Q

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Q a latin ábécé 17., a magyar ábécé 29. betűje. Számítógépes használatban az ASCII kódjai: nagybetű – 81, kisbetű – 113.

Hangértéke[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Eredetileg, a régi latin nyelvben a veláris vagy mély k hangot jelölte, amelyet o és u előtt ejtettek (s máig használják az eredetileg nem latin betűs nyelvek e hangjának jelölésére, illetve átírására), később már csak u előtt írták a ku vagy kw (k és félhangzós u) hangcsoport jelölésére. Ez utóbbi minőségben vette át a legtöbb nyelv.

  • A qu a magyarban csak idegen szavakban használatos a magyarosított kv hangértékkel.
  • A qu az újlatin nyelvek közül az olaszban mindig, a portugálban és a katalánban általában csak a, o előtt, a [kw] hangot jelöli (a portugálban és a katalánban e, i előtt általában csak k-t); a spanyolban csak a que, qui csoportokban használják, amelyek kiejtése ke, ki (más esetben a [kw] hangot ma már cu-val írják át); a franciában minden helyzetben k-nak ejtik.
  • A q az albánban – a fentiektől eltérően – a magyar ty hangot jelöli.

Jelentése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fizika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közgazdaságtan[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • q, Q: a – megtermelt, elfogyasztott, piacon lévő – mennyiség jele

Matematika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyéb[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Q-val kezdődő betűkapcsolatok a magyar nyelvben csak külföldi eredetű szavak elején fordulnak elő.