Székelykeve
| Székelykeve (Скореновац / Skorenovac) |
|
| A falu madártávlatból | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Tartomány | Vajdaság |
| Körzet | Dél-bánsági |
| Község | Kevevára |
| Irányítószám | 26228 |
| Körzethívószám | +381 13 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2354 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 46 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 73 m |
| Terület | 54,5 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
| Koordináták: é. sz. 44° 45′ 32″, k. h. 20° 54′ 10″ | |
| é. sz. 44° 45′ 32″, k. h. 20° 54′ 10″ | |
| Székelykeve weboldala |
|
Székelykeve (szerbül Скореновац / Skorenovac, németül Skorenowatz) falu Szerbiában, a Vajdaság Dél-bánsági körzetében. Közigazgatásilag Kevevára községhez tartozik.
Székelykeve a magyar nyelvterület legdélebbi, többségében magyarok által lakott települése.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Az Al-Duna közelében, Kevevárától 6 km-re nyugatra, Pancsovától 30 km-re, Belgrádtól 46 km-re délkeletre fekszik.
Korábbi nevei [szerkesztés]
Névtörténet:
A falu egykori nevei:
- Nagygyörgyfalva (1883 – 1886)
- Skorenowatz (csak a németben)
- Székelykeve (1886-1922)
- Skorenovac (1922-től napjainkig.)
Története [szerkesztés]
1869-1886. között Beresztóc és a Duna közötti területen létezett egy Gyurgyova nevű falu, melynek 1869-ben 396 fő lakosa volt. Első lakói magyar palócok voltak, akik Újfaluról, Ürményházáról, Sándorfalváról, Szeged környékről, Óbesenyőről, és Szőlősudvarnokról jöttek. 1883-ban bukovinai székelyek érkeztek a faluba, összesen 645 család (kb. 2000 telepes). Gyurgyova lakói hamarosan átköltöztek a mai Székelykeve területére, mivel a Duna áradásai rendszeresen elöntötték a vidéket és a termőföldeket, így az ott lakók élete is állandó veszélyben volt. 1892-ben Torontáltól Temes vármegye fennhatóságába került.
Fontosabb dátumok a falu történetében [szerkesztés]
- 1885 – Az első állandó tanító. Először Gyurgyovára jött, majd 1886-ban áttelepült Székelykevére. Neve Mischel János volt.
- 1886 – Az első bíró és székelykevei polgármester, Kollár Ágoston (1886-1890).
- 1889 – Befejezték az iskola épületének építését.
- 1892 – December 18-án befejeződött a katolikus templom építése. Az első szerzetes Deleme Ferenc volt (1892-1898).
- 1894 – November 25-én alapították meg a Földműves Hitelező Szövetséget. Az elnök Deleme Ferenc szerzetes volt, a szövetségnek pedig 71 tagja volt.
- 1895 – Október 6-án megalapították a könyvtárat, melynek 50 tagja volt. Az elnök Deleme Ferenc, a könyvtáros Hajagos János volt.
- 1898 – Az első bejáró orvos a faluban, dr. Klein József.
- 1899 – Az első önkéntes tűzoltó brigád létrejövetele. Az elnök Kirchgäusner Johann, a tűzoltóparancsnok Mischel János. A brigádnak 60 tagja volt.
- 1900 – Az első állandó orvos a faluban dr. Urbanek Ede.
- 1906 – A Vadászegyesület létrejötte 14 taggal, Szabatka Gyulával és Töry Dezsővel mint alapítókkal.
- 1912 – Az első gépesített malom megnyitása, tulajdonosa Rüger Katalin. Üzemben volt egészen az 1970-es évekig.
- 1913 – Április 27-én Hangya néven létrejött a Vásárlók Egyesülete, elnöke Wikel Aladár lett. Az egyesületnek 128 tagja volt; a kereskedelmi bolt szintén ebben az évben nyílt meg.
- 1924 – A Vörös Kereszt humanitárius szervezet megkezdte munkáját a faluban, de a szervezet hivatalos megalapítása csak 1931-ben történt meg. 57 tagja volt, elnöke dr. László Imre lett.
- 1925 – A művelődési egyesület megalakulása, magyar Kultúrszövetség és német Kulturbund néven. 1948-tól Petőfi Sándor Kultúregyesület néven működik tovább.
