Norvég nyelv

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Norvég (norsk)
Beszélik:	Norvégia
Terület:	Észak-Európa
Beszélők száma:	kb. 4,6 millió
Helyezés a beszélők száma szerint:	az első 100-on kívül esik
Besorolás:	Indoeurópai nyelvcsalád Germán nyelvek Északi germán nyelvek Nyugat-Skandináv Norvég nyelv Nynorsk, Bokmål
Írás:	Latin írás
Hivatalos státusz
Hivatalos nyelv:	Norvégia
Szabályozza:	Norsk språkråd
Nyelvkódok
ISO 639-1	no (nn, nb)
ISO 639-2	nor (nno, nob)
SIL-kód:	NRN, NRR

A norvég a germán nyelvek északi ágához, a skandináv nyelvek nyugati ágához tartozik, zömében Norvégiában beszélik.
A skandináv területeken élő északi emberek nyelvéből, az óészakiból (Oldnorse) fejlődött ki. A viking kalandozások idején a mai Norvégia területén élő vikingek északnyugati irányba hajóztak, ők voltak azok, akik létrehozták az első településeket Izlandon, és ők népesítették be Feröert is. Ez utóbbi két terület nyelve tehát a norvéggal együtt a skandináv nyelvek nyugati ágát alkotja.

A norvég nyelv a 14–16. században kezdett átformálódni, ebben az időszakban alakult az óészaki középnorvéggá. A skandináv országok közös történelme miatt azonban a kialakult norvég nyelv nagyban hasonlít a svédre és a dánra.

A modern norvég nyelv két nagy dialektikus ágra bomlik, a két dialektus között tulajdonképpen annyi a különbség, mint bármely két skandináv nyelv között, így kérdés, hogy nem tekinthetők-e ezek önálló nyelveknek. Ez a két dialektus a nynorsk és a bokmål norvég. A nynorsk (újnorvég) nyelv anyanyelvi használata az ország lakosságának kb. 10%-ra jellemző (400 000 fő), azonban a hasonlóságok és a közös eredet miatt a többi norvég is megérti őket, noha nem könnyen. Mint neve is mutatja, a bokmål a könyvnyelv, ez az általános használatú, és a nyomtatott irományok nagyrésze is ezen jelenik meg. Azonban minden vidéknek van egy kis nyelvi sajátossága, a "tiszta bokmål'" leginkább Oslo és Trondheim környékén figyelhető meg.

[szerkesztés] Története

[szerkesztés] Hangrendszere

[szerkesztés] Nyelvtana

[szerkesztés] Hasznos kifejezések

Ja = igen
Nei = nem
Velkommen = üdvözöljük
Hyggelig å treffe deg = Örvendek
Ha det = Viszlát
Takk = Köszönöm
Mitt navn er ... = A nevem...
Snakker du engelsk/ungarsk? = Beszél angolul/magyarul?
Beklager, jeg/eg snakker ikke/ikkje norsk = Sajnálom, nem beszélek norvégul
Kan du hjelpe meg = Segítene?
Hvor er toalettet? = Merre van a WC?

Forrás

Indoeurópai nyelvcsalád > Germán nyelvek >
Északi-germán nyelvek:	Nyugati-germán nyelvek:	Keleti-germán nyelvek:
Dán \| Feröeri \| Norvég \| Izlandi \| Svéd \| Óészaki	Afrikaans \| Alnémet \| Angol \| Flamand \| Fríz \| Holland \| Jiddis \| Luxemburgi \| Német \| Pennsylvaniai \| Scots \| Óangol \| Ószász \| Longobárd/Langobárd	Burgund \| Gepida \| Gót \| Herul \| Vandál

m·v·sz

Indoeurópai nyelvcsalád

A kereszt (†) az utód nélkül kihalt nyelveket jelöli, a csillag (*) pedig azokat, melyek mai élő nyelvek ősei, korábbi nyelvállapotai.
Indoiráni nyelvek	Óind (szanszkrit)* • asszámi • bengáli • orija • kafír • kasmíri • khovári • lahnda • nepáli • pandzsábi • szindhi • gudzsaráti • konkani • maldív • maráthi • szingaléz • bhodzspuri • magahi • maithili • hindi • urdu • pákrít† • páli† • harauti • malvi • marvari • mevati • roma • oszét • pamíri • pastu • aveszta† • horezmi† • khotáni† • szkíta† • szarmata† • alán† • szogd† • beludzs† • mázandaráni • kurd • óperzsa† • középperzsa* párthus† • pehlevi† • újperzsa (fárszi, tádzsik, dari)
Italikus nyelvek	latin* • olasz • korzikai • nápolyi • szárd • velencei • rétoromán (friuli, ladin, romans) • francia • okcitán (provanszál, aráni) • aragóniai • katalán • spanyol • ladino (zsidóspanyol) • asztúriai (bable) • gallego (galíciai) • portugál • román (moldáv, beás) • aromun (aromán) • meglenoromán • isztroromán • dalmát† • faliszkuszi† • oszk† • umber† • venét†
Szláv nyelvek	cseh • szlovák • knaani† • lengyel • poláb† • szorb (vend) • kasub • szlovinci† • szlovén • vend • horvát • bosnyák • szerb • montenegrói • bolgár • macedón • ukrán • orosz • belarusz • ruszin • óegyházi szláv†
Balti nyelvek	lett • litván • kur† • óporosz†
Kelta nyelvek	^{szigeti kelta} ír • skót gael • manx • walesi • korni • breton • pikt† • kumbriai† • ^{szárazföldi kelta} gall† • leponti† • noricumi† • galata† • keltibér†
Germán nyelvek	burgund† • gepida† • gót† • herul† • vandál† • óészaki* • dán • feröeri • izlandi • norvég (nynorsk, bokmål) • svéd • angol • óangol (angolszász)* • német • jiddis • holland • longobárd† • ószász*
Hellenisztikus nyelvek	ógörög* • újgörög • makedón†
Anatóliai nyelvek	hettita† • lúviai† • palái† • lík† • líd† • kár† • piszid† • mili†
Kisebb rokonsági csoportba nem sorolható nyelvek: albán • luzitán† • örmény • tokhár† Bizonytalan besorolású ókori balkáni nyelvek: dák† • fríg† • illír† • trák†