Luxembourg
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Luxembourg | ||||||
|
||||||
| Elhelyezkedése | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|
| Luxembourg elhelyezkedése Luxemburgban | ||||||
| Koordinátái: | ||||||
| Kormányzat | ||||||
| Ország Körzet Kanton |
Luxemburg Luxembourg Luxembourg |
|||||
| Polgármester | Paul Helminger | |||||
| Népesség | ||||||
| Város (2005) | 76 240 fő | |||||
| Elővárosokkal | 103 973 fő | |||||
| Népsűrűség | 1485 fő/km² | |||||
| Földrajzi jellemzői | ||||||
| Területe | ||||||
| Teljes | 51,46 km² | |||||
| Időzóna Nyáron (DST) |
CET (UTC+1) CEST (UTC+2) |
|||||
| Weboldal: http://www.luxembourg-ville.lu | ||||||
Ez a szócikk a fővárosról szól. Hasonló címmel lásd még: Luxemburg.
Luxembourg város Luxemburgnak, vagyis a Luxemburgi Nagyhercegségnek a fővárosa.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Történelem
A római időben a település 2 utcából állt. 963-ban Siegfried gróf élt itt a városban. Tőle tudjuk, hogy ekkor már apátság és kastély is volt a településen. A kastélyról kapta a nevét a város: Licilinburhuc, később Lützenburg lett a neve, míg végül Luxemburg. 987-ben a várban a későbbi Mihály-templom elődjét kezték el építeni.
A 11. század végén a gróf egy házi kolostort épített. A 14. században kezdték el építeni a kórházat. Az új Miklós-templom környékén elkészült a piac. 1340 körül János főúr elkezdte felépíteni a városfalat. 1354-ben a város Luxemburg hercegség fővárosa lett.
1443-ban a várost Jó Fülöp burgund herceg foglalta el. Luxemburg ezután Németalföld része lett.
A londoni 1867-es konferencia után a poroszok foglalták el a várost. 1914-ben majd 1940-ben is elfoglalták a németek a várost. 1944-ben az amerikai hadsereg felszabadította várost.
[szerkesztés] Lakosság
2004-es adatok szerint: Luxembourgi: 39,58%, külföldi 60,42%, amelyek a következő nemzetiségek (fő-ben megadva): portugál : 14 518 francia : 8 818 olasz : 5 600 Belga : 3 534 holland : 2 753 Brit : 1 794 spanyol : 1 490 jugoszláv : 870 svéd : 802
[szerkesztés] Nevezetességek
Itt található az Európai Bíróság és az Európai Parlament titkársága, valamint az Európai Befektetési Bank.
1994 óta a város régi negyedei és erődítményei az UNESCO világörökségi listáján vannak. (City of Luxembourg: old districts and fortress)
[szerkesztés] A város polgármesterei
| Név | hivatali idő |
|---|---|
| François Scheffer | 1800-1802 |
| Jean-Baptiste Servais | 1803-1811 |
| Charles Baron de Tornaco | 1811-1814 |
| Bonaventure Dutreux-Boch | 1814-1816 |
| François Scheffer | 1816-1817 |
| Constantin Joseph Pescatore | 1817-1820 |
| François Scheffer | 1820-1822 |
| François Röser | 1822-1827 |
| François Scheffer | 1827-1843 |
| Fernand Pescatore | 1844-1848 |
| Jean-Pierre David Heldenstein | 1848-1850 |
| Gabriel de Marie | 1850-1854 |
| Jean-Pierre David Heldenstein | 1855-1865 |
| Théodore Eberhard | 1865-1869 |
| Jean Mersch-Wittenauer | 1869-1873 |
| Charles Simonis | 1873-1875 |
| Emmanuel Servais | 1875-1890 |
| Alexis Brasseur | 1890-1894 |
| Emile Mousel | 1894-1904 |
| Alphonse Munchen | 1905-1914 |
| Léandre Lacroix | 1914-1918 |
| Luc Housse | 1918-1920 |
| Gaston Diderich | 1921-1946 |
| Emile Hamilius | 1946-1963 |
| Paul Wilwertz | 1964-1969 |
| Colette Flesch | 1970-1980 |
| Camille Polfer | 1980-1981 |
| Lydie Polfer | 1982-1999 |
| Paul Helminger | 1999 óta |
[szerkesztés] Látnivalók
- Nagyherceg palotája
- Petruss-völgy
- Óváros
- Templomhegy
- spanyol torony
- Apátság
- Adolf-híd
- Szent Miklós
- János templom
- Modern művészetek múzeuma
[szerkesztés] Testvérvárosok
1995-ben Európa Kulturális Városa volt, 2007-ben pedig Európa Kulturális Fővárosa.
| Elődje: Lisszabon |
Európa Kulturális Városa 1995 |
Utódja: Koppenhága |
| Elődje: Patras |
Európa Kulturális Fővárosa 2007 (Nagyszeben mellett) |
Utódja: Liverpool, Stavanger |
Amszterdam | Andorra la Vella | Ankara | Athén | Bécs | Belgrád | Berlin | Bern | Brüsszel | Budapest | Bukarest | Dublin | Helsinki | Kijev | Kisinyov | Koppenhága | Lisszabon | Ljubljana | London | Luxembourg | Madrid | Minszk | Monaco | Moszkva | Oslo | Párizs | Podgorica | Pozsony | Prága | Prishtina | Reykjavík | Riga | Róma | San Marino | Stockholm | Szarajevó | Szkopje | Szófia | Tallinn | Tirana | Vaduz | Valletta | Varsó | Vatikán | Vilnius | Zágráb


