Réziai nyelv

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Réziai nyelv
Rozajanski langač/lengač
Beszélik  Olaszország
Terület Rézia, Velencei körzet
Beszélők száma 1500[forrás?]
Nyelvcsalád indoeurópai nyelvcsalád
   balti-szláv nyelvek
    szláv nyelvek
     délszláv nyelvek
      szlovén nyelv
Írásrendszer latin ábécé
Hivatalos állapot
Hivatalos (szlovénként)
A Miatyánk réziaiul.

A Réziai nyelv vagy réziai dialektus (saját nevén rozajanski langač vagy lengač, szlovénül: Rezijanščina, Rezijansko narečje, olaszul: Dialetto resiano, friuli nyelven Rosean) a szlovén nyelv egy kisebb, jelentős önállóságot mutató dialektusa, amit Északkelet-Olaszországban beszélnek az ott élő szlovénok. A réziai a vend mellett a szlovén másik különleges dialektusa.

A réziai nyelvet ma 1500 ember beszéli a Rézia nevű régióban, de nagyon hasonlít rá a Primorska régióban beszélt szlovén tájszólás is. A nyugati szlovén nyelvjárásokra elsősorban az olasz nyelv hatott különösképpen, de a réziaiban az olasz mellett megtalálhatóak friuli jövevényszavak is, ezek szókészletét nagyban befolyásolják. A réziai nyelv kialakulása izoláltságának következménye, amely hasonlóan ment végbe a Muravidéken is. Míg a legtöbb a szlovén tartomány osztrák kézben volt, addig Réziát a Velencei Köztársaság birtokolta. A standard szlovéntól a réziai fonetikája is nagyon különbözik. Részben ez is sztenderdizált, ábécéje a W-t is használja. A réziai is őriz archaikus elemeket. A réziai nyelv első írott szövege a réziai miatyánk, ami a 18. századból maradt fenn, amit San Giorgioban találtak meg. A 20. században rengeteg vers, ének, tánc, mese és történet született réziaiul, legtöbbjük kézzel írt szöveg, amely szűk körben terjedt. A nyelvvel többen is foglalkoztak a 20. századtól, többek között Aldo Kumar. Televíziós gyermek-műsort is készítettek a nyelven, Zverinice iz Rezije címmel.

Az első tudós, aki foglalkozott a réziai nyelvvel, a részben lengyel származású Jan Niecisław Baudouin de Courtenay volt, tudományos módszerekkel próbálta igazolni, hogy a réziai önálló nyelv, azonban nem zárta ki, hogy ne lenne a szlovén származéka. A tudós nevéhez számos tévedés is kötődik, így például kelta eredetet feltételezett olyan szláv nyelveknél, nyelvjárásoknál, amelyben jelen van az ü betű, így a vend nyelvet is elszlávosodott kelta nyelvnek tartotta. A réziai nyelvvel kapcsolatban is számos feltételezés kapott lábra, így de Courtnay kutatásai révén Oroszországban olyan állítás született, mely szerint a Rézia lakói valójában nyugatra vándorolt katolizált keleti szlávok lennének. A réziai témával foglalkozó kutatásokat ma már többen, így Szlovéniában Jožef Toporišič nyelvész is rezianológiá-nak nevezi.

Bár a nyelvészek nagyobb része pusztán szlovén nyelvjárásnak, némelyek a szlovénból önállósult nyelvnek tartják[forrás?]. A réziaiak nehezen értik az irodalmi szlovént, ezért 2007-től szorgalmazták, hogy a dialektust is tanítsák azon olaszországi iskolákban, ahol a szlovén nemzetiség gyermekei tanulnak. Toporišič és más nyelvészek szerint az effajta regionális nyelvek tanítása helytelen egy ilyen rendkívül kisszámú nép esetében. Miután a csökkenő tendencia fennmaradt, a réziai irodalmi nyelv használata aligha lehet praktikus, ez csak annál jobban elszigeteli a réziaikat. Toporišič szerint két lehetőség van, vagy azonosulnak a szlovén irodalmi nyelvi normákkal, vagy az olaszt használják, ez pedig egyet jelentene a réziaiak teljes beolvadásával.

A fasiszta Olaszországban előszeretettel hivatkoztak arra, hogy a réziai nem szlovén tájnyelv, és a beszélői sem szlovénok, így akarták megosztani a szlovén kisebbséget, és ellehetetleníteni azt, hogy az velencei szlovén régiót a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság magának szerezze meg, jóllehet Réziát 1945 után sem csatolták el Olaszországtól. Napjainkban az olasz neofasiszták és nacionalisták is magukénak vallják e nézetet, ugyanakkor törekszenek a réziai szlovének és a többi Olaszországban élő szlovén asszimilálására.

Nacionalista olasz magyarázat szerint a réziai nem azonosítható sem a szlovén, sem a szláv nyelvekkel [forrás?], csupán szlávosodott rétoromán nyelv. Azzal próbálták alátámasztani állításaikat e vélemény hívei, hogy a Rézia völgy csak Olaszország felé nyílik, míg Szlovénia oldaláról elzárják a hegyek, tehát a lakosság nyugatról, itáliai területről jött újlatin etnikum lehetett. Viszont tény, hogy a réziaiban a szórend, a ragozás, illetve a szókincs döntő többsége egyértelműen szláv jellegre utal. Az latinizmus a szókincsben (a környező újlatin nyelvek) nagyfokú hatása, nem jelenti még azt sem, hogy ezáltal a réziai nyelv teljesen azonosult volna az újlatin nyelvekkel úgy, hogy azáltal abba a nyelvcsaládba lehessen sorolni. Amellé a földrajzi elhelyezkedés sem bizonyíték, mert a szláv területek nagyobb helyet foglaltak el, miután a szláv népek a kora középkor folyamán betelepültek a Balkán, a Kárpát-medence, illetve a Visztulán inneni területekre, s valószínűleg Észak-Itália keleti régiójában is nagyobb helyet foglalhattak el[forrás?].

Ljubljanában és Mariborban is van a réziairól elnevezve utca (Rezijanska ulica).

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Rezijanščina című szlovén Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.