Réziai nyelv
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! |
| Réziai nyelv Rozajanski langač/lengač |
|
| Beszélik |  Olaszország |
| Terület | Rézia, Velencei körzet |
| Beszélők száma | 1500[forrás?] fő |
| Nyelvcsalád | indoeurópai nyelvcsalád balti-szláv nyelvek szláv nyelvek délszláv nyelvek szlovén nyelv |
| Írásrendszer | latin ábécé |
| Hivatalos állapot | |
| Hivatalos | (szlovénként) |
A Réziai nyelv vagy réziai dialektus (saját nevén rozajanski langač vagy lengač, szlovénül Rezijanščina, Rezijansko narečje, olaszul Dialetto resiano, friuli nyelven Rosean) a szlovén nyelv egy kisebb, jelentős önállóságot mutató dialektusa, amit Északkelet-Olaszországban beszélnek az ott élő szlovénok. A réziai a vend mellett a szlovén másik különleges dialektusa.
A réziai nyelvet ma 1500 ember beszéli a Rézia nevű régióban, de nagyon hasonlít rá a Primorska régióban beszélt szlovén tájszólás is. A nyugati szlovén nyelvjárásokra elsősorban az olasz nyelv hatott különösképpen, de a réziaiban az olasz mellett megtalálhatóak friuli jövevényszavak is, ezek szókészletét nagyban befolyásolják. A réziai nyelv kialakulása izoláltságának következménye, amely hasonlóan ment végbe a Muravidéken is. Míg a legtöbb a szlovén tartomány osztrák kézben volt, addig Réziát a Velencei Köztársaság birtokolta. A standard szlovéntól a réziai fonetikája is nagyon különbözik. Részben ez is sztenderdizált, ábécéje a W-t is használja. A réziai is őriz archaikus elemeket. A réziai nyelv első írott szövege a réziai miatyánk, ami a 18. századból maradt fenn, amit San Giorgioban találtak meg. A 20. században rengeteg vers, ének, tánc, mese és történet született réziaiul, legtöbbjük kézzel írt szöveg, amely szűk körben terjedt. A nyelvvel többen is foglalkoztak a 20. századtól, többek között Aldo Kumar. Televíziós gyermek-műsort is készítettek a nyelven, Zverinice iz Rezije címmel.
Az első tudós, aki foglalkozott a réziai nyelvvel, a részben lengyel származású Jan Niecisław Baudouin de Courtenay volt, tudományos módszerekkel próbálta igazolni, hogy a réziai önálló nyelv, azonban nem zárta ki, hogy ne lenne a szlovén származéka. A tudós nevéhez számos tévedés is kötődik, így például kelta eredetet feltételezett olyan szláv nyelveknél, nyelvjárásoknál, amelyben jelen van az ü betű, így a vend nyelvet is elszlávosodott kelta nyelvnek tartotta. A réziai nyelvvel kapcsolatban is számos feltételezés kapott lábra, így de Courtnay kutatásai révén Oroszországban olyan állítás született, mely szerint a Rézia lakói valójában nyugatra vándorolt katolizált keleti szlávok lennének. A réziai témával foglalkozó kutatásokat ma már többen, így Szlovéniában Jožef Toporišič nyelvész is rezianológiá-nak nevezi.
Bár a nyelvészek nagyobb része pusztán szlovén nyelvjárásnak, némelyek a szlovénból önállósult nyelvnek tartják[forrás?]. A réziaiak nehezen értik az irodalmi szlovént, ezért 2007-től szorgalmazták, hogy a dialektust is tanítsák azon olaszországi iskolákban, ahol a szlovén nemzetiség gyermekei tanulnak. Toporišič és más nyelvészek szerint az effajta regionális nyelvek tanítása helytelen egy ilyen rendkívül kisszámú nép esetében. Miután a csökkenő tendencia fennmaradt, a réziai irodalmi nyelv használata aligha lehet praktikus, ez csak annál jobban elszigeteli a réziaikat. Toporišič szerint két lehetőség van, vagy azonosulnak a szlovén irodalmi nyelvi normákkal, vagy az olaszt használják, ez pedig egyet jelentene a réziaiak teljes beolvadásával.
A fasiszta Olaszországban előszeretettel hivatkoztak arra, hogy a réziai nem szlovén tájnyelv, és a beszélői sem szlovénok, így akarták megosztani a szlovén kisebbséget, és ellehetetleníteni azt, hogy az velencei szlovén régiót a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság magának szerezze meg, jóllehet Réziát 1945 után sem csatolták el Olaszországtól. Napjainkban az olasz neofasiszták és nacionalisták is magukénak vallják e nézetet, ugyanakkor törekszenek a réziai szlovének és a többi Olaszországban élő szlovén asszimilálására.
Nacionalista olasz magyarázat szerint a réziai nem azonosítható sem a szlovén, sem a szláv nyelvekkel [forrás?], csupán szlávosodott rétoromán nyelv. Azzal próbálták alátámasztani állításaikat e vélemény hívei, hogy a Rézia völgy csak Olaszország felé nyílik, míg Szlovénia oldaláról elzárják a hegyek, tehát a lakosság nyugatról, itáliai területről jött újlatin etnikum lehetett. Viszont tény, hogy a réziaiban a szórend, a ragozás, illetve a szókincs döntő többsége egyértelműen szláv jellegre utal. Az latinizmus a szókincsben (a környező újlatin nyelvek) nagyfokú hatása, nem jelenti még azt sem, hogy ezáltal a réziai nyelv teljesen azonosult volna az újlatin nyelvekkel úgy, hogy azáltal abba a nyelvcsaládba lehessen sorolni. Amellé a földrajzi elhelyezkedés sem bizonyíték, mert a szláv területek nagyobb helyet foglaltak el, miután a szláv népek a kora középkor folyamán betelepültek a Balkán, a Kárpát-medence, illetve a Visztulán inneni területekre, s valószínűleg Észak-Itália keleti régiójában is nagyobb helyet foglalhattak el[forrás?].
Ljubljanában és Mariborban is van a réziairól elnevezve utca (Rezijanska ulica).
Források[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
Külső hivatkozások[szerkesztés]
|
|||||||||||||||||||||||||
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Rezijanščina című szlovén Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
