Luxembourg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Luxembourg
Lëtzebuerg
Luxembourg
Luxembourg
zászló
címer
zászlaja címere
Elhelyezkedése
Luxembourg elhelyezkedése Luxemburgban elhelyezkedése
Luxembourg elhelyezkedése Luxemburgban
Koordinátái: é. sz. 49°36′42’’, k. h. 06°07′48’’
Kormányzat
Ország
  Körzet
  Kanton
Luxemburg
  Luxembourg
  Luxembourg
Polgármester Paul Helminger
Népesség
  Város (2005)  76 240 fő
    Elővárosokkal    103 973 fő
Népsűrűség  1485 fő/km²
Földrajzi jellemzői
Területe  
  Teljes  51,46 km²
Időzóna
  Nyáron (DST)
CET (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Weboldal: http://www.luxembourg-ville.lu
Ez a szócikk a fővárosról szól. Hasonló címmel lásd még: Luxemburg.

Luxembourg város Luxemburgnak, vagyis a Luxemburgi Nagyhercegségnek a fővárosa.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Történelem

A római időben a település 2 utcából állt. 963-ban Siegfried gróf élt itt a városban. Tőle tudjuk, hogy ekkor már apátság és kastély is volt a településen. A kastélyról kapta a nevét a város: Licilinburhuc, később Lützenburg lett a neve, míg végül Luxemburg. 987-ben a várban a későbbi Mihály-templom elődjét kezték el építeni.

A 11. század végén a gróf egy házi kolostort épített. A 14. században kezdték el építeni a kórházat. Az új Miklós-templom környékén elkészült a piac. 1340 körül János főúr elkezdte felépíteni a városfalat. 1354-ben a város Luxemburg hercegség fővárosa lett.

1443-ban a várost Jó Fülöp burgund herceg foglalta el. Luxemburg ezután Németalföld része lett.

A londoni 1867-es konferencia után a poroszok foglalták el a várost. 1914-ben majd 1940-ben is elfoglalták a németek a várost. 1944-ben az amerikai hadsereg felszabadította várost.

[szerkesztés] Lakosság

2004-es adatok szerint: Luxembourgi: 39,58%, külföldi 60,42%, amelyek a következő nemzetiségek (fő-ben megadva): portugál : 14 518 francia : 8 818 olasz : 5 600 Belga : 3 534 holland : 2 753 Brit : 1 794 spanyol : 1 490 jugoszláv : 870 svéd : 802

[szerkesztés] Nevezetességek

Itt található az Európai Bíróság és az Európai Parlament titkársága, valamint az Európai Befektetési Bank.

1994 óta a város régi negyedei és erődítményei az UNESCO világörökségi listáján vannak. (City of Luxembourg: old districts and fortress)

[szerkesztés] A város polgármesterei

Név hivatali idő
François Scheffer 1800-1802
Jean-Baptiste Servais 1803-1811
Charles Baron de Tornaco 1811-1814
Bonaventure Dutreux-Boch 1814-1816
François Scheffer 1816-1817
Constantin Joseph Pescatore 1817-1820
François Scheffer 1820-1822
François Röser 1822-1827
François Scheffer 1827-1843
Fernand Pescatore 1844-1848
Jean-Pierre David Heldenstein 1848-1850
Gabriel de Marie 1850-1854
Jean-Pierre David Heldenstein 1855-1865
Théodore Eberhard 1865-1869
Jean Mersch-Wittenauer 1869-1873
Charles Simonis 1873-1875
Emmanuel Servais 1875-1890
Alexis Brasseur 1890-1894
Emile Mousel 1894-1904
Alphonse Munchen 1905-1914
Léandre Lacroix 1914-1918
Luc Housse 1918-1920
Gaston Diderich 1921-1946
Emile Hamilius 1946-1963
Paul Wilwertz 1964-1969
Colette Flesch 1970-1980
Camille Polfer 1980-1981
Lydie Polfer 1982-1999
Paul Helminger 1999 óta

[szerkesztés] Látnivalók

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Luxembourg témájú médiaállományokat.
  • Nagyherceg palotája
  • Petruss-völgy
  • Óváros
  • Templomhegy
  • spanyol torony
  • Apátság
  • Adolf-híd
  • Szent Miklós
  • János templom
  • Modern művészetek múzeuma

[szerkesztés] Testvérvárosok

1995-ben Európa Kulturális Városa volt, 2007-ben pedig Európa Kulturális Fővárosa.

Elődje:
Lisszabon
Európa Kulturális Városa
1995
Utódja:
Koppenhága
Elődje:
Patras
Európa Kulturális Fővárosa
2007 (Nagyszeben mellett)
Utódja:
Liverpool, Stavanger


A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/wiki/Luxembourg
Személyes eszközök