Feröeri nyelv
| Feröeri nyelv føroyskt mál |
|
 |
|
| Móðurmálið (Anyanyelv): V. U. Hammershaimb emlékműve (Janus Kamban, 1948) | |
| Kiejtés | [ˈføːɹɪst], [ˈføːɹɪʂt] |
| Beszélik | Feröer, Dánia[1] |
| Beszélők száma | ~ 70 000[1] fő |
| Nyelvcsalád | Indoeurópai nyelvcsalád Germán nyelvek északi germán nyelvek nyugati skandináv csoport feröeri nyelv |
| Írásrendszer | Latin ábécé |
| Hivatalos állapot | |
| Hivatalos |  Feröer |
| Gondozza | Føroyska málnevndin, Feröeri Nyelvbizottság (weboldala) |
| Nyelvkódok | |
| ISO 639-1 | fo |
| ISO 639-2 | fao |
| ISO 639-3 | fao |
A feröeri nyelv (feröeriül føroyskt mál) az indoeurópai nyelvcsaládon belül a germán nyelvek közé tartozó nyelv. Közelebbről az északi germán nyelvek inzuláris nyelvei közé tartozik. Feröer hivatalos nyelve; itt Shetlanddal ellentétben megőrizték ősi nyelvüket, és ma is gondoskodnak az új igényeknek megfelelő fejlődéséről.[2]
A feröeri közeli rokona az izlandi nyelvnek és a nyugat-norvégiai nyelvjárásoknak, de az elszigetelődés miatt saját, egyedi karaktere van.[3] A feröeri nyelv és a Bergen-környéki falvak helyi nyelvjárása ma is megőrizte kölcsönös érthetőségét.[4] Ugyancsak rokona volt a régi grönlandi norvég nyelv, amely Grönland elnéptelenedésével párhuzamosan halt ki.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajzi elterjedtség
[szerkesztés] Beszélők száma és nyelvi státusz
A feröerit Feröeren mintegy 48 000-en beszélik.[3] A Dániában és más országokban élő 17 000-25 000 emberrel együtt a beszélők száma mintegy 70 000-re tehető.[1]
A jelentős dániai csoportokon kívül szétszórtan sokan beszélik más skandináv országokban és az Egyesült Királyságban is.[1]
[szerkesztés] Nyelvjárások
[szerkesztés] Történelem
Feröert a 9. században népesítették be Norvégiából és a Brit-szigetekről érkező vikingek. A telepesek nyelve az óészaki (vagy dansk tunga) volt. 800 és 1050 között kezdett el szétválni az óészaki keleti ága (a dán és a svéd őse) a nyugatitól, amelyből később a norvég, az izlandi és a feröeri alakult ki.[3]
Az 1298-ból származó Juhlevél a legrégebbi ismert dokumentum, amely Feröeren született. Nyelvészek szerint ez már tartalmaz sajátosan feröeri elemeket az óészaki nyelven belül. Önálló nyelvről biztosan az 1600 körüli évektől beszélhetünk, de egészen a 19. század közepéig gyakorlatilag csak beszélt formában létezett. A dán uralom alatt a nyelvet a szájhagyomány őrizte meg, többek között a feröeri balladák révén.[1]
A nyelv standard írott formáját Venceslaus Ulricus Hammershaimb (1819-1909) hozta létre 1846-ban, az izlandi nyelv alapján. A 19. század végén alakult ki a modern feröeri irodalom, és 1890-ben jelent meg az első feröeri nyelvű újság, a Føringatíðindi.[3]
A feröeri 1938-ban lett a közoktatás nyelve Feröeren, és 1939 óta a Feröeri Népegyház is ezt használja liturgikus nyelvként a dán helyett, amely azonban egészen 1948-ig a közigazgatás hivatalos nyelve maradt.[1]
[szerkesztés] Hangtan
[szerkesztés] Helyesírás
[szerkesztés] Ábécé
A feröeri ábécé 29 betűből áll:
Megjegyzések:
- Ð, ð sohasem állhat szó elején
- Ø, ø helyett időnként (például költői nyelvben) ö vagy akár ő is állhat
- Nevekben megjelenhetnek más betűk is, például Lützen, Müller, Winther családnevek vagy Zacharias keresztnév.
[szerkesztés] Nyelvtan
[szerkesztés] Szókincs
[szerkesztés] Számok
| Szám | Feröeri nyelven |
|---|---|
| 0 | null |
| 1 | eitt |
| 2 | tvey |
| 3 | trý |
| 4 | fýra |
| 5 | fimm |
| 6 | seks |
| 7 | sjey |
| 8 | átta |
| 9 | níggju |
| 10 | tíggju |
| 11 | ellivu |
| 12 | tólv |
| 13 | trettan |
| 14 | fjúrtan |
| 15 | fimtan |
| 16 | sekstan |
| 17 | seytjan |
| 18 | átjan |
| 19 | nítjan |
| 20 | tjúgu |
| 21 | einogtjúgu |
| 22 | tveyogtjúgu |
| 30 | tredivu, tríati |
| 40 | fjøruti, fýrati |
| 50 | hálvtrýss, fimmti |
| 60 | trýss, seksti |
| 70 | hálvfjers, sjeyti |
| 80 | fýrs, áttati |
| 90 | hálvfems, níti |
| 100 | hundrað |
| 1000 | (eitt) túsund |
[szerkesztés] Jegyzetek
- ^ a b c d e f
- ↑
- ^ a b c d
- ↑ Young, G.V.C.. From the Vikings to the Reformation – A Chronicle of the Faroe Islands up to 1538 (angol nyelven). Man: Shearwater Press Limited, 1. o. ISBN 0-904980-20-0 (1979). Hozzáférés ideje: 2010. július 29.
[szerkesztés] További információk
- FMN.fo – Feröeri Nyelvbizottság (feröeri, angol)
- Feröeri-angol szótár, 1985, ISBN 0-907715-22-2, ISBN 978-0-907715-22-1, Google Könyvkereső (angolul)
- G.B. Lockwood: An Introduction To Modern Faroese, Google Könyvkereső (angolul)
- Feröeri-angol szótár a Webster's Online Dictionary től (angol)
- Feröeri kiejtés, Languages & Origins in Europe (angolul)
- Svínoy-i nyelvjárás, YouTube-video (feröeri, angol)
- Feröeri billentyűzet online, ATS Fordító- és tolmácsszolgálat (magyar)
|
||||||||||||||
 |
Ez a nyelvészeti tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
