Sziléziai nyelv

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sziléziai
ślůnsko godka
Beszélik Lengyelország
Terület Szilézia
Beszélők száma 509 000[1] (2011-es népszámlálás) fő
Nyelvcsalád Indoeurópai nyelvcsalád
   Balti-szláv nyelvek
    Szláv nyelvek
     nyugati csoport
      lechita nyelvek
       Sziléziai nyelv
Írásrendszer latin ábécé
Nyelvkódok
ISO 639-1 -
ISO 639-2 -
ISO 639-3 szl

A sziléziai nyelv vagy sziléz nyelv (sziléziaiul ślůnsko godka, lengyelül: język śląski) nyugati szláv nyelv, amelyet Sziléziában (a mai Lengyelország, Csehország és Németország területén) beszélnek. A 2002-es népszámlálás szerint 509 000[1] ember tekinti anyanyelvének a szilézt, ez természetesen nem jelenti azt, hogy ennyi is a beszélők száma. Más szilézeknek viszont ez csupáncsak nyelvjárás, ezért ők a lengyelt jelölték meg anyanyelvüknek. A szilézek teljes létszámát becslések 960 ezer főre teszik.

Vitatott, hogy tekinthető-e önálló nyelvnek. A nyelvészek egy része szerint csak a lengyel nyelv egy nyelvjárása. Németek nem ismerik el nyelvként, ezért náluk is csak lengyel dialektusnak van besorolva.

2012-ben felmerült, hogy regionális nyelvvé nyilvánítanák a szilézt.[2]

A sziléziai nyelv jogi és lingvisztikus helyzete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sziléziai nyelv megőrizte annyira külön szókincset és mondattani szabályokat, hogy sok ember – szintén nyelvészek – elismeri ezt különálló nyelvnek. A 2002-évi népszámlálásban a sziléziai dialektus volt választandó a naponként használt nyelvek közül (56,6 ezer ember nyilatkozta, hogy használja ezt a nyelvet otthon [3], viszont 23 sziléziai Szejm-képviselő bejelentette a törvénytervezetet, amelyik elismerné a sziléziai dialektust a regionális nyelvnek (maig nem bocsátott szavazásra). A Nemzetközi Szabványügyi Szervezet kijelölte ennek az SZL kódot, de alsó-sziléziai tájszólásokat nem ismerte el a sziléziai nyelvnek, hanem a lengyel nyelvnek a nyelvjárásainak. A dialektusban van sok német (különben a sziléziai dialektusából és cséh jövevényszó, illetve sok ólengyel szó.

A "sziléziai dialektus" meghatározást a hivatalos sziléziai kulturális és önkormányzati intézmény – Kulturális Örökség Sziléziai Központja (Śląskie Centrum Dziedzictwa Kulturowego) - használja[4].

A sziléziai etnolektust viszont külön nyelvnek némely szláviszta ismerte el – még a németek is (Gerd Hentschel, Reinhold Olesch). Szintén a brit történesz Norman Davies véli, hogy az etnolektust már külön nyelvnek be kell sorolni [5].

A 2007. szeptemberében elsősorban megszervezték a Sziléziai Nyelv Országos Lengyel Tollbamondását. Ebben mindenkinek szabad részt venni, függetlenül a lakóhelyétől.

A sziléziai etnolektusban van sok szó (ebben sok német eredetű), amely annyira eltér a lengyel megfelelőjéitől, hogy a "tősgyökeres" lengyelnek nehéz lesz megérteni. Viszont pl. a Podhale tájszólásában szintén van sok különbözés és jövevényszó a lengyel irodalmi nyelvvel hasonlítva - de ezt nemcsak külön nyelvnek, hanem még a lengyel nyelv külön dialektusának sem ismerik el (ez a kis-lengyel dialektus tájszólása). Hasonló helyzetben a kasub etnolektus van – de ezt elismerték a nyelvnek (2005). Így, ez, hogy az adott etnolektus érthető-e az irodalmi nyelv átlágos felhasználójának és mennyi jövevényszó van ebben, nem elég arra, hogy meghatározzuk, ez van-e már nyelv, vagy még dialektus vagy csak tájszólás. A szlovák nyelv téljesen érthető a cseheknek, a dán nyelv – a norvégoknak, de a nyelvtani és fonetikus különbségek ezekben a párokban annyira nagyok, hogy senki nem kételkedik, hogy a külön nyelvekről van szó. Sőt, gyakorlatilag nem térnek el egymástól a külön nyelveknek elismert román és moldáv nyelvek (különben azután, amikor a moldáv cserelte az ábécéjét a cirilltől a latinba) meg horvát, bosnyák és szerb nyelvek (különbségek mindenekelőtt az ábécében). Másrészt, az alnémet nyelv közelebb a hollandhoz mint a standard német nyelvhez, pedig a svájci dialektusok (schwyzertüütsch) majdnem érthetetlenek a németeknek – mégis azokat szintén ezeknek a felhasználóik dialektusnak nevezik. A kinai nyelv dialektusai annyira eltérnek egymástól, hogy külön nyelveknek egy nyelvcsoportban besorozandóak – de a politikus tekintetek és utasítások nem teszik ezt lehetővé.

