Bánáti bolgár nyelv

bánáti bolgárok

A bánáti bolgár nyelv vagy bánsági bolgár a bolgár nyelv legtávolibb nyelvjárása, mely önálló nyelvi normává alakult, így a szabványos bolgár irodalmi nyelv és a macedón nyelv mellett ez a harmadik bolgár nyelvi norma.

Nyelvhatások

A nyelvre erős hatást gyakorolt a német és a magyar nyelv, a bánáti nyelv szókészletének 20%-a német és magyar.

Magyar hatásra a családneveknevek csak a hímnemű változtatát használják, azaz a nők családneve sem végződik a bolgárra jellemző -ova, -eva, -szka, stb. végződésre, helyettük -ov, -ev, -szki, stb. áll. Szintén magyar hatás, hogy a családnév áll első helyen, utána következik az utónév.

A bánáti bolgár nyelvet 1866-ban sztendertizálták. A bánáti bolgárok kétnyelvűek, eredetileg a bolgár mellett magyarul is beszéltek. Ez Trianon óta annyiban változott, hogy azóta a magyart felváltotta a román és a szerb nyelv.

A bánáti bolgár nyelv írása latin betűs. Az első világháború után szerveződött Bánáti Köztársaság alapokmányában hivatalos nyelvként kezelte.

A rendszerváltás után a bánáti bolgárok nyelvük revitalizációjával foglalkoznak. Jáni Vasilčin 1998-ban kiadta az Újszövetség bánáti bolgár fordítását, s újra működik több újság, mint a Naša glás.

Lakosság

A népszámlálások szerint a történelmi Bánság területén közel 8000 bolgár él. 6500 fő Romániában és 1658 fő Szerbiában (2002-ben). Szerbiában Nagyerzsébetlak, Székelykeve, Sándoregyháza és Modos, míg Romániában Nagyszentmiklós, Óbesenyő, Vinga és Temesvár a főbb központok. Más kutatások ezzel szemben 15 ezerre becsülik a bánáti bolgárok számát, amelyből 3000 él Szerbiában, 12 000 Romániában.

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Банатски Бугари című szerb Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.