Vecsés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vecsés
Vecsés légifotó1.jpg
Vecsés légifotó
Vecsés címere
Vecsés címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Magyarország
Megye Pest
Járás Vecsési
Kistérség Monori
Jogállás város
Polgármester Szlahó Csaba Fidesz - KDNP[1]
Jegyző Mohainé Jakab Anikó
Irányítószám 2220
Körzethívószám 29
Népesség
Teljes népesség 20 255 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 576,05 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 36,16 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Vecsés  (Magyarország)
Vecsés
Vecsés
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 24′ 40″, k. h. 19° 16′ 21″Koordináták: é. sz. 47° 24′ 40″, k. h. 19° 16′ 21″
Vecsés  (Pest megye)
Vecsés
Vecsés
Pozíció Pest megye térképén
Vecsés weboldala

Vecsés (németül Wetschesch) város Pest megyében, a Monori kistérségben, 2013-tól a Vecsési járás központja.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vecsés földrajzi értelemben a Duna Pest megye teraszos völgymedencéjében helyezkedik el. Keleti oldalán a Gödöllői-dombsághoz tartozó vonulatok húzódnak, dél felé a Duna-Tisza közötti hátság területe kezdődik. Területén halad át a 400-as számú főút, a 100a vasútvonal, és a Liszt Ferenc repülőtér egy része is itt helyezkedik el. Akár közúton, akár vasúton de még repülővel is könnyen megközelíthető. Határos Budapest fővárossal, Ecser községgel, valamint Üllő és Gyál városokkal. A magyarok és a világ elsősorban a híres káposztájáról ismeri a várost.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vecsés nevét az oklevelek 1323-ban említették először.

A 16. század elején a Péczeli Syke család birtokaként szerepelt az oklevelekben. 1434-ben a Péczeli Syke családból származó János, itteni birtokait átengedte a Farnosiaknak.

1440-ben Vecsést Luxemburgi Erzsébet magyar királyné a Tahi Botos családnak adományozta.

A török világban elpusztult és az 1720 évi adóösszeírásban már csak Maglódhoz tartozó pusztaként sorolták fel.

1791-1792-ben herceg Grassalkovich Antal telepítette be újból; 1786-ban közzétett felhívására a szomszédos német ajkú községekből 50 család érkezett. Vecsés a későbbiekben is a gödöllői uradalomhoz tartozott és annak sorsában osztozott.

1797-ben felépült a római katolikusok plébániája, majd 1800-ban temploma is elkészült, melyhez 1835-ben tornyot is építettek hozzá.

1810 karácsonya előtt nagy tűzvész-, majd 1814-ben árvíz pusztított a településen.

Az 1848-as összeíráskor 41 és 20/32 úrbértelke volt, 1863-ban történt meg a határszabályozás.

A 20. század elején Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Monori járásához tartozott.

1910-ben 7403 lakosából 4525 magyar, 2814 német volt. Ebből 6606 római katolikus, 422 református, 176 izraelita volt.

Területi bontása:

  • Felső telep (itt található Vecsés legrégebbi társasházi lakóparkja - más néven OTP lakótelep, de a lakótelepi kritériumokon tulajdonságaival jócskán túlmutat)
  • Falu
  • Halmy telep
  • Andrássy telep.

Vecsés közelében feküdt Halomegyháza puszta és Ferihegy puszta is, melyek ugyancsak a gödöllői uradalomhoz tartoztak.

Ferihegy[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ferihegy puszta a 19. század elején Mayerffy Ferenc uradalmi bérlőtől vette a nevét. A gödöllői uradalom feloszlása után, kiszakítva Szent Lőrincz pusztából, külön birtokként adták el Szontagh Samunak, de később báró Podmaniczky János birtokába került.

Lakónépesség alakulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Év Lélekszám
1804 504
1826 1 276
1861 2 204
1900 4 119
1910 7 403
1930 13 006
1941 14 075
Év Lélekszám
1949 13 805
1960 15 537
1970 19 387
1980 21 445
1990 18 106
2001 18 633
2011 20 879

Legfontosabb oktatási és pedagógiai intézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Semmelweis Ignác Bölcsőde
  • Bálint Ágnes Óvoda
  • Falusi Nemzetiségi Óvoda - Dorfkindergarten Wetschesch
  • Mosolyország Óvoda - Lachenland Kindergarten
  • Tündérkert Óvoda
  • Czövek Olivér Református Óvoda
  • Grassalkovich Antal Német Nemzetiségi és Kétnyelvű Általános Iskola - Anton Grassalkovich Grundschule Wetschesch
  • Gróf Andrássy Gyula Általános Iskola
  • Petőfi Sándor Római Katolikus Általános Iskola és Gimnázium
  • Halmi Telepi Általános Iskola
  • Vecsési Zeneiskola Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Római katolikus temploma - 1800-ban készült el, melyhez 1835-ben tornyot is építettek.
  • A négy telepen található 1-1 templom
  • Hősök ligete
  • Erzsébet tér és a téren található műemlékek
  • A Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum vecsési kiállítóhelye (A kőolaj- és földgázszállítás műszaki emlékei)
  • Bálint Ágnes Művelődési Ház
  • Szent István Koronás kút - Szórádi Zsigmond és Seres János alkotása

Eseménynaptár[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Vecsési búcsú: minden év szeptemberében (Mária nap után). Az egyházi búcsú mellett az Epresben (Fő út melletti tér) megrendezik a 3 napig tartó búcsút, rengeteg körhintával, céllövöldével, vásárral. Megjegyzés: A templomi búcsú nem a Mária-naphoz kötődik. A templom titulusa "Szent Kereszt felmagasztalása". Ünnepe szeptember 14-én van, így a templombúcsú 14-én illetve az azt követő vasárnapon kerül megrendezésre.
  • Káposztafeszt: minden év szeptemberében. A város hagyományainak megfelelő programokkal, versenyekkel tarkított kulturális eseménysorozat.[3]
  • Szüreti Bál: minden évben megrendezésre kerül október első szombatján.
  • Tavaszi Fesztivál: minden év áprilisában kerül megrendezésre. A fesztivál egy hétig tart, különböző helyszíneken kiállításokat, színházi előadásokat,irodalmi esteket szerveznek az oda látogatóknak. A záró napon egész napos programmal várják az érdeklődőket a Fő út melletti Epresben.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Vecsés települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 15.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. A Vecsési Káposztafeszt hivatalos weboldala. (Hozzáférés: 2013. június 17.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Coat of arms of Hungary.png Közigazgatási listák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]