Azért – ahogy állítanak szociolingviszták – erről, hogy az adott etnolektus a nyelv dialektusa (és melyik a nyelvé) vagy külön nyelv, a politikus döntések meg annak az etnolektusnak felhasználói akarata határoznak. Némely nemzet – pl. németek, olaszok – elfogadja és még támogatja is a regionális sokféleséget: a dialektusok használatát nem ismerik el a képzés hiánya jelenségének, nem gúnyolják ki emiatt a felhasználóit, amelyek nem érzik a szükséget saját etnolektus rángja felemelésére. Viszont olyan nyelveket, mint a lengyel vagy francia, magás szabványosítás jellemzi – a dialektusok használata kevéssé el van fogadva a közéletben és alacsony képzés jelének el van ismerve. Lengyelországban a dialektus használatát mindig "falusi beszélésnek", a maga dialektusokat pedig - a "viccmesélésre való nyelvnek" tartották. A szélsőséges eset – a kinai nyelv, amelynek az egységességét a szervek mesterségesen tartják, hogy híreszteljék a világon az egy, erős és nagy nemzet képét. Olyan erősen megegységesített nyelvű nemzetekben a dialektusok felhasználói akarják megőrizni saját dialektus használata lehetőséget anélkül, hogy keverednének a kényelmetlenség veszélyébe, azért hajlamosok arra, hogy felemeljék a dialektus rangját, külön nyelvnek meghatározva. Ami a francia nyelvet illeti, ilyen a helyzet pl. Belgiumban létezik, ahol a vallon nyelvről van szó; Lengyelországban pedig ez már történt a kasub nyelvvel.

Betűkészlet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sziléziai nyelv beírásához néhány ábécét használnak, amelyek egy kicsit eltérnek a lengyelétől[6].

A sziléziai ábécé[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

a b c ć č d e f g h i j k l m n ń o p r ř s ś š t u ů w y z ź ž

Betűpárok:

ch dz dź dž iu uo uů ůu

Különbségek a lengyel ábécét illetően:

  • a cz [tʂ], sz [ʂ], rz [ʐ], ż [ʐ] lengyel hangzókat „csehül” írják be: č, š, ř, ž, (az używać szót /használ/ beírják mint užywać, czeski /cseh/ mint česki),
  • létezik a cseh ů (csehül u s kroužkem), amelyt pedig a magyar o-nak kiejtik a sziléziai nyelvben,
  • nincsenek ą, ę betűk, amelyek jelentik a nazális o, e hangzókat – ezek is léteznek a sziléziai nyelvben, de kiejtés közben szétszedik ezeket az o vagy e-re és megfelelő nazális mássalhangzóra (m, n, ɲ, ŋ – lásd lejjebb),
  • nincs ł betű – a sziléziai ábécében u-nak beírják (pl. a głoska szót /hangzó/ beírják mint guoska).

Sőt, a [ʨ], [ɲ], [ɕ], [ʑ] lágy hangzókat mindig ć, ń, ś, ź-nek írjuk be, nem számít, hogy mássalhangzó vagy magánhangzó előtt állnak-e. A standard lengyel nyelvben csak akkor így írjúk be ezeket a hangzókat, ha mássalhangzó előtt állnak; ha magánhangzó előtt, írjúk mint ci, ni, si, zi. Pl. hét (= 7 nap) a lengyel beírásban lesz: tydziyń, viszont a sziléziai beírásban: tydźyń; a latin nyelv lengyelül: łacina, sziléziai nyelvben - uaćina. A többi mássalhangzó lágyságát j jelöli meg (pl. len. między, pierwszy ⇒ szil. mjyndzy, pjyršy /között, első/).

