Bolgárok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bolgárok
българи (bylgari, bǎlgari, balgari)
Bulgare.jpg
Teljes lélekszám
cc. 9 000 000
Lélekszám régiónként
Régió
Törzsterület:
 Bulgária 6,000,000[1]
 Ukrajna 204 574
 Moldova 110 000
 Görögország 38 000
 Szerbia 25 000
 Macedónia [megj 1] 20 000
 Románia 10 000
 Törökország 5 000
 Albánia 5 000
Diaszpóra:
 Kanada 150 000
 Spanyolország 100 000
 Olaszország 100 000
 USA 64 000
 Egyesült Királyság 50 000
 Ausztria 50 000
 Németország 38 000
 Oroszország 32 000
 Argentína 30 000
 Kazahsztán 30 000
 Franciaország 20 000
 Csehország 11 000
 Magyarország 6 000
Egyéb országok 100 000
Nyelvek
bolgár, macedón
Vallások
kereszténység, iszlám
Rokon népcsoportok
szláv népek, török népek, iráni népek

A bolgárok a bolgár nyelvet beszélő, Kelet-Európában- és a Balkán-félszigeten élő nép. Bulgáriában és az azt környező országokban, őshonos népnek számítanak, azonban a kivándorlás miatt számos más országban is előfordulhatnak közösségeik. Magyarországon a bolgár az ország hivatalosan elismert nemzetiségei közé tartozó nemzeti kisebbség.

Eredet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bolgárok eredete mind a mai napig nem teljesen tisztázott. A hagyományos felfogás szerint a mai bolgár nép három nép összolvadásából jött létre a 6-9. század között: a bolgártörökök („ősbolgárok”), a trákok és a dunai szlávok összolvadásából.

A politika mindig is befolyásolta azt, hogy éppen a három közül melyik elemre esett a hangsúly. A kommunista Bulgáriában egészen az 1970-es évekig a „hivatalos” elmélet azt tanította, hogy a bolgárok alapvetően szlávok, kevés trák és ősbolgár beütéssel. A második világháború előtt ezzel szemben az ősbolgár elemre esett a hangsúly. A kommunista hivatalos elmélet az 1970-es években változott, akkortól a trák elem a szláv elem szintjére lett emelve.

A bulgáriai kommunizmus bukása (1989) után a kutatások szabaddá váltak. Hivatalos vélemény immár nincs. A kutatók egy része a hagyományos ősbolgár-szláv-trák elméletet tartja érvényesnek. Más kutatók elvetik a trák elemet, arra hivatkozva, hogy az i. sz. 6. században már nem éltek a Balkán-félszigeten trákok. Ismét mások azt tartják, hogy a i. sz. 6.-9. sz. között nem jött létre új nép, hanem az ősbolgárok és a mai bolgárok között teljes kontinuitás mutatkozik, azaz az ősbolgárok a mai Bulgária területére való behatolásuk (681) után egyszerűen integrálták az ott élő szervezetlen szláv törzseket (köztük az időközben elszlávosodott trákokat), majd pedig a IX. századra nyelvcsere történt, ami azonban nem jelentett identitásváltozást, ezért az „ősbolgár” szó használata eleve nem indokolt.

Szintén vita tárgya az ősbolgárok eredete. A hagyományos elmélet szerint az ősbolgárok altaji, türk nép. A 20. sz. 1990-es éveinek végétől egy új elmélet kezd egyre népszerűbb lenni, eszerint az ősbolgárok indoeurópai, iráni nép.

Nyelv[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bolgárok nyelve a bolgár nyelv, mely a déli szláv nyelvek keleti ágához tartozik. A bolgár nyelvnek három normája létezik: a bulgáriai sztendert bolgár nyelv, a Macedóniában és Albániában beszélt macedón nyelv, s a Bánátban beszélt bánáti bolgár nyelv. A bánáti bolgár nyelvet latin betűkkel írják, a másik két változatot pedig cirill betűkkel.

Vallás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hívő bolgárok körülbelül 88%-a keresztény, 12% pedig muzulmán. A keresztény bolgárok nagyjából 95%-a ortodox. A muzulmán bolgárok 99%-ban szunniták, ők a pomákok.

Nevek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bolgár nevek jellemzően három névből állnak: utónév + apai név + vezetéknév. (A bánáti bolgároknál az apai név szokása eltűnt, s náluk további sajátosság, hogy a vezetéknév áll elől, s azt követi az utónév.)

Az apai név másik vezetéknévként használatos, önálló használata (mint például az oroszban) ismeretlen. Az apai név az apa utóneve -ov/-ova vagy -ev/-eva végződéssel ellátott változata, például Ivan - Ivanov(a), viszont egyes idegen nevek után, amennyiben azok végződéssel ellátott változata szokatlanul hangzana, nincs kitéve a végződés. Az apai név halálig megmarad, nem befolyásolja a házasság.

