendo.	Nem értem Önt.
De onde és?	De onde você é?	Hova valósi vagy?
De onde é?		Hova valósi?
Sou brasileiro. / Sou húngaro, da Hungria.		Brazil vagyok. / Magyar vagyok, Magyarországról.
O que fazes?	O que você faz?	Mit csinálsz?
O que faz?		Mit csinál?
Estudo. / Trabalho.		Tanulok. / Dolgozom.
O que estás a fazer?	O que você está fazendo?	Mit csinálsz éppen?
Estou a ler uma história.	Estou lendo uma história.	Egy történetet olvasok éppen.
Deve ser interessante.		Érdekes lehet.
Assim é.		Bizony az.
Agora devo ir. Logo conversaremos.		Most el kell mennem. Később még beszélünk.
Está bem. Até logo!		Rendben van. Viszlát!

[szerkesztés] Jegyzetek

1. ^ Az ipszilon visszatér Portugáliába (Index, 2008. május 17.)
2. ^ A portugál verzióban a tu elhagyható, mert az ige ragozása utal a számra és személyre. A brazil változatból viszont nem hagyható ki a você(s), mert másképp nem lehetne megkülönböztetni a második személyt a harmadiktól.
3. ^ Az estar ige a latin stare (állni) szóból ered, az újlatin nyelvekben viszont fontos szerepet játszik a folyamatos igeidők képzésében, például: olasz: sto correndo, spanyol: estoy corriendo, magyar: éppen futok

---

	Az Európai Unió hivatalos nyelvei
angol | bolgár | cseh | dán | észt | finn | francia | görög | holland ír | lengyel | lett | litván | magyar | máltai | német | olasz portugál | román | spanyol | svéd | szlovák | szlovén
Forrás: Nyelvek az EU-ban

m·v·sz

Újlatin nyelvek

LATIN NYELV	LINGUÆ ROMANICÆ • LINGUE ROMANZE • LANGUES ROMANES • LENGUAS ROMANCES • LÍNGUAS ROMÂNICAS LLENGÜES ROMÀNIQUES • LENGAS ROMANICAS • LINGUAS ROMANAS • LIMBAS ROMANZAS • LIMBILE ROMANICE
Keleti újlatin nyelvek	román (moldáv, beás) • aromun (aromán) • meglenoromán • isztroromán
Italo–dalmát nyelvek	dalmát † • olasz • korzikai (gallurai) • nápolyi • sassari • szicíliai
Nyugati újlatin nyelvek	Galloromán nyelvek • rétoromán (friuli, ladin, romans) • velencei • emilián–romanyol • lombard • ligur • piemontèis • francia (vallon, pikárd) • frankoprovanszál (arpitán) Iberoromán nyelvek • okcitán (provanszál, aráni) • katalán (katalóniai, valenciai, baleári) • aragóniai • mozarab † • spanyol (kasztíliai, ladino) • asztúriai • portugál–galiciai
Déli újlatin nyelvek	szárd (campidanói, logudorói)