- 1932 – Az Iparosok egyesületének alapítása Bircsák András cipész elnökségével.
- 1932 – Június 14-én, A Kék Duna labdarúgócsapat megalapítása.
Az első székelykevei telepesek vezetéknevei [szerkesztés]
- Andrásfalváról: Daradics, Csiszer, Erős, Fábián, Gál, Gecző, György, Illés, Jakab, János, Katona, Kelemen, Kemény, Kis, Koródi, Kovács, Lakatos, László, Lipina, Lukács, Müller, Palkó, Pásztor, Petres, Péter, Hompot, Husori, Sebestyén, Schidt, Szakács, Szatmári, Ranc és Varga.
- Istensegítsről: Ambrus, Barabás, Bartis, Béres, Bot, Borbandi, Bőte, Dudli, Faluközi, Finnya, Fülöp, Győrfi, János, Kató, Lovász, Magyaros, Makrai, Miklós, Nagy, Nyistor, Pék, Sánta, Szabo, Szász, Szőte, Tamás, Urkon és Váncsa.
- Fogadjistenről: Ambrus, Barabás, Gáspár, Kuruc, Pap, Váci, Szabó és Székely.
- Hadikfalváról: Beréti, Bréti, Biro, Csiki, Dani, Erdős, Fazekas, Fodor, Forrai, Galambos, Kerekes, Kis, Kozma, Kozsán, Kölő és Skasszián.
- Józseffalváról: Kurkó, Kusár, Palló, Mákszem, Mezei, Székely és Várda.
Népesség [szerkesztés]
A lakosság száma és nemzetiségi összetétele [szerkesztés]
| 1910 | 4541 | magyarok | 73,31% | németek | 11,94% | bolgárok | 9,69% | szlovákok | 2,53% | szerbek | 1,26% | |
| 1921 | 4195 | magyarok | 81,83% | bolgárok | 10,27% | németek | 7,34% | szerbek | 0,36% | szlovákok | 0,05% | |
| 1948 | 4465 | magyarok | 84,46% | bolgárok | 11,22% | szerbek | 3,18% | németek | 0,70% | szlovákok | 0,05% | |
| 1991 | 3213 | magyarok | 80,36% | szerbek | 9,40% | jugoszlávok | 3,36% | bolgárok | 2,53% | németek | 0,15% | |
| 2002 | 2501 | magyarok | 86,71% | szerbek | 5,47% | bolgárok | 2,99% | jugoszlávok | 1,04% | németek | 0,07% |
| Év | 1869 | 1875 | 1880 | 1900 | 1910 | 1915 | 1921 | 1931 | 1936 |
| Lakosság száma | 396 | N.A. | 298 | 3399 | 4541 | 4486 | 4195 | 4099 | 4366 |
| Házak száma | N.A. | 265 | N.A. | 664 | 853 | N.A. | 847 | 927 | N.A. |
| Év | 1939 | 1942 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 |
| Lakosság száma | 4271 | 4464 | 4465 | 4403 | 4306 | 4021 | 3731 | 3213 | 2501 |
| Házak száma | N.A. | 1020 | 1069 | 1105 | 1143 | 1119 | 1328 | 1086 | N.A. |
| A falu népességének a változása | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|
|||||||||||||||
Képtár [szerkesztés]
Lásd még [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities PDF – Statistical Office of Republic Of Serbia, Belgrade. 2012. Retrieved 2012-11-30. ISBN 978-86-6161-023-3 (szerbül és angolul)
Források [szerkesztés]
- Szabatka Gyula: Skorenovac története ( Publisher R. Oberläuter, Kovin, Szerb–Horvát–Szlovén Állam, 1936.)
- Jovan Erdeljanović: Srbi u Banatu (Novi Sad, 1992)
- Slobodan Ćurčić: Broj stanovnika Vojvodine (Novi Sad, 1996)
- Mgr. Erős Lajos: Adalékok a Zrenjanini-Nagybecskereki Egyházmegye történetéhez (1993) (Additamenta ad historiam Diocesis Zrenjaninensis-Nagybecskerekensis)
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Székelykeve hivatalos honlapja
- Székelykeve története
- Székelykevei Igaz Szó
- Bukovina.lap.hu – Linkgyűjtemény
|
||||||||||||||||||||||||||


