J

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A J a latin ábécé tizedik, a magyar ábécé tizenhetedik betűje. Számítógépes használatban az ASCII kódjai: nagybetű – 74, kisbetű – 106. Ez az ábécé legfiatalabb tagja. Ez az egyetlen betű, amely nem szerepel a periódusos rendszerben. Azokon az alfanumerikus billentyűzeteken, ahol a QWERTY rendszert használják, az F mellett a J a másik alapbetű, ahonnét számított relatív helytől függ, melyik betűt, melyik ujjal ütik le.

Hangértéke[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A magyarban és a legtöbb latin betűs nyelvben a palatális zöngés réshangot (vagy közelítőhangot) jelöli; a mai magyar nyelvben nincs különbség e betű és az ly kiejtése között. Néhány latin ábécét használó nyelvben azonban eltérő hangértékkel rendelkezik:

Jelentései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Biokémia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Filmművészet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fizika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • J: a joule mértékegység jele
  • j: az áramsűrűség jele

Közgazdaságtan[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Matematika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Az i-t követő változó
  • Az imaginárius egység (képzetes egység) jele olyan helyeken, mint a fizika, ahol az i már foglalt jelölés.
  • A kvaterniók jelölésénél a második képzetes egység.

Statisztika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyéb[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]