Albánia államszervezete és közigazgatása

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Albánia többpárti képviseleti demokrácián alapuló parlamentáris köztársaság. A kormány feje a miniszterelnök, az államfő a köztársasági elnök. A törvényhozó hatalmat a nemzetgyűlés (kuvend) testesíti meg, a végrehajtó hatalom az államfő és a kormányzat kezében van. A többpártrendszer 1991-es bevezetése óta a politikai élet alapvetően kétpólusú, a kormányrudat hol a konzervatív Albánia Demokratikus Pártja, hol a baloldali Albánia Szocialista Pártja ragadja meg.

Törvényhozó hatalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ország most érvényben lévő alaptörvényét 1998. október 21-én fogadta el a kuvend, ezzel felváltotta a korábbi, 1991. április 29-én ratifikált alkotmányt.

Az Albán Köztársaság Nemzetgyűlése (albánul Kuvendi i Republikës së Shqipërisë) vagy kuvend az ország törvényhozó testülete. Száznegyven tagú, ebből százat a választópolgárok közvetlenül juttatnak be az egyes körzetekben leadott szavazatok abszolút többségével (50% + 1 fő), negyven további képviselő a pártok által összeállított kompenzációs listáról jut be. A pártok bejutási küszöbe 2,5%, a pártszövetségeké 4%. Nemzetgyűlési választásokat négyévente tartanak, a legutóbbira 2005. július 3-án került sor. A nemzetgyűlés elnöke és két alelnöke irányítja a kuvend munkáját.

A kuvend intézkedési és jogkörébe tartozik az alaptörvény elfogadása és módosítása; a bel- és külpolitika alakítása; nemzetközi szerződések ratifikálása és felbontása; hadüzenet elfogadása; a köztársasági elnök, a legfelsőbb bíró, a legfőbb ügyész és helyetteseik, az alkotmánybírák megválasztása; az állami köztelevízió, rádió és hírügynökség tevékenységének felügyelete.

Az albán kuvend mandátumai a legutóbbi, 2005. július 3-ai nemzetgyűlési választások eredményeként a következőképpen oszlanak meg: Albánia Demokratikus Pártja 56 fő, Albánia Szocialista Pártja 42 fő, Albán Nemzeti Front 18 fő, Albánia Szociáldemokrata Pártja 7 fő, Szocialista Integrációs Mozgalom 5 fő, Környezetvédő Agrárpárt 4 fő, Demokratikus Szövetség Párt 3 fő, Albán Szociáldemokrácia Pártja, Egység az Emberi Jogokért Párt 2-2 fő, független 1 fő.

Végrehajtó hatalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A végrehajtó hatalom a kormányzat (minisztertanács), illetve az államfő (köztársasági elnök) kezében van.

Az Albán Köztársaság kormánya, azaz a minisztertanács vezetője a köztársasági elnök által kijelölt miniszterelnök. A minisztereket a kormányfő beterjesztésére az államfő nevezi ki, s a nemzetgyűlés helybenhagyásával alakulhat meg a minisztertanács. Ennek felelőssége a bel- és külügyek irányítása, a minisztériumok és más állami szervek munkájának ellenőrzése. A jelenlegi kormányfő 2005. szeptember 11. óta a jobboldali Albánia Demokratikus Pártja színeiben Sali Berisha.

Az Albán Köztársaság államfője a köztársasági elnök. Titkos szavazással a nemzetgyűlés tagjainak kétharmados többsége választja meg ötéves időtartamra. A köztársasági elnök felügyeli az ország alkotmányának és törvényeinek betartatását, a fegyveres erők parancsnoka, törvényhozási ülésszakon kívül a nemzetgyűlés jogait gyakorolja, kijelöli a kormányfőt. A jelenlegi köztársasági elnök 2007. július 24. óta Bamir Topi.

Igazságszolgáltatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az albán igazságszolgáltatás fórumai az Alkotmánybíróság, a Legfelsőbb Bíróság, a fellebbviteli és a kerületi bíróságok.

A kilenctagú Alkotmánybíróság bíráit a nemzetgyűlés választja meg legfeljebb kilencévnyi időtartamra. Feladata az alaptörvény értelmezése vitás helyzetekben, a törvények alkotmányjogi kontrollálása, a helyi és központi hatóságok közötti vitás ügyek rendezése.

A bíróságok az illetékességi kör szerint vannak felosztva büntető, polgári és katonai kollégiumra. Az ítéleteket az adott kollégium három bírája hozza meg, az esküdtszék az albán jogrendben ismeretlen. A Legfelsőbb Bíróság a legmagasabb fellebbviteli fórum, tizenegy tagját szintén a nemzetgyűlés nevezi ki, legfeljebb hét évre. Az államfő elnököl a tizenhárom tagú Igazságügyi Főtanácsban, amelynek feladata a bírói testület tagjainak kijelölése vagy menesztése.

Közigazgatási beosztás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Albánia tizenkét megyére (qark/qarku) vagy más megközelítésben prefektúrára (prefekturë/prefektura), ezek további kettő-négy, országosan mindösszesen harminchat kerületre (rreth) oszlanak. A megyék mellett Albániában van egy megyei jogú város (bashki): Tirana.