A vezetéknevek nagy többsége utónévből ered. Legelterjedtebb végződés vezetékneveknél az -ov/-ova, ritkábba a -szki/-szka, -ki/-ka és -ics (egyszerre hím- és nőnem) végződés. Előfordulnak ritkán végződés nélküli vezetéknevek is, ezek is természetesen azonos formában használatosak férfiaknál és nőknél. A leggyakoribb vezetéknevek: Ivanov(a) (Иванов(а)), Georgiev(a) (Георгиев(а)), Dimitrov(a) (Димитров(а)), Petrov(a) (Петров(а)), Nikolov(a) (Николов(а)), Hrisztov(a) (Христов(а)), Sztojanov(a) (Стоянов(а)), Todorov(a) (Тодоров(а)), Iliev(a) (Илиев(а)), Vaszilev(a) (Василев(а)). A bánáti bolgároknál a vezetékneveknek nincs nőnemű változata, tehát például akinek Bulgáriában Marija Ivanova a neve, a bánáti bolgároknál ugyanaz Ivanov Marija lesz.

Régebben gyakori volt a vezetéknév nemzedékenkénti változtatása: a született gyermek vezetékneve nem apja vezetékneve, hanem apja apai neve lett (azaz apai nagyapja keresztneve végződéssel ellátva).

Házasság esetén a régi szokás szerint a nő vezetékneve megváltozott, eredeti vezetéknevét lecserélte férje vezetéknevére. Bár ma is ez a legelterjedtebb szokás, ma már előfordul az eredeti vezetéknév megtartása, ill. a két vezetéknév kombinálása kötőjellel. Ma már jogilag a férfi is felveheti felesége vezetéknevét vagy választhatja a kötőjeles kombinálást, ez azonban a gyakorlatban nem terjedt el.

A leggyakoribb bolgár utónevek: Georgi (Георги), Dimitar (Димитър), Petar (Петър), Marija (Мария), Hriszto (Христо), Todor (Тодор), Nikolaj (Николай), Vaszil (Васил), Sztefan (Стефан).

Más bolgárok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bolgárok (ősbolgárok, „bolgár-törökök”) a mai Bulgária fő lakosságát alkotó bolgárokon kívül más népek létrejöttében is részt vettek:

  • Alcek kán (a dunai bolgár államot megalapító Aszparuh kán testvére) leszármazottjai Olaszországban asszimilálódtak a helyi lakosság között, ma már csak egyes olasz családnevek (Bulgari, Bulgaro, stb.) árulkodnak róluk.
  • Batbajan kán (szintén Aszparuh kán testvére) leszármazottjainek egy része a kunokkal keveredve a mai krími tatárság ősei, egy kisebb rész pedig a Kaukázusba vándorolt, mai nevük balkár.
  • Kotrag kán (úgyszintén Aszparuh kán testvére), a volgai bolgár állam alapítójának a leszármazottjai a mai volgai tatárok és csuvasok. A csuvasok a "csuvas" és "bolgár" elnevezést szinonímaként használják. A tatárok egy kisebb része pedig ma is bolgárnak nevezi magát.

A kommunizmus éveiben gyakorlatilag megszűnt kapcsolatok az utóbbi években ismét felélénkültek a bulgáriai bolgárok és fent említett többi rokon népcsoport között.

Szerbiai bolgárok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

szerbiai bolgárok zászlaja

A szerbiai bolgárok többsége Boszilevgrad és Dimitrovgrad környékén élnek. Kisebb részük a Bánságban és Niš környékén élnek. Összesen kb. 25 ezer ember. Megkülönböztetett részük a bánáti bolgárok, akik saját nyelvet, a bánáti bolgárt beszélik, illetve a vallásuk római katolikus.

A helyi újságok nevei: Bratstvo és Most.

Romániai bolgárok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Két csoportjuk van: az ortodox vallású dobrudzsai bolgárok és a katolikus vallású bánsági, vagy bánáti bolgárok, akiknek ráadásul saját nyelvük van. Egy képviselőjük van a román parlamentben: Nikolaj Mirkovics (Mircovici Niculae).

Moldovai bolgárok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közismert nevük a besszarábiai bolgárok, amelyeknek szintén sajátos nyelvük, a besszarábiai bolgár, akárcsak a bánátiaké a bánáti bolgár. Népes, körülbelül 110 ezer fős kisebbséget alkotnak. Moldovának már miniszterelnököt is adtak Vasile Tarlev személyében.

Ukrajnai bolgárok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kb. 350 ezer fős kisebbséget alkotnak, két fő csoportjuk van: a krími félszigeten élők és a Moldovával határos vidékeken élők. A szovjet korszakban egy részük ruszifikáción ment keresztül és részben asszimilálódott, aminek következtében egy részük ma már nem beszél bolgárul vagy pedig orosz anyanyelve mellett a bolgárt csak második nyelvként beszéli.

Magyarországi bolgárok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Görögországi és albániai bolgárok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

E két országban összesen kb. 40 ezer bolgár él, szinte teljes egészükben a pomák csoporthoz tartoznak, azaz iszlám vallásúak.

Törökországi bolgárok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kb. 5 ezer bolgár él itt, többségük pomák, Isztambulban egy kisebb keresztény csoport is van.

Híres bolgárok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megjegyzések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A bolgárok az összes macedónt bolgárnak tekintik.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. 2011-es népszavazás (angol nyelven). nsi.bg. (Hozzáférés: 2013. március 27.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Bulgar (angol nyelven). britannica.com. (Hozzáférés: 2013. március 27.)

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]