Luxembourg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Luxembourg (Lëtzebuerg)
Luxemburg.jpg
Luxembourg
Luxembourg címere
Luxembourg címere
Luxembourg zászlaja
Luxembourg zászlaja
Közigazgatás
Ország  Luxemburg
Körzet Luxembourg
Kanton Luxembourg
Polgármester Paul Helminger
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 76 240 fő (2005) +/-
Népsűrűség 1485 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 51,46 km²
Időzóna CET (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Elhelyezkedése
Luxembourg (Luxemburg)
Luxembourg
Luxembourg
Pozíció Luxemburg térképén
é. sz. 49° 36′ 42″, k. h. 6° 07′ 48″Koordináták: é. sz. 49° 36′ 42″, k. h. 6° 07′ 48″
A Luxembourg weboldala

Luxembourg város, Luxemburgnak, vagyis a Luxemburgi Nagyhercegségnek a fővárosa.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A római időben a település 2 utcából állt. 963-ban Siegfried gróf élt itt a városban. Tőle tudjuk, hogy ekkor már apátság és kastély is volt a településen. A kastélyról kapta a nevét a város: Licilinburhuc, később Lützenburg lett a neve, míg végül Luxemburg. 987-ben a várban a későbbi Mihály-templom elődjét kezdték el építeni.

A 11. század végén a gróf egy házi kolostort épített. A 14. században kezdték el építeni a kórházat. Az új Miklós-templom környékén elkészült a piac. 1340 körül János főúr elkezdte felépíteni a városfalat. 1354-ben a város Luxemburg hercegség fővárosa lett.

1443-ban a várost Jó Fülöp burgund herceg foglalta el. Luxemburg ezután Németalföld része lett.

Az 1830-as londoni konferencia után a poroszok, 1914-ben majd 1940-ben a németek foglalták el a várost, melyet 1944-ben az amerikai hadsereg szabadított fel. A poroszok az 1867-es, ugyancsak londoni konferencia döntése nyomán vonultak ki. Ugyanezen döntés alapján az erődítményeket katonai használatra alkalmatlanná kellett tenni, ami ugyan csak egy ellenőrző bizottság 1870-es látogatása nyomán kapott lendületet, de ezzel indulhatott meg a város polgári fejlődése. A várkapuk lerombolásával ugyanis megnyílt az út egyrészt a városi közlekedés, másrészt a váron kívüli területek városiasodása előtt. A jelenlegi Luxemburg arculatát meghatározó épületek zöme ekkor keletkezett. A város tudatosan vonzotta a gazdag polgárságot (minden, az országban működő vállalat székhelyének a városban kellett lennie, a belvárosban meghatározták a házak minimális emeletszámát, közberuházásból egészségügyi laboratóriumot, valamint kaszinót építettek, ekkor épült meg a főpályaudvar, a hozzá vezető sugárút mentén a vasúttársaság, az állami takarékpénztár (ez a két épület mintegy kapuoszlopként szegélyezi a belváros és a pályaudvari negyed közötti Adolphe-híd pályaudvar felőli hídfőjét) és az ARBED-nek (Acieries Réunies Burbach-Esch-Dudelange), a környék legfontosabb acélipari vállalatának, a mai Arcelor-Mittal-nak a központi palotái.

Lakosság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2004-es adatok szerint: Luxembourgi: 39,58%, külföldi 60,42%, amelyek a következő nemzetiségek (fő-ben megadva): portugál : 14 518 francia : 8 818 olasz : 5 600 Belga : 3 534 holland : 2 753 Brit : 1 794 spanyol : 1 490 jugoszláv : 870 svéd : 802

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Állami Bank épülete

Itt található az Európai Bíróság és az Európai Parlament titkársága, az Európai Számvevőszék, a Kiadóhivatal (OPOCE) valamint az Európai Befektetési Bank. A Bizottság több fontos főigazgatósága is itt kapott helyet (pl. az EUROSTAT). Luxemburgban van pl. több intézmény (az itteni székhelyű intézményeken kívül a Bizottság és a Parlament) fordítási szervezete és európai ügynökségek fordítási feladatait ellátó Fordítási Központ is.

