Albán nyelv

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Albán
Shqipe
Beszélik Albánia, Koszovó, Macedónia, Görögország, Olaszország, Törökország, Románia, Bulgária, Ukrajna, Szíria, Egyiptom, Egyesült Államok, Kanada, Argentína és Ausztrália
Terület Délkelet-Európa
Beszélők száma 6 169 000 fő
Nyelvcsalád Indoeurópai nyelvcsalád
   Albán nyelv
Írásrendszer Latin írás
Hivatalos állapot
Hivatalos Albánia, Koszovó
Nyelvkódok
ISO 639-1 sq
ISO 639-2 sqi (T)alb (B)

Az albán nyelv (albánul Shqipe/Shqipja) az indoeurópai nyelvcsalád tagja. Közeli rokona nincs. A nyelv Albánia (Shqipëria) hivatalos nyelve, ott kb. 3,5 millió ember beszéli. Az albánt beszélik még Koszovóban (kb. 3 millió beszélő), Nyugat-Macedóniában (400 000 ember), Görögországban (kb. 600 000 lakos), valamint elszórtan Törökországban, Olaszországban (ez utóbbi helyen tősgyökeres albán csoportok az arberes nyelvet beszélik), Romániában, Bulgáriában, Ukrajnában, és Európán kívül Szíriában, Egyiptomban, az Egyesült Államokban, Kanadában, Argentínában és Ausztráliában mintegy 2,5 millióan.

Az albán ábécé[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A betűk: A, B, C, Ç, D, Dh, E, Ë, F, G, Gj, H, I, J, K, L, Ll, M, N, Nj, O, P, Q, R, Rr, S, Sh, T, Th, U, V, X, Xh, Y, Z, Zh

A betűk nevei: a, bë, cë, çë, dë, dhë, e, ë, fë, gë, gjë, hë, i, jë, kë, lë, llë, më, në, një, o, pë, që, rë, rrë, së, shë, të, thë, u, vë, xë, xhë, y, zë, zhë

A w csak idegen nevekben fordul elő (nagyon ritka).

Sohasem választjuk el a következő betűket: dh, gj, ll, nj, rr, sh, th, xh, zh.

Kiejtés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magánhangzók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • a: megfelel a magyar palóc nyelvjárásbeli rövid á-nak [a]: kam [kam]
  • e: megfelel a csak a magyar nyelvjárásokban létező zárt, kissé é-s színezetű e-nek [e]: qesh [ceʃ]
  • ë: kiejtése rövid, semleges ö-szerű hang, melyet a szakirodalomban svá (schwa) néven ismernek (jellemző a német, angol, francia hangsúlytalan e hang ejtésekor) [ə]: unë ['unə]
  • i: megfelel a magyar i-nek [i]: libër ['libər]
  • o: megfelel a magyar o-nak [o]: thom [θom]
  • u: megfelel a magyar u-nak [u]: punoj ['punoj]
  • y: megfelel a magyar ü-nek [y]: dyzet ['dyzet]

Az egyes hangok nyelvjárásonként változhatnak. A gegben sokszor más hangot ejtenek az ë helyett, igen sok az orrhang, melyet az '^' ékezet jelöl, és általában a szóbeli r helyett n-et ejtenek: toszk rërë ['rərə] – geg rânë ['rãnə].

Az olaszországi nyelvjárásra jellemző, hogy az y betűt [i]-nek ejtik, valamint az ë behelyettesítése más hanggal (pl: [e], [o], [u]), amely olykor szélsőséges kiejtést is eredményezhet (lásd még a mássalhangzókat is!): dyzet ['dizet], vëlla [vwa].

Kettőshangzók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az albánban kevés kettőshangzót találunk, a legjellemzőbbek az ie [ie], ua [ua], ue [ue] (egyes nyelvjárásokban egyszerű [u:]), ye [ye] kapcsolatok.