A Steuer ábécéje[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

a, b, c, ć, d, e, f, g, h, i, j, k, l, ł, m, n, ń, o, p, r, s, ś, t, u, ů, w, y, z, ź, ż

Betűpárok:

au, ch, cz, dz, dź, dż, ou, rz, sz, uo

Különbségek a lengyel ábécét illetően: nincsenek ą, ę betűk, létezik a cseh ů. Különbségek a sziléziai ábécét illetően: nincsenek cseh č, š, ř, ž, van ł. A [ʨ], [ɲ], [ɕ], [ʑ] lágy hangzókat mindig ć, ń, ś, ź-nek írjuk be, a többi mássalhangzó lágyságát j jelöli meg.

A Steuer ábécé a sziléziai Wikipédia hivatalos ábécéje. Léteznek még gyakran a sziléziai ábécével írt cikkek (pl. az ezen a cikk sziléziai verziója), de folyik a javításuk kampánya.

Kiejtés – összehasonlítás az irodalmi lengyel nyelvvel[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Általában, a sziléziai kiejtés ilyen mint a lengyel. A legfőbb különbségek következők (a peldákban az implikáció jele előtti szó lengyel, az utáni – sziléziai):

  • A régi (a magyar a-nak ejtendő) [ɒ] hangzótól származó a ejtendő mint o vagy ou (diftongus: pl. trawatrowa / [trouwa] /fű/).
  • Az o és ó hangzókat ejtjük mint diftongusokat: uo, uu (koza ⇒ [kuoza] /kecske/, sól ⇒ [suul] /só/, ojciec ⇒ [uojciec] /apa/).
  • A lágy mássalhangzó után álló e ejtendő mint y – pl. miejsce ⇒ [miyjsce] /hely/, śnieg ⇒ [śniyg] /hó/, de szintén brzeg ⇒ [brzyg] /part/, mert rz régi lágy r-től származik;
  • Az ą (nazális o) két módon ejtendő:
  1. Ha a magánhangzó előtt áll, kiejtjük mint a magyar o-t + megfelelő nazális mássalhangzó: n, ń (lágy n), m, ŋ (azaz mint a hang szóban). A sziléziai és Steuer ábécékben ilyen a kombinációt beírják mint ů és a nazális mássalhangzó: Śląsk, rąbać, siąść, rąk ⇒ Ślůnsk, růmbać, siůńść, růnk [ruŋk] /Szilézia, hasogat, leül, kezek Gen./.
  2. Ha a szó végén áll, ejtendő mint ům (sům /vannak/).
  • Az ę (nazális e) szintén két módon ejtendő:
  1. Ha a magánhangzó előtt áll, kiejtjük mint az y-t + megfelelő nazális mássalhangzó: n, ń, m, ŋ: gęba, gęsty, ręka, pięć ⇒ gymba, gynsty, rynka [ryŋka], pić /pofa, sűrű, kéz, 5/.
  1. Ha a szó végén áll, ejtendő mint a (Cieszyni Sziléziában – mint ym): idę, widzę kozę ⇒ ida, widza kuoza /megyek, látok kecskét/).
  • A nazális mássalhangzók álló o ejtendő mint a magyar o és beírandó mint ů – pl. wron a ⇒ wrůna /varjú/. Ez szintén illeti az o-t, ami a félzárt a-tól ered (pan ⇒ pon ⇒ půn /úr/).
  • A nazális mássalhangzók előtt álló e ejtendő mint y (pl. ziemia ⇒ ziymia /föld/).
  • A rzy csoport ejtendő mint rzi (krzywy ⇒ krziwy /görbe/).
  • Ha az ł hangzó ([w] - a standard lengyelben ejtendő mint az angol world szóban) az utolsó helyen áll a mássalhangzók csoportjában, mellőzve van (długi, głowa ⇒ dugi, gowa /hosszú, fej/).

