Feröeri nyelv
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Feröeri nyelv (føroyskt mál) | |
 |
|
| Móðurmálið (Anyanyelv): V. U. Hammershaimb emlékműve (Janus Kamban, 1948) | |
| Kiejtés | [ˈføːɹɪst], [ˈføːɹɪʂt] |
| Beszélik | Feröer, Dánia[1] |
| Beszélők száma | ~ 70 000[1] fő |
| Nyelvcsalád | indoeurópai nyelvcsalád germán nyelvek északi germán nyelvek |
| Írásrendszer | Latin ábécé |
| Hivatalos állapot | |
| Hivatalos | Feröer |
| Gondozza | Føroyska málnevndin, Feröeri Nyelvbizottság (weboldala) |
| Nyelvkódok | |
| ISO 639-1 | fo |
| ISO 639-2 | fao |
| ISO 639-3 | fao |
A feröeri nyelv (feröeriül føroyskt mál) az indoeurópai nyelvcsaládon belül a germán nyelvek közé tartozó nyelv. Közelebbről az északi germán nyelvek közé tartozik. Feröer hivatalos nyelve.
A feröeri közeli rokona az izlandi nyelvnek és a nyugat-norvégiai nyelvjárásoknak, de az elszigetelődés miatt saját, egyedi karaktere van.[2] Ugyancsak rokona volt a régi grönlandi norvég nyelv, amely Grönland elnéptelenedésével párhuzamosan halt ki.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajzi elterjedtség
[szerkesztés] Beszélők száma és nyelvi státusz
A feröerit Feröeren mintegy 48 000-en beszélik.[2] A Dániában és más országokban élő 17 000-25 000 emberrel együtt a beszélők száma mintegy 70 000-re tehető.[1]
A jelentős dániai csoportokon kívül szétszórtan sokan beszélik más skandináv országokban és az Egyesült Királyságban is.[1]
[szerkesztés] Nyelvjárások
[szerkesztés] Történelem
Feröert a 9. században népesítették be Norvégiából és a Brit-szigetekről érkező vikingek. A telepesek nyelve az óészaki (vagy dansk tunga) volt. 800 és 1050 között kezdett el szétválni az óészaki keleti ága (a dán és a svéd őse) a nyugatitól, amelyből később a norvég, az izlandi és a feröeri alakult ki.[2]
Az 1298-ból származó Juhlevél a legrégebbi ismert dokumentum, amely Feröeren született. Nyelvészek szerint ez már tartalmaz sajátosan feröeri elemeket az óészaki nyelven belül. Önálló nyelvről biztosan az 1600 körüli évektől beszélhetünk, de egészen a 19. század közepéig gyakorlatilag csak beszélt formában létezett. A dán uralom alatt a nyelvet a szájhagyomány őrizte meg, többek között a feröeri balladák révén.[1]
A nyelv standard írott formáját Venceslaus Ulricus Hammershaimb (1819-1909) hozta létre 1846-ban, az izlandi nyelv alapján. A 19. század végén alakult ki a modern feröeri irodalom, és 1890-ben jelent meg az első feröeri nyelvű újság, a Føringatíðindi.[2]
A feröeri 1938-ban lett a közoktatás nyelve Feröeren, és 1939 óta a Feröeri Népegyház is ezt használja liturgikus nyelvként a dán helyett, amely azonban egészen 1948-ig a közigazgatás hivatalos nyelve maradt.[1]
[szerkesztés] Hangtan
[szerkesztés] Helyesírás
[szerkesztés] Ábécé
Bővebben: Feröeri ábécéA feröeri ábécé 29 betűből áll:
Megjegyzések:
- Ð, ð sohasem állhat szó elején
- Ø, ø helyett időnként (például költői nyelvben) ö vagy akár ő is állhat
- Nevekben megjelenhetnek más betűk is, például Lützen, Müller, Winther családnevek vagy Zacharias keresztnév.
[szerkesztés] Nyelvtan
[szerkesztés] Szókincs
[szerkesztés] Hivatkozások
[szerkesztés] Jegyzetek
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- FMN.fo – Feröeri Nyelvbizottság (feröeri, angol)
- Feröeri-angol szótár, 1985, ISBN 0907715222, ISBN 9780907715221, Google Könyvkereső (angolul)
- G.B. Lockwood: An Introduction To Modern Faroese, Google Könyvkereső (angolul)
- Feröeri-angol szótár a Webster's Online Dictionarytől (angol)
- Feröeri kiejtés, Languages & Origins in Europe (angolul)
- Svínoy-i nyelvjárás, YouTube video (feröeri, angol)
|
||||||||||||||
 |
Ez a nyelvészeti tárgyú lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
 |
Ez a Feröerrel kapcsolatos lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