Mássalhangzók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A b, c, d, f, g, j, k, m, n, p, r, t, v, z betűk kiejtése megegyezik a magyarral ([b], [ts], [d], [f], [g], [j], [k], [m], [n], [p], [r], [t], [v], [z]). Példák: libër [lib'ər], Jacy [ja'tsy], di [di], flas [flas], grua [grua], je [je], mik [mik], motrë [mot'rə], janë [ja'nə], punoj [pu'noj], gruaja ['gruaja], këtu [kə'tu], vëlla [və'lla], Erzeni [erze'ni].

A többi betűt a következő módon ejtjü;k:

  • ç: magyar cs [ʧ]: Kuçi [ku'ʧi]
  • dh: mint az angol th a then szóban [ð]: Hardhista [harðis'ta]
  • gj: magyar gy [ɟ]: Gjërgj [ɟərɟ]
  • h: magyar h [h], de nyelvjárásokban (főleg Olaszországban) előfordulhatnak zöngésebb változatai [x], [γ]: hamë [ha'mə]/[xa'mə]/[γa'mə]
  • l: mint a magyar l [l], az olasz nyelvjárásokban lehet lágy is [ʎ]: libër [lib'ər] ([ʎib'ər])
  • ll: mint a magyar hosszú ll [ll], az olasz nyelvjárásokban (Greçi, Këmarini, Munxhifuni, Ruri, Kazallveqi, Shen Kogi, Puhëriu, Karfici, Mashqiti, Hora të Arbëreshëvet, Sëndastinës) gargalizáláskor ejtett gégehanghoz hasonlít (gh) [γ], ilyenkor u után gyakran nem ejtik: vëlla [və'lla] ([və'γa] sőt [vwa])
  • nj: magyar ny [ɲ]: një[ɲə]
  • q: magyar ty [c]: qesh [ceʃ]
  • rr: erősen pergetett r [rr]: rreth [rreθ]
  • s: magyar sz [s]: motrës [mot'rəs]
  • sh: magyar s [ʃ]: është [əʃ'tə]
  • th: mint az angol th a think szóban [θ]: thuash [θu'aʃ]
  • x: magyar dz [ʣ]: Rranxa [rran'ʣa]
  • xh: magyar dzs [ʤ]: Hoxha [ho'ʤa]
  • zh: magyar zs [ʒ]: Librazhdi [libraʒ'di]

A toszk és arbëresh nyelvjárásokban a szó végi zöngés mássalhangzók zöngétlenné válhatnak, valamint a zöngétlen mássalhangzók zöngések előtt szintén zöngésekké válnak: Gjërgj [ɟərc]; ishmë [iʒm].

Olaszországban a h egyes helyeken hasonlóan hangzik, mint az ll [γ], de sohasem ott, ahol az ll-t is így ejtik!.

Hangsúly[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hangsúly általában az utolsó vagy az utolsó előtti szótagon van, nem jelölik; általában ragozás közben is megőrzi helyét, bár többes számban eltolódhat: njeriu [ɲe'ri.u] – njerëzit ['ɲerəzit]. Az összetett szavaknál csak az utolsó tag hangsúlya marad meg.

Itt a hangsúlyos magánhangzót dőlt betűvel jelezzük.

Nyelvjárások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Albán nyelvjárások

Három dialektusa ismert: Albániában északon a geg (gegërishte) nyelvjárást, délen a toszkot (toskërishte) beszélik, az elválasztóvonal a Shkumbin folyó. A harmadik az Olaszországban beszélt nyelvjárás, az arberesek nyelve (arbërisht, arbëreshë), amelyet azonban számos ember és nyelvész is úgy ítél, hogy lehet külön nyelvnek tekinteni, mivel elég régóta beszélt nyelv és az itáliai albánok nem vették át az irodalmi nyelvet. Az irodalmi albán nyelv (gjuha letrare shqipe) a toszk nyelvjáráson alapul, de sok geg elem is belekerült. Az egyes nyelvjárásoknak alnyelvjárásai is kialakultak, de ezek leginkább csak szókincsükben különböznek egymástól.