Nyelvtan - összehasonlítás az irodalmi lengyel nyelvvel[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Általában, a sziléziai nyelv nyelvtana nagyon hasonlít a lengyelhez, mégis vannak a különbségek[7]. A lenti peldákban az implikáció jele előtti szó lengyel, az utáni – sziléziai.

Ige[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A legfontosabb különbség a sziléziai nyelvben – az igeragozás. Itt múlt időben (a létige esetében szintén jelen időben) létezik a że szócska, amely ragozandó személyekben. A múlt idejű ige pedig nem ragozódik személyekben – amint az orosz nyelvben, csak a 3. személy egyes vagy többes számú alakokban létezik.

alak czytać (olvas,
I csoport)
umieć (tud,
II csoport))
pisać (ír,
többi csoport)
być
(van)
jelen idő múlt idő jelen idő múlt idő jelen idő múlt idő jelen idő múlt idő
ESz. 1. szem. hímnem czytom żech czyt
czytołech
umia żech umi
umiołech
pisza żech pis
pisołech
jest żech żech bůł
byłech
nőnem żech czytoła
czytołach
żech umioła
umiołach
żech pisoła
pisołach
żech bůła
byłach
ESz. 2. szem. hímnem czytosz żeś czyt umiesz żeś umi piszesz żeś pis jest żeś żeś bůł
nőnem żeś czytoła żeś umioła żeś pisoła żeś bůła
ESz. 3. szem. hímnem czyto czyt umie umi pisze pis jest bůł
nőnem czytoła umioła pisoła bůła
semleges
nem
czytoło umioło pisoło bůło
TSz. 1. szem. személyes
hímnemű alak
czytomy żeśmy czytoli umiemy żeśmy umieli piszymy żeśmy pisoli (my) sům (my) byli
általános
alak
żeśmy czytoły żeśmy umioły żeśmy pisoły (my) bůły
TSz. 2. szem. személyes
hímnemű alak
czytocie żeście czytoli umiecie żeście umieli piszecie żeście pisoli żeście sům żeście byli
általános
alak
żeście czytoły żeście umioły żeście pisoły żeście bůły
TSz. 3. szem. személyes
hímnemű alak
czytojům czytoli umiejům umieli piszům pisoli sům byli
általános
alak
czytoły umioły pisoły bůły

A jövő időben, a być ige következőképpen ragozódik (szintén szolgál az összetett jövő idejű alakok alakításához):

byda – bydziesz – bydzie – bydymy – bydziecie - bydom

A jelen idő 1. személy többes számú alaknak az ugyanolyan töve van, mint 1. személy egyes számúaknak. A fent említett igékben ez nem nagyon szembetűnő, de nyílvanvaló, ha összehasonlítjuk olyan sziléziai igéket, amelyeknek a lengyel megfelelőiben tőváltakozások alakulnak. Pl.:

brać (vesz, fog) tłuc (tör)
ESz., 1. szem TSz., 1. szem. ESz., 1. szem. TSz., 1. szem.
standard
lengyel
biorę bierzesz tłukę tłuczesz
sziléziai biera bierymy tłuka tłukymy

Az udvariássági alakoknak a 2. személy többes számúak szolgálnak (az irodalom lengyel nyelvben - 3. személy egyes vagy többes számúak, helyzettől függően).

Főnév és melléknév[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A peldákban az implikáció jele előtti szó lengyel, az utáni – sziléziai.

Az idegen eredetű nőnemű főnevekben az alanyeset egyes számú alakokban az -ia/-ja toldálékokot ejtjük mint -ijo/-yjo (mint az ólengyel és más szláv nyelvek többségében) – pl. wigilia, demonstracja, komedia ⇒ wilijo, demonstracyjo, kůmedyjo /karácsonyest, tüntetés, komédia/.

A standard lengyel nyelvben a személyt jelentő hímnemű főnevnek más többes számú ragja van mint ennek a főnevnek, ami nem jelent személyt (pl. ESz. pilot, TSz. piloci = pilóta, ESz. pilot, TSz. piloty = távirányító). A sziléziai nyelvben ezek a különbségek eltűnnek – pl. chłopi ⇒ chopy /parásztok, férfiak/ (amint typy /tipusok/), doktorzy ⇒ dochtory /doktorok = orvosok/ (amint generatory /generátorok/), synowie ⇒ syny /vkinek a fiák/ (amint ferajny /csoportok/).