Megye Kerület Megye- és kerületszékhely Térkép Megye Kerület Megye- és kerületszékhely
1 Berat Berat Berat AlbaniaNumberedPrefectures.png 7 Korça Devoll Bilisht
Kuçova Kuçova Kolonja Erseka
Skrapar Çorovoda Korça Korça
2 Dibra Bulqiza Bulqiza Pogradec Pogradec
Dibra Peshkopi 8 Kukës Has Kruma
Mat Burrel Kukës Kukës
3 Durrës Durrës Durrës Tropoja Bajram Curri
Kruja Kruja 9 Lezha Kurbin Laç
4 Elbasan Elbasan Elbasan Lezha Lezha
Gramsh Gramsh Mirdita Rrëshen
Librazhd Librazhd 10 Shkodra Malësi e Madhe Koplik
Pëqin Pëqin Puka Puka
5 Fier Fier Fier Shkodra Shkodra
Lushnja Lushnja 11 Tirana Kavaja Kavaja
Mallakastra Ballsh Tirana Tirana
6 Gjirokastra Gjirokastra Gjirokastra 12 Vlora Delvina Delvina
Përmet Përmet Saranda Saranda
Tepelena Tepelena Vlora Vlora
Lásd még: Albánia városai

A megyei közigazgatás élén álló megyei tanácsot az érintett települések polgármesterei alkotják, akik maguk közül egy megyei elnököt választanak. Törvényben meghatározott feladataik közé tartozik a megye egészségügyi, oktatási, kulturális, vidékfejlesztési, gazdasági és környezetvédelmi igazgatása, emellett a helyi önkormányzatok is utalhatnak egyes konkrét feladatokat a megyei tanács intézkedési jogkörébe. Emellett a minisztertanács minden megye élére kinevez egy prefektust, aki a kormányzat kiterjesztett karjaként igyekszik felügyelni és biztosítani a központi akarat érvényesülését, emellett a helyi önkormányzatok jogkörébe nem tartozó ügyekkel foglalkozik.

A kerületek igazgatási feladatait a helyi önkormányzat és a kerületi kormányzó látja el. A kormányzót a kerületi tanács választja meg, amelynek tagjait a pártok delegálják a helyhatósági választások pártlistás eredményeivel arányosan. A polgármestereket közvetlenül választják meg, míg a települési önkormányzatok tagjai szintén a pártlistára leadott szavazatok arányában foglalhatják el helyüket.

Külkapcsolatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1991-es demokratikus fordulat óta Albánia újra felvette a diplomáciai kapcsolatot balkáni szomszédaival, az európai országokkal és az Amerikai Egyesült Államokkal. Szomszédsági viszonyait erősen megterheli a határon túli albánok helyzete, különösen Szerbiával (Koszovó) és Görögországgal szemben.

Az ország – tekintettel gazdasági helyzetére – több nemzetközi segélyprogram részese, emellett az Amerikai Egyesült Államok, az Európai Unió és Németország is rendszeres, nagy összegű gazdasági és humanitárius segélyeket nyújt Albániának.

Albánia több nemzetközi gazdasági, politikai és szakmai szervezet munkájában is részt vesz. 1955. december 14-e óta tagja az ENSZ-nek, s részt vesz annak grúziai (abháziai) békefenntartó munkájában is az UNOMIG keretein belül. 1995. június 13-a óta az Európa Tanács tagja. Az Európai Unió is elfogadta az ország jelentkezését, de Albánia csak a távolabbi jövőben lehet a szervezet tagja. Első lépésként 2006. június 12-én Luxembourg-ban írták alá az Unió és Albánia közötti stabilitási és társulási egyezményt. Hasonlóképpen kandidált az ország a NATO-tagságra, de jelen pillanatban egyelőre csak a NATO Tagsági Akcióterv (MAP) részese.

Albánia nemzetközi szervezetekben betöltött tagsága: Délkelet-európai Együttműködési Szervezet (SECI), Délkelet-európai Stabilitási Paktum, Egészségügyi Világszervezet (WHO), Az Egyesült Nemzetek Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO), Egyesült Nemzetek Szervezete, Egyetemes Postaegyesület (UPU), Az ENSZ Iparfejlesztési Szervezete (UNIDO), ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája (UNCTAD), ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO), Euroatlanti Partnerség Tanácsa (EAPC), Európa Tanács (CE), Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (OSCE), Európai Gazdasági Bizottság (ECE), Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés (BSEC) 1992. június 25. alapító, Iszlám Konferencia Szervezete (OIC), Iszlám Fejlesztési Bank (IDB), Kereskedelmi Világszervezet (WTO), Közép-európai Kezdeményezés (CEI), Meteorológiai Világszervezet (WMO), Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA), Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC), Nemzetközi Bűnüldözési Szervezet (Interpol), Nemzetközi Fejlesztési Társulás (IDA), Nemzetközi Mezőgazdaság-fejlesztési Alap (IFAD), Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM), Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO), Nemzetközi Olimpiai Bizottság (IOC), Nemzetközi Pénzügyi Társaság (IFC), Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO), Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO), Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU), Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO), Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (IBRD), Nemzetközi Valutaalap (IMF), Nemzetközi Vöröskereszt és Vörös Félhold Mozgalom (ICRC), Partnerség a Békéért (PFP), Szakszervezetek Világszövetsége (WFTU), Szellemi Tulajdon Világszervezet (WIPO), Turisztikai Világszervezet (WTO), Vámügyi Világszervezet (WCO), Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW)

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Democratic governance at the local level. The case of Albania. Tirana: NED. 2003.
  • Fatos Tarifa: Defending and improving democracy in modern Albania. Tirana: Globus. 2004.
  • Clarissa de Waal: Albania today. A portrait of post-communist turbulence. London: St. Martins Press. 2005.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]