Irodalmi Toszk Geg Fordítás
Shqipëri Shqipëri Shqypni Albánia
është është âsht van
bëj bëj bâj csinál
emër emër êmën név
pjekuri pjekuri pjekuni érettség
gjendje gjëndje gjêndje szituáció
zog zok zog madár
mbret mbret mret király
për të punuar për të punuar me punue dolgozni
rërë rërë rânë homok
qenë qënë qenë van (mn. in.)

A geg nyelvjárást beszélik Koszovóban, valamint Kelet-Európa többi részén, míg Törökországban és Görögországban a toszk a domináns. Az olaszországi albánok mind az arberes nyelvet beszélik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Meshari

Alaktan[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Névelők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az albán határozatlan névelő a një (egyes szám) és a ca (többes szám). A határozott névelőt ragokkal fejezik ki, hím- és semlegesnemben -i, nőnemben -(j)a.

Főnevek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az albán három nyelvtani nemet különböztet meg (hím-, nő- és semlegesnem – ez utóbbiak nagy része hímneműként ragozódik). Ezen belül megkülönböztetjük a határozott névelővel álló alakokat.

Az albán szótárakban a főnevek négy alakját adják meg: az egyes szám alanyesetű határozatlan alakot; az egyes szám alanyesetű határozott alakot; a többes szám alanyesetű határozatlan alakot; valamint a többes szám alanyesetű határozott alakot: det, deti, dete, detet.

A főneveket ragozásuk szerint három csoportra oszthatjuk. Az első ragozásba a főnevek kb. 35%-a, főleg hímneműek tartoznak. A másodikba kb. 5%, szintén hímneműek (és semlegesek), jellegzetessége a lágyítás. Végül a harmadikba a főnevek maradéka tartozik, melyek nőneműek.

Az első ragozású főnevek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

dettenger
Egyes szám,
határozatlan
Egyes szám,
határozott
Többes szám,
határozatlan
Többes szám,
határozott
Alanyeset det deti dete detet
Birtokos eset i deti i detit i deteve i deteve
Részeshatározós eset deti detit deteve deteve
Tárgyeset det detin dete detet
Eredethatározó eset deti detit deteve,
detesh
deteve
ujë i një deti të ftohtëegy friss tenger vize
ujë i detit Adriatikaz Adriai-tenger vize

Egyes főnevek ragozás közben elvesztik utolsó szótagukból a hangsúlytalan ë hangot: libërkönyv.

Egyes szám,
határozatlan
Egyes szám,
határozott
Többes szám,
határozatlan
Többes szám,
határozott
Alanyeset libër libri libra librat
Birtokos eset i libri i librit i librave i librave
Részeshatározós eset libri librit librave librave
Tárgyeset libër librin libra librat
Eredethatározó eset libri librit librave, librash librave

A második ragozású főnevek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

mikbarát, pragesernyő
Egyes szám,
határozatlan
Egyes szám,
határozott
Többes szám,
határozatlan
Többes szám,
határozott
Alanyeset mik,
prag
miku,
pragu
miq,
pragje
miqtë,
pragjet
Birtokos eset i miku,
i pragu
i mikut
i pragut
i miqve
i pragjeve
i miqve
i pragjeve
Részeshatározós eset miku
pragu
mikut
pragut
miq
pragjeve
miqtë
pragjet
Tárgyeset mik,
prag
mikun,
pragun
miq,
pragje
miqtë,
pragjet
Eredethatározó eset miku,
pragu
mikut
pragut
miqve
pragjeve
miqve, miqësh
pragjeve, pragjesh

A harmadik ragozású főnevek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

motërlánytestvér
Egyes szám,
határozatlan
Egyes szám,
határozott
Többes szám,
határozatlan
Többes szám,
határozott
Alanyeset motër
grua
motra
gruaja
motra
gra
motrat
gra
Birtokos eset i motre
i gruaje
i motrës
i gruas
i motrave
i grave
i motrave
i grave
Részeshatározós eset motre
gruaje
motrës
gruas
motrave
grave
motrave
grave
Tárgyeset motër
grua
motrën
gruan
motra
gra
motrat
gratë
Eredethatározó eset motre
gruaje
motrës
gruas
motrave, motrash
grave
motrave
grave

Az -a, -e, -e, -o, -o tövű főnevek -e végződés helyett -je-t kapnak: mace – maceje
Hangsúlyos magánhangzóra végződő szavak -ës helyett -së végződést kapnak, hangsúlytalan magánhangzóra végződők pedig egyszerű -s-t: mace – maces.