A lengyel nyelvben a nőnemű főnévnek tipikus ragja – a. A sziléziai nyelvben ez ejtendő mint o, pl. gryfno /szép/ (nem *gryfna), ekniynto /görbe/ (nem *ekniynta).

Német eredetű szavak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A német nyelv hatása a sziléziai nyelvre 19. században volt legerősebb, az erős iparosítás kapcsolatában. Akkor is a szilézek elkezdték használni a német szavakat, hogy meghatározzanak korábban nem ismert, az iparral vagy általában a városi élettel összekapcsolt tárgyakat. A német eredetű szókincsnak ez a része maig használt, tekintet nélkül arra, hogy a beszelők sziléziai lengyelnek vagy a "tiszta" sziléznek tartják-e magukat. A német származású szavak nagy része illeti a mindennapos élettel összekapcsolt kifejezéseket.

sziléziai lengyel német magyar
kyjza żółty ser Käse (sárga) sajt*)
mantel płaszcz Mantel kabát
ancug garnitur Anzug öltöny
bryle okulary Brille szemüveg
sztrachecle zapałki Streichhölzer gyufa
fedrować wydobywać fördern kibányász
bana pociąg Bahn vonat
ja tak ja igen

*) turó (len. twaróg vagy biały ser = fehér sajt) sziléziáiul szól syr

Némely jövevény szó nem a standard német nyelvből jött, hanem a már nem létező alsó-sziléziai dialektusból – pl. a sziléziai żymła /zsemle/ származik a regionális die Semmel-től, nem az irodalmi das Brötchen-től.

A lexikai különbségeken kívül, sok német eredetű kifejezés is van. A következő peldákban látható, hogy a sziléziai kifejezés szó szerinti fordítása majdnem azonos a német megfelelőjének fordításával:

sziléziai lengyel német szó szerinti fordítás helyes fordítás
brat od Richarda brat Ryszarda der Bruder von Richard testvér Richárdtól Richárd testvére
żodyn nie prziszoł nikt nie przyszedł keiner ist gekommen semelyik nem jött meg senki nem jött meg
tyś je ale gupi ależ ty jesteś głupi du bist aber dumm te vagy de buta de buta vagy
na wiela roków jest żeś stary? ile masz lat? wie alt bist du? mennyi évre öreg vagy? hány éves vagy?

Lengyel-sziléziai hamis barátok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sziléziai nyelvben sok szó, amely emlékezteti az irodalmi lengyel szavakat, de a jelentése teljesen más.

sziléziai szó hasonló lengyel szó igazi jelentés
bez bez (nélkül) przez (keresztül)
srogi srogi, surowy (szigorú) wielki, ogromny (óriási)
spodnioki spodnie (nadrág) kalesony (alsónadrág)
rzadny żaden (semelyik) ohydny, brzydki (csúnya)
synek syn (vkinek a fia) chłopiec (fiú)
koło koło (kerék) rower (kerékpár)
gruba gruba (kövér, nőnem) kopalnia (bánya)
rzykać rzygać (okádik) modlić się (imádkozik)
kuc(k)ać kucać (guggol) kaszleć (köhög)
kara kara (büntetés) taczka (talicska)
kelnia kielnia (vakolókanál) chochla (nagy levéskanál)
gorol góral (hegyilakó) osoba spoza Śląska
(a Szilézián kívülről származó ember)
cera cera (arcbőr) córka (vkinek a lánya)
przez przez (keresztül) ponad, więcej niż (több mint)
zouza zołza, zła kobieta (vén banya, rossz nő) sos (mártás)
rewjyr rewir, rejon (rendőrségi körzet) zwolnienie lekarskie (orosi felmentés)

Sziléziai tájszólások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sziléziai nyelv nem egységes, azért a fent említett vonásokból nem mindegyik található minden Szilézia vidékein.

Gyakran a mazurzenie található. Ez ebben áll, hogy a standard lengyel nyelvben létező sz, cz, dż, ż mássalhangzókat kiejtik mint s, c, dz, z (czysty, może ⇒ cysty, moze /tiszta, talán/). A lágy r-től származó rz mássalhangzó nem szenvedi a mazurzenie-t, azért így kiejtendő, mint az irodalmi lengyel nyelvben – amint ż (pl. a morze szót kiejtjük mint [może]). A vonás neve származik az egyik lengyel vidék nevétől – Mazóvia – ahol ez a vonás leggyakoribb (lásd: Lengyel nyelv dialektusai). Sziléziában a mazurzenie találaható az északi és keleti részen.

