Dunai svábok
A dunai svábok (más néven dunamenti németek, németül Donauschwaben) az egykori Magyar Királyság és utódállamai, így a mai Magyarország területén élő német nyelvű népcsoport elnevezése. Túlnyomó többségük Bajorországból,Schwaben és Württemberg tartományokból érkezett. A történelmi és a mai Magyarországon élő dunai svábokra a magyarországi svábok nevet is használják.
A dunai svábok jelentős része a 19. század-20. század során asszimilálódott és beolvadt a magyar társadalomba, egy részük azonban máig megőrizte anyanyelvét és kultúráját.
A magyarországi svábok alkotják a magyarországi németek (Ungarndeutsche) zömét. (A magyarországi németek ma Magyarország legnagyobb nemzetisége )
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Nevük
A dunai svábok a németországi svábokról (Svábföld lakóiról) kapták nevüket. Ez azonban nem mindig van összefüggésben az egyes közösségek valódi származásával, amelyek nemcsak svábok, hanem jelentős részben bajor, osztrák, valamint pfalzi, hesseni, németalföldi és elzászi eredetűek.
[szerkesztés] Történelem
A 18. század közepén nagyszámú német családot telepítettek le Magyarország egész területére, hogy a török hódoltság és háborúk idején elpusztult magyar lakosságot pótolják.
A II. világháború után a magyarországi sváb lakosság egy részét erőszakkal Németországba telepítették.
[szerkesztés] Településeik
[szerkesztés] Magyarország
A magyarországi svábok ma legnagyobb számban Baranyában, Tolnában, Bács-Kiskunban élnek. Baranya megyében találhatók szinte teljesen németek által lakott falvak is (Óbánya, Ófalu). Ezt követi Tolna megye német ajkú lakossága, amely a Mecsek északi lejtőin és a Sió-parti falvakban található meg nagy számban. A harmadik legtöbb német Bács-Kiskun megyében koncentrálódva, a Kalocsától délre eső vidék településein él (Baja, Hajós, Érsekhalma, Harta, Császártöltés, Nemesnádudvar, Sükösd). A Magyarországi Németek Általános Művelődési Központja, az egyik legfontosabb és legelismertebb oktatási intézményük Baján található. Szekszárdon található az ország egyetlen német nyelvű, a német nemzetiségi kultúra és identitás megőrzésében fontos szerepet ellátó színháza (Deutsche Bühne).
Jelentős még Budapest, a Budai-hegység és a Pilis környékének sváb lakossága (például Solymár, Pilisvörösvár, Pilisszentiván, Piliscsaba, Leányvár, Dorog, Csolnok, Máriahalom, Zsámbék, Budaörs, Budafok, Taksony, Dunaharaszti, Újhartyán, Vecsés, Ceglédbercel, Szigetszentmárton, Szigetcsép, Szigetújfalu, Ráckeve Etyek stb.) Budapesten Soroksáron élnek nagyobb számban svábok, a szomszédos Pesterzsébeten működik a Német Nemzetiségi Gimnázium (Deutsches Nationalitätengymnasium), de a Tamási Áron Gimnáziumban Budán illetve is Pilisvörösváron, a Schiller Gimnáziumban (Schiller Gymnasium Werischwar) is nagy hangsúlyt fektetnek a német nemzetiségi oktatásra.
Néhány sváb lakosságú községet tudhat magáénak továbbá Veszprém, Hajdú-Bihar Fejér, Somogy, Vas és Békés megye is. Ezeken kívül Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Komárom-Esztergom megye területén is előfordulnak sváb szórványok. Például Dunaszentmiklós
[szerkesztés] Forrás
1. Bindorffer Györgyi: A magyarországi németek hazaképe, MTA Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutati Intézet [1]
2. Földes Csaba: kontaktdeutsch. Zur Theorie eines Varietätentyps unter transkulturellen Bedingungen von Mehrsprachigkeit. Tübingen: Gunter Narr Verlag 2005 [2]