Az olaszországi nyelvjárások egyes esetekben eltérhetnek az itt megadottaktól (főként az ë használatában).

A semlegesnemű főnevek ragozása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A semlegesnemű főnevek egyes számban hímneműként, többes számban nőneműként ragozódnak.

Birtokviszony[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az albán birtokos, valamint jelzős szerkezetben használnunk kell egy kapcsolószót, ami i, e, së, të lehet. Használatuk:

  • i-t használunk alanyesetű egyes számú hímnemű főnév esetén;
  • e-t használunk alanyesetű egyes számú nőnemű főnév; tárgyesetű egyes számú főnév; alany- vagy tárgyesetű többes számú főnév esetén;
  • -t használunk egyéb esetű egyes számú határozott nőnemű főnév esetén;
  • -t használunk minden más esetben.

Melléknevek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A melléknevek csak akkor kaphatnak végartikulust, ha megelőzik a főnevet. Normál esetben a jelző a vonatkozó szó után áll.

Névmások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Személyes névmások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ragozásuk a következő (Alany-, Birtokos-, Részeshatározós- (hangsúlyos/hangsúlytalan), Tárgy- (hangsúlyos/hangsúlytalan), Eszközhatározós eset; Részeshatározós eset + e; Részeshatározós eset + i):

  • Egyes szám első személy – én: unë, –, mua/më, mua/më, meje; ma; m'i
  • Egyes szám második személy – te: ti, –, ty/të, ty/të, teje; ta; t'i
  • Egyes szám harmadik személy – ő (hímnem – nőnem): ai – ajo, i atiji – i asaji, atiji/i – asaji/i, atë/e, tij – saj; ia; ia
  • Többes szám első személy – mi: ne, –, neve/na, ne/na, nesh; na e; na i
  • Többes szám második személy – ti: ju, –, juve/ju, ju, jush; jua; jua
  • Többes szám harmadik személy – ők (hímnem – nőnem): ata – ato, i atyre, atyre/u, ata/i – ato/i, tyre; ua; ua

Birtokos névmások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ragozásuk a következő (Egy birtok → Ae, Be, Re, Te, Ee (hangsúlyos/hangsúlytalan alakok); Több birtok → Ae, Be, Re, Te, Ee):

