Finnország közigazgatása

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Finnország közigazgatási szempontból 6 tartományra (ebből egy autonóm tartomány, Åland), 20 régióra és 446 helyi önkormányzatra oszlik. Ezek közül jelentős szerepet a helyi önkormányzatok játszanak: közvetlenül választott tanács vezeti őket, adót szedhetnek, és számos feladatot látnak el, különösen a jóléti rendszer vonatkozásában.[1]

Tartományok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Finnország 6 tartományra (läänit) oszlik, melyek közül a svéd nyelvű Åland autonóm tartomány.

A megyei állami hivatalt (lääninhallitus) a kormányzó (maaherra/landshövding) vezeti. A hivatal a központi állami adminisztráció dekoncentrált végrehajtó szervezete. A kormányzót a kormány javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki, és a tartományi kormányhivatalok irányításáért felelős.

A tartományoknak kizárólag adminisztratív feladatai vannak.

Åland helyzete különleges. Ez a tartomány autonóm kormánnyal (Landskapsstyrelse), saját adminisztrációval és általános, közvetlen választásokon választott törvényhozással (Lagting) rendelkezik. Feladatköre kiterjed többek között az oktatás, kultúra, rendvédelem, egészségügy, szociális ügyek, foglalkoztatás területére is.[2]

Régiók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Finnország régiói és helyi önkormányzatai

A 20 régió (maakunnan liitto) az önkormányzati együttműködés kereteit biztosítja.

A regionális tanács tagjait a régió helyi önkormányzatai választják. A tanács munkáját saját hivatal segíti.

A régiók feladatai a következőkre terjednek ki:

  • Regionális fejlesztés és politikák
  • Regionális tervezés
  • A strukturális alapok által társfinanszírozott programok előkészítése és végrehajtása[2]

A régiók átlagos népessége 265 024 fő. A legnépesebb Uusimaa 1 388 964 lakossal, a legkisebb lakosságú pedig Åland 27 153 fős népességgel (2007. december 31.).[3]

Helyi önkormányzatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A legfontosabb közigazgatási szint Finnországban a helyi önkormányzati szint. Az ország területén 446 helyi önkormányzat (kunta) osztozik.

A helyi tanács (kunnanvaltuusto) tagjait négy évre választják, az arányos képviselet rendszere alapján. Ez a testület nevezi ki a végrehajtó bizottságot és a polgármestert.

A végrehajtó bizottság (kunnanhallitus) tagjait a helyi tanács nevezi ki. Felelős a hivatal működéséért és a pénzügyekért. A végrehajtó bizottság munkáját szakbizottságok segíthetik.

A polgármestert (vagy önkormányzati menedzsert) a helyi tanács választja határozott vagy határozatlan időre. Ő irányítja a hivatal munkáját, és előkészíti a végrehajtó bizottság döntéseit.

A helyi önkormányzatok feladatai a következőkre terjednek ki:

  • Egészségügyi ellátás (alap- és középszintű, valamint fogászati)
  • Szociális szolgáltatások (gyermekgondozás, idősek és fogyatékosok támogatása)
  • Oktatás (óvoda, alap-, középfokú és szakképzés, felnőttképzés, könyvtárak)
  • Kultúra, szabadidő, sport
  • Szabályozási tervek (területfelhasználás), építéshatósági tevékenységek
  • Fizikai infrastruktúra és környezet fenntartása (utak, energiaellátás, víz és csatorna, hulladékgazdálkodás, kikötők, közösségi közlekedés)
  • Vállalkozás- és foglalkoztatásösztönzés
  • Saját adószedési jog és pénzügyek (a helyi kiadások kb. 80%-át a helyi jövedelemadó, a társasági adó helyben maradó része, az ingatalnadó és a díjak fedezik)[2]

A helyi jövedelemadó szintjét az önkormányzatok maguk állapítják meg. Az átlagos mérték 18% körül alakul.[4]

Az önkormányzatok körében egyre népszerűbb a kistérségi együttműködés, ami számos területre kiterjedhet, például szabályozási tervek (területhasználat), gazdaságfejlesztési politika, közlekedési és távközlési rendszerek, környezetvédelem és más szolgáltatási ágazatok. Az önkéntes együttműködést a belügyminisztérium és az önkormányzati szövetség is támogatja.[5] A helyi önkormányzatok száma az egyesülések következtében lassan, de biztosan csökken (1997-ben 452, 2007-ben 416), és jelenleg is mintegy 20 egyesülés van folyamatban.[6]

A helyi önkormányzatok átlagos népessége 11 884 fő. A legnépesebb Helsinki 568 531 lakossal, a legkisebb lakosságú pedig Sottunga 116 fős népességgel (2007. december 31.).[3]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Administrative division (angol nyelven). European Election Database. CivicActive. (Hozzáférés: 2008. április 26.)
  2. ^ a b c Local and regional structures in Finland (angol nyelven). Council of European Municipalities and Regions. (Hozzáférés: 2008. május 23.)
  3. ^ a b Population by gender and area 31.12.2007 and increase of population (angol nyelven). Statistics Finland, 2008. március 28. (Hozzáférés: 2008. május 26.)
  4. Tony Hagerlund: Municipal finances (angol nyelven). The Association of Finnish Local and Regional Authorities, 2006. december 4. (Hozzáférés: 2008. április 26.)
  5. Regional and Economic Development (angol nyelven). The Association of Finnish Local and Regional Authorities, 2006. május 26. (Hozzáférés: 2008. április 26.)
  6. Tony Hagerlund: Municipal Mergers (angol nyelven). The Association of Finnish Local and Regional Authorities, 2006. május 26. (Hozzáférés: 2008. április 26.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]