Az EU intézményeinek, valamint a bankszékházaknak a Kirchberg városrész ad otthont, amely számos modern építész és szobrász művével büszkélkedhet. Itt található az új Filharmónia és a Modern Művészetek Múzeuma is.

1994 óta a város régi negyedei és erődítményei az UNESCO világörökségi listáján vannak. (City of Luxembourg: old districts and fortress)

A város polgármesterei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Név hivatali idő
François Scheffer 1800-1802
Jean-Baptiste Servais 1803-1811
Charles Baron de Tornaco 1811-1814
Bonaventure Dutreux-Boch 1814-1816
François Scheffer 1816-1817
Constantin Joseph Pescatore 1817-1820
François Scheffer 1820-1822
François Röser 1822-1827
François Scheffer 1827-1843
Fernand Pescatore 1844-1848
Jean-Pierre David Heldenstein 1848-1850
Gabriel de Marie 1850-1854
Jean-Pierre David Heldenstein 1855-1865
Théodore Eberhard 1865-1869
Jean Mersch-Wittenauer 1869-1873
Charles Simonis 1873-1875
Emmanuel Servais 1875-1890
Alexis Brasseur 1890-1894
Emile Mousel 1894-1904
Alphonse Munchen 1905-1914
Léandre Lacroix 1914-1918
Luc Housse 1918-1920
Gaston Diderich 1921-1946
Emile Hamilius 1946-1963
Paul Wilwertz 1964-1969
Colette Flesch 1970-1980
Camille Polfer 1980-1981
Lydie Polfer 1982-1999
Paul Helminger 1999-2011
Xavier Bettel 2011-

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Luxembourg témájú médiaállományokat.
  • Nagyherceg palotája - korábbi városháza, a spanyol megszállás alatt, valamint a holland perszonálunió időszakában épült szárnyakból áll, július és augusztus hónapokban vezetéssel megtekinthető
  • Petrusse-völgy
  • Óváros
  • Bock - a város kezdete, a sziklaerőd maradványaival, alatta a francia megszállás idejéből származó kazamaták
  • spanyol tornyok
  • Neumünster Apátság, jelenleg kulturális és közösségi központ
  • Adolf-híd
  • Szent Miklós templom
  • Szent János templom a Neumünsteri Apátság mellett, zománcozott stációi megtekintésre érdemesek.
  • Modern művészetek múzeuma Ieoh Ming Pei alkotása, a Thüngen-erőd romjaival egységbe építve.

Éghajlata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Luxembourg éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C) 2,3 4,2 8,0 12,1 16,8 19,9 22,0 21,0 18,2 13,0 6,6 3,3 12,3
Átlaghőmérséklet (°C) 0,0 1,2 4,3 7,7 12,0 15,1 17,0 16,4 13,8 9,4 3,9 1,0 8,5
Átlagos min. hőmérséklet (°C) −2,3 −1,8 0,6 3,3 7,1 10,2 12,0 11,8 9,3 5,7 1,2 −1,3 4,7
Átl. csapadékmennyiség (mm) 71 62 70 61 81 82 68 72 70 75 83 80 876
Havi napsütéses órák száma 43 82 118 165 207 210 232 207 160 108 57 43 1633
Forrás: World Meteorological Organisation, Hong Kong Observatory


Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1995-ben Európa kulturális városa volt, 2007-ben pedig Európa kulturális fővárosa.


Előző:
Lisszabon
Európa kulturális városa
1995
Következő:
Koppenhága
Előző:
Pátra
Európa kulturális fővárosa
2007
Nagyszeben mellett
Következő:
Liverpool, Stavanger