  • Hangsúlytalan alakok:
    • Egyes szám első személy – az én …-m (hímnem – nőnem): im – ime, tim – sime, tim – sime, tim – time, tim – sime; e mi – e mia, të mi – të mia, të mi – të mia, e mi – e mia, të mi – të mia
    • Egyes szám második személy – a te …-d (hímnem – nőnem): yt – jote/jot, tënd/tyt – sate/sat, tënd/tyt – sate/sat, tënd/tët – tënde/tët, tënd/tyt – sate/sat; e tu – e tua, të tu – të tua, të tu – të tua, e tu – e tua, të tu – të tua
    • Egyes szám harmadik személy – az ő …-je (hímnem hímnemű – nőnemű birtok): i tij – e tij, të tij – së tij, të tij – së tij, e tij, të tij – së tij; e tij, të tij, të tij, e tij, të tij
    • Egyes szám harmadik személy – az ő …-je (nőnem hímnemű – nőnemű birtok): i saj – e saj, të saj – së saj, të saj – së saj, e saj, të saj – së saj; e saj, të saj, të saj, e saj, të saj
    • Egyes szám harmadik személy – a saját …-ja (hímnemű – nőnemű birtok): i vet – e vet, të vet – së vet, të vet – së vet, e vet, të vet – së vet; e vet, të vet, të vet, e vet, të vet
    • Többes szám első személy – a mi …-nk (hímnem – nőnem): ynë – jonë, tonë – sonë, tonë – sonë, tonë, tonë – sonë; e tanë – e tona, të tanë – të tona, të tanë – të tona, e tanë – e tona, të tanë – të tona
    • Többes szám második személy – a ti …-tek (hímnem – nőnem): juaj, tuaj – suaj, tuaj – suaj, tuaj, tuaj – suaj; e tuaj – e tuaja, të tuaj – të tuaja, të tuaj – të tuaja, e tuaj – e tuaja, të tuaj – të tuaja
    • Többes szám harmadik személy – az ő …-jü;k (hímnem – nőnem): i tyre, të tyre, të tyre, e tyre, të tyre; e tyre, të tyre, të tyre, e tyre, të tyre
  • Hangsúlyos alakok:
    • Egyes szám első személy – az enyém (hímnem – nőnem): imi – imja, timit – simes, timit – simes, timin – timen, timit – simes; të mitë – të miat, të mive – të miave, të mive – të miave, të mitë – të miat, të mive – të miave
    • Egyes szám második személy – a tiéd (hímnem – nőnem): yti – jotja, tëndit – santes, tëndit – santes, tëndin – tënden, tëndit – santes; të tutë – të tuat, të tuve – të tuave, të tuve – të tuave, të tutë – të tuat, të tuve – të tuave
    • Egyes szám harmadik személy – az övé (hímnem hímnemű – nőnemű birtok): i tiji – e tija, të tijit – së tijës, të tijit – së tijës, të tijin – të tijën, të tijit – së tijës; të tijtë – të tijat, të tijve – të tijave, të tijve – të tijave, të tijtë – të tijat, të tijve – të tijave
    • Egyes szám harmadik személy – az övé (nőnem hímnemű – nőnemű birtok): i saji – e saja, të sajit – së sajës, të sajit – së sajës, të sajin – të sajën, të sajit – së sajës; të sajtë – të sajat, të sajve – të sajave, të sajve – të sajave, të sajtë – të sajat, të sajve – të sajave
    • Egyes szám harmadik személy – a sajátja (hímnemű – nőnemű birtok): i veti – e veta, të vetit – së vetës, të vetit – së vetës, të vetin – të vetën, të vetit – së vetës; të vetët – të vetat, të vetëve – të vetave, të vetëve – të vetave, të vetët – të vetat, të vetëve – të vetave
    • Többes szám első személy – a miénk (hímnem – nőnem): yni – jona, tonit – sonës, tonit – sonës, tonin – tonën, tonit – sonës; tanët – tonat, tanëve – tonave, tanëve – tonave, tanët – tonat, tanëve – tonave
    • Többes szám második személy – a tiétek (hímnem – nőnem): juaji – juaja, tuajit – suajës, tuajit – suajës, tuajin – tuajën, tuajit – suajës; tuajt – tuajat, tuajve – të tuajave, tuajve – të tuajave, tuajt – tuajat, tuajve – të tuajave
    • Többes szám harmadik személy – az övék (hímnem – nőnem): i tyri – i tyrja, të tyrit – së tyrës, të tyrit – së tyrës, të tyrin – të tyrën, të tyrit – së tyrës; të tyret, të tyreve, të tyreve, të tyret, të tyreve

Számnevek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1–10: një, dy, tre/tri, katër, pesë, gjashtë, shtatë, tetë, nëntë, dhjetë
  • 11–21: njëmbëdhjetë, dymbëdhjetë, trembëdhjetë/trimbëdhjetë, katërmbëdhjetë, pesëmbëdhjetë, gjashtëmbëdhjetë, shtatëmbëdhjetë, tetëmbëdhjetë, nëntëmbëdhjetë, njëzet, njëzet e një
  • 30–100, 1000: tridhjetë, dyzet, pesëdhjetë, gjashtëdhjetë, shtatëshjetë, statëdhjetë, tetëdhjetë, nëntëdhjetë, qind, mije

Az ige[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az albánban nincsen főnévi igenév, a szótárban az igéket egyes szám első személyű alakban találjuk meg.

Szabályos igeragozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az igeragozásnál három csoportot különböztetünk meg: a mássalhangzóra végződő igéket, a magánhangzóra végződő igéket és a -j-re végződőket.