A legeltérőbb része – Cieszyni Szilézia (Śląsk Cieszyński), Cieszyn, Skoczów és Wisła városokkal, a cseh határnál. 700 év alatt volt Habsburgok úralkodása alatt, így az államhatár elválasztotta ezt a Szilézia többi részétől. Azért ott a német nyelv hatása kisebb volt mint a cseh nyelvé. Sok szlovák és vlach eredetű szó. Ebben az utolsó esetben – különösen a nevek: "Magura" /egyedül, magas hegy/, "Kiczora" /erdővel benőtt hegy/, szintén népszerűek a déli Kis-Lengyelországban, de több Szilézia részeiben nem találhatóak.

A cieszyni tájszólásokban nincs mazurzenie, viszont az 1. személy egyes számú igealakokban a tipikus sziléziai -a rag helyett -ym van (piszym, umiym, bierym /írok, tudok, veszek/).

Cieszyni Sziléziában szintén jabłonkowanie található – ez ebben áll, hogy az sz, cz, ż, dż és ś, ć, ź, dź hangzókat ugyanolyan ejtik ki; pl. a szavakban szczekać, szare siano, czarne cielę /ugat, szürke széna, fekete borjú/ a mindkettő sz/ś hangzó ejtendő mint az ang. sheet szóban, pedig a cz/ć – mint a magyar csak szóban. A vonás neve a Jablunkov cseh város névétől származik (len. Jabłonków – legkeletibb cseh város, a Frýdek-Místeki járásban). Sziléziában a jabłonkowanie található a cséh, lengyel és szlovák hármashatár környékén meg a lengyel kisebbség között ún. Zaolziében (Szilézia cseh része – Ostrava, Frýdek-Místek, Jablunkov).

A szöveg peldája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1. cikk Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozataból:

  • Sziléziai: Wszyjske ludźe rodzům śe swobodne a růwne we swojim werće a prawach. Sům uůne uobdarzůne filipym a sůmńyńym a majům powinność wzglyndym inkszych jak brat s bratym postympować.
  • Lengyel: Wszyscy ludzie rodzą się wolni i równi pod względem swej godności i praw. Są oni obdarzeni rozumem i sumieniem i powinni postępować wobec innych w duchu braterstwa.
  • Magyar: Minden emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek, ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell hogy viseltessenek.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Piotr Bąk Gramatyka języka polskiego, 1984, Wiedza Powszechna, Warszawa, ISBN 8321402658
  • Varsányi Istvan Magyar-lengyel és lengyel-magyar szótár, 1988, Terra, Budapest, ISBN 963-205-233-1

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wikipedia
Tekintsd meg a Wikipédia
sziléziai nyelvű változatát!
  1. ^ a b Narodowy Spis Powszechny Ludności i Mieszkań 2011. Raport z wyników - Central Statistical Office of Poland
  2. Regionális nyelvvé nyilvánítanák a sziléziait Lengyelországban
  3. http://www.stat.gov.pl/gus/5840_4520_PLK_HTML.htm, Ludność według języka używanego w domu oraz województw w 2002 r. - Wyniki Narodowego Spisu Powszechnego Ludności i Mieszkań 2002 (A népesség családi kapcsolatokban használt nyelv meg vajdaságok szerint 2002. évben – A Népesség és Lakok Nemzeti Népszámlálásának eredményei, 2002), Główny Urząd Statystyczny (Lengyel Sztatisztikai Főhivatal)
  4. http://www.scdk.pl/zroznicowanie_etnograficzne_obecnego_wojewodztwa_slaskiego.php, Zróżnicowanie etnograficzne obecnego województwa śląskiego (A mai sziléziai vajdaság néprajzi sokfélesége), belépés 04.07.2011
  5. Norman Davies, Europe: A History, Oxford 1996 s. 1233
  6. http://www.gornyslonsk.republika.pl/slgaby.html, belépés 28.06.2011
  7. http://gwaraslaska.friko.pl/, belépés 01.07.2011