Svédek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Svédek
Svenskar
Swedes (ethnic group).jpg
Gustav VasaCarl LinnaeusJ. J. BerzeliusAlfred Nobel
Selma LagerlöfAnn-MargretBjörn UlvaeusMarkus Näslund
Teljes lélekszám
kb. 16 millió
Lélekszám régiónként
Régió
Svédország Svédország 9 100 000[1][2][3]
USA USA 4 500 000[4]
Kanada Kanada 500 000
Finnország Finnország 9 000 svéd állampolgár, és
290 000 finnsvéd (finlandsvenska)
Brazília Brazília 250 000
Argentína Argentína 175 000
Ausztrália Ausztrália 100 000[5]
Egyesült Királyság Egyesült Királyság kb. 100 000
Norvégia Norvégia 100 000
Németország Németország 50 000
Spanyolország Spanyolország 50 000 (2006)
Észtország Észtország 50 000(2006)[6]
Egyéb régiókban 400 000
Nyelvek
Svéd
Vallások
Történelmileg pogány természetimádók, majd az érett középkortól egyre inkább elterjedt a kereszténység. A reformáció után az evangélikus kereszténység terjedt el, ma is ehhez az egyházhoz tartozik a svédek többsége, de emellett erős a szekularizáció és muzulmán bevándorlás.
Rokon népcsoportok
dánok, norvégok, izlandiak, tágabb értelemben germánok

A svédek (svédül: svenskar) észak-európai etnikai csoport, mely a mai Svédország területén, történelmileg annak déli részein őshonos. Azonosságukat nyelvük, a svéd nyelv, a svéd kultúra, valamint a svéd eredet határozza meg.

Földrajzi jelenlétük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A svédek által belakott legnagyobb terület megegyezik azzal a területtel, melyről majd teljes bizonyossággal állítható, hogy a mai svédek korai őseinek lakhelye volt. A terület Svédország területe, mely a Skandináv-félsziget keleti felén található, valamint a kapcsolódó szigetek. A svédek itteni települései kb. ezer évnyi történelemre nyúlnak vissza. Hozzájuk tartoznak még a Finnország területén lakó svéd anyanyelvűek, valamint Åland szigetének majd kizárólagos svéd lakossága, mely terület ma Finnországhoz tartozik. Észtországban is jelentős svéd kisebbséget találunk, akik jelenléte szintén a történelmi időkre vezethető vissza (ld. Svédország történelme)

1809 előtt a mai Finnország területe Svédországhoz tartozott. Ezt az évet megelőző időszakból származó forrásokban ezért gyakran a finneket is svédekként említik.

Eredetük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mai svédek azoknak az északi germán törzsek tagjainak a leszármazottai, melyeknek Skandinávia délkeleti felében volt őshazájuk. A történetírás két nagy csoportot különböztet meg a területen, a svea (svear) népcsoportot, valamint a gautok (götar) népcsoportot. Utóbbiak délebbi, előbbiek északabbi területeken laktak. A mai Svédország déli csücskében, a mai Skåne tartományban dán törzsek voltak őshonosak. A mai Svédország lakosai közé tartoznak ezen kívül a Gotland szigeti leszármazottak is, akik elszigetelt kultúrája és nyelve számos különbséget mutat fel a kontinentális svéddel szemben.

Genetikai kutatások jelentős hasonlóságokat mutattak ki a svédek és számos közép-európai csoport, például a németek között[7], (lásd még: [2], [3]), mely a germán őshaza elméleteire vezethető vissza. Más kutatások azt is sejtetik, hogy a mai svédek és finnek közös őstől származnak (lásd még: [4]).

Svéd kisebbségek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Számos területen élnek olyan svéd kisebbségek, akik jelenléte nem modernkori emigrációra, hanem Svédország történelmi nagyhatalmi pozíciójára, vagy a viking kalandozásokra vezethetők vissza.

Finnországi svédek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Finnország svéd lakosait nem lehet egyértelműen sem a finn, sem a svéd népcsoportba sorolni. Saját megnevezésük finlandsvenska és számuk kb. 265 000 főre tehető, mely Finnország népességének 5,1%-át teszi ki. Åland svéd lakosságát hozzászámítva ez az érték 5,5%-ra nő. Finnországban ezen kívül kb. 9000 svéd állampolgár él.

Észtországi és ukrajnai svédek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A svédek észtországi jelenlétének dokumentálása a 14. századig nyúlik vissza, és feltehetőleg még a viking korból eredeztethető. 1563-ban az észtországi svédek becsült száma 12 000 volt. Észtország 1558 és 1710 között svéd fennhatóság alá tartozott, majd az 1721-es nystadi békében Oroszországra szállt a terület. 1781-ben mintegy 1300 észtországi svédet kényszerített II. Katalin cárnő arra, hogy Új-Oroszországba, a mai Ukrajna területére költözzenek. Itt alapították meg a Gammalsvenskby nevű községet. Az 1934-es népszámlálási adatok szerint Észtországban 7641 svéd élt még, mellyel ezek Észtország harmadik legnagyobb kisebbségi csoportját alkották a maguk 0,7%-ával. (Az oroszok és németek megelőzik őket). A második világháború ideje alatt a teljes észtországi svéd lakosság Svédországba menekült. Mára a területen pár száz svéd él, számuk Ukrajnában sem haladja meg ezt a szintet. Ennek során a pontos számokat befolyásolja, kik azok, akik svédnek vallják magukat a népszámlálásokkor.

Az észtországi és ukrajnai svédek többsége mára már nem beszéli ősei nyelvét, de etnikailag mégis sokan svédeknek vallják magukat. Az ezeken a területeken élő svédeket "keleti svédeknek", azaz östsvenskar-nak nevezik, szemben a svédországi svédeket leíró riksvenskar (birodalmi svéd), vagy västsvenskar (nyugati svédek) csoportjaival.

További csoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 19. századi európai kivándorlási hullámok eredményeként jelentős svéd kisebbségek találhatók az USA-ban és Kanadában is.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Befolkningsstatistik - Statistik från SCB
  2. Azon 16,7%-os, vagy 1,53 milliós népesség számából becsülve, akik nem tartoznak abba a csoportba, akik legalább egyik szülője, vagy ők maguk külföldön születtek. A külföldön születettek között lehetnek finnországi svédek, vagy egyéb kisebbségi svédek, akik magukat svédnek tartják. SCB - Sveriges befolkning, kommunala jämförelsetal, 31/12/2006 2006 december 31. (Svédül). Lehívás: 2008. március 6.
  3. A 2004-es népességadatok alapján 1,1 millió, vagy 12% külföldi születésű. The Swedish Integration Board (2006). Pocket Facts: Statistics on Integration. Integrationsverket, 2006. ISBN 91-89609-30-1. Online (PDF). Lehívás: 2008. március 10.
  4. US Census Bureau
  5. Az ABS 2001-es becslése szerint Ausztráliában 50 000 és 150 000 van azok száma, akik magukat, vagy őseiket svédnek tartják. Az itt megadott adat a középérték, feltételezve, hogy 2001 óta nem történt jelentős változás. [1]
  6. CSO Ireland - 2006-os népszámlálás
  7. http://hpgl.stanford.edu/publications/EJHG_2002_v10_521-529.pdf

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Swedish people című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]