Példák: qeshnevetni, flasbeszélni, haenni, punojdolgozni

Kijelentő mód,
jelen idő
(aktív)
Kijelentő mód,
jelen idő
(passzív)
Kötő mód,
jelen idő
(aktív)
Kötő mód,
jelen idő
(passzív)
E1 qesh, qeshënj
flas
ha
punoj
qeshem
flasem
hahem
punohem
të qesh
të flas
të ha
të punoj
të qeshem
të flasem
të hahem
të punohem
E2 qesh
flet
ha
punon
qeshesh
flasesh
hahesh
punohesh
të qeshesh
të flasësh
të hash
të punosh
të qeshesh
të flasesh
të hahesh
të punohesh
E3 qesh, qeshën
flet
ha
punon
qeshet
flaset
hahet
punohet
të qeshë
të fla
të ha
të punojë
të qeshet
të flaset
të hahet
të punohet
T1 qeshim, qeshmi
flasim
hamë, hami
punojmë
qeshemi
flasemi
hahemi
punohemi
të qeshim
të flasim
të ha
të punojmë
të qeshemi
të flasemi
të hahemi
të punohemi
T2 qeshni
flisni
hani
punoni
qeshen
flasen
hahen
punohen
të qeshin
të flisin
të ha
të punojnë
të qeshen
të flasen
të hahen
të punohen
T3 qeshin, qeshnjën
flasin
ha
punojnë
qeshem
flasem
hahem
punohem
të qesh
të flas
të ha
të punoj
të qeshem
të flasem
të hahem
të punohem

Az E2-ben és E3-ban az -s végű igék töve -t-re módosul; ugyanezeknél a hangsúlyos -a, -o hangok E2-ben és E3-ban -e-re, T2-ben -i-re változnak.

Egyes észak-olasz nyelvjárásokban a punonj ragozása a következő: punonjë, punonë, punonë, punonjëmë, punonjëni, punonjënë.

Visszaható alakok képzésénél tőhangzó-csere történik: a -j-végű igéknél a -j-t -h-ra cseréljü;k, a magánhangzó végűeknél a végződés elé beiktatunk egy -h-t.
Példa a lahem – mosakodni ragozására: lahem, lahesh, lahet, lahmi, lahni, lahen.

Folyamatos igeragozás:

  • Albániában:
    • Aktív: qeshja, qeshje, qeshte, qeshnim, qeshnit, qeshnim
    • Passzív: qeshesha, qesheshe, qeshej, qesheshim, qesheshi, qesheshin
  • Olaszországban:
    • Aktív: qeshnja, qeshnje, qeshnej*, qeshim, qeshit, qeshim
    • Passzív: qeshesha, qesheshe, qeshej, qesheshim, qesheshi, qesheshin
* Egyes igéknél a tő magánhangzójának cseréjével és nem raggal képzik!

Rendhagyó igeragozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Példák: jamlenni, kambírni, birtokolni, thom/thembeszélni

Kijelentő mód,
jelen idő
Kötő mód,
jelen idő
E1 jam
kam
thom/them
të jem
të kem
të thom
E2 je
ke
thua
të jesh
të kesh
të thuash
E3 është, i(sh)*
ka
thotë, thotan*
të je
të ke
të thotë, të thotan*
T1 jemi
kemi
thomi
të jemi
të kemi
të thomi
T2 jeni, ini*
keni
thoni, thuni*
të jeni, t'ini*
të keni
të thoni, të thuni*
T3 ja
ka
tho
të je
të ke
të tha
A *-gal jelölt formák Olaszországban használatosak.

Példaszöveg[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Të gjithë njerëzit lindin të lirë dhe të barabartë në dinjitet dhe në të drejta. Ata kanë arsye dhe ndërgjegje dhe duhet të sillen ndaj njëri tjetrit me frymë vëllazërimi.

Minden emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek, ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell hogy viseltessenek.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wikipedia
Tekintsd meg a Wikipédia
albán nyelvű változatát!