Vecsés

Vecsés
Vecsés légifotó
Vecsés címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Magyarország
Megye	Pest
Kistérség	Monori
Rang	város
Polgármester	Szlahó Csaba Fidesz - KDNP
Jegyző	Mohainé Jakab Anikó
Irányítószám	2220
Körzethívószám	29
Népesség
Teljes népesség	20 830 fő (2010. január 1.) +/-
Népsűrűség	576,05 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	36,16 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Vecsés Pozíció Magyarország térképén
Vecsés Pozíció Pest megye térképén
é. sz. 47° 24′ 39.71″, k. h. 19° 16′ 20.78″47.4110305556, 19.2724388889
Vecsés weboldala

Vecsés (németül Wetschesch) város Pest megyében, a Monori kistérségben.

Fekvése

Vecsés földrajzi értelemben a Duna Pest megye teraszos völgymedencéjében helyezkedik el. Keleti oldalán a Gödöllői-dombsághoz tartozó vonulatok húzódnak, dél felé a Duna-Tisza közötti hátság területe kezdődik. Területén halad át a 400-as számú főút, a 100-as számú Budapest-Debrecen vasútvonal, és a Liszt Ferenc repülőtér egy része is itt helyezkedik el. Akár közúton, akár vasúton de még repülővel is könnyen megközelíthető. Határos Budapest fővárossal, Ecser községgel, valamint Üllő és Gyál városokkal. A magyarok és világ elsősorban a híres káposztájáról ismeri a várost.

Története

Vecsés nevét az oklevelek 1323-ban említették először.

A 16. század elején a Péczeli Syke család birtokaként szerepelt az oklevelekben. 1434-ben a Péczeli Syke családból származó János, itteni birtokait átengedte a Farnosiaknak.

1440-ben Vecsést Erzsébet királyné a Tahi Botos családnak adományozta.

A török világban elpusztult és az 1720 évi adóösszeírásban már csak Maglódhoz tartozó pusztaként sorolták fel.

1791-1792-ben herceg Grassalkovich Antal telepítette be újból; 1786-ban közzétett felhívására a szomszédos német ajkú községekből 50 család érkezett. Vecsés a későbbiekben is a gödöllői uradalomhoz tartozott és annak sorsában osztozott.

1797-ben felépült a római katolikusok plébániája, majd 1800-ban temploma is elkészült, melyhez 1835-ben tornyot is építettek hozzá.

1810 karácsonya előtt nagy tűzvész-, majd 1814-ben árvíz pusztított a településen.

Az 1848-as összeíráskor 41 és 20/32 úrbértelke volt, 1863-ban történt meg a határszabályozás.

A 20. század elején Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Monori járásához tartozott.

1910-ben 7403 lakosából 4525 magyar, 2814 német volt. Ebből 6606 római katolikus, 422 református, 176 izraelita volt.

Területi bontása:

• Felső telep (itt található Vecsés legrégebbi társasházi lakóparkja - más néven OTP lakótelep, de a lakótelepi kritériumokon tulajdonságaival jócskán túlmutat)
• Falu
• Halmy telep
• Andrássy telep.

Vecsés közelében feküdt Halomegyháza puszta és Ferihegy puszta is, melyek ugyancsak a gödöllői uradalomhoz tartoztak.

Ferihegy

Ferihegy puszta a 19. század elején Mayerffy Ferenc uradalmi bérlőtől vette a nevét. A gödöllői uradalom feloszlása után, kiszakítva Szent Lőrincz pusztából, külön birtokként adták el Szontagh Samunak, de később báró Podmaniczky János birtokába került.

Lakónépesség alakulása

Év Lélekszám 1804 504 1826 1 276 1861 2 204 1900 4 119 1910 7 403 1930 13 006 1941 14 075

Év Lélekszám 1949 13 805 1960 15 537 1970 19 387 1980 21 445 1990 18 106 2001 18 633 2011 20 879

• A lakosság 94%-a magyar, 5%-a német, 1%-a cigány.

Legfontosabb oktatási és pedagógiai intézmények

• Semmelweis Ignác Bölcsőde
• Bálint Ágnes Óvoda
• Falusi Nemzetiségi Óvoda - Dorfkindergarten Wetschesch
• Mosolyország Óvoda - Lachenland Kindergarten
• Tündérkert Óvoda
• Czövek Olivér Református Óvoda
• Grassalkovich Antal Német Nemzetiségi és Kétnyelvű Általános Iskola - Anton Grassalkovich Grundschule Wetschesch
• Gróf Andrássy Gyula Általános Iskola
• Petőfi Sándor Általános Iskola és Gimnázium
• Halmi Telepi Általános Iskola
• Vecsési Zeneiskola Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Nevezetességei

• Római katolikus temploma - 1800-ban készült el, melyhez 1835-ben tornyot is építettek.
• A négy telepen található 1-1 templom
• Hősök ligete
• Erzsébet tér és a téren található műemlékek
• MOL olajmúzeum
• József Attila művelődési ház
• Szent István Koronás kút - Szórádi Zsigmond és Seres János alkotása

Eseménynaptár

• Vecsési búcsú: minden év szeptemberében (Mária nap után). Az egyházi búcsú mellett az Epresben (Fő út melletti tér) megrendezik a 3 napig tartó búcsút, rengeteg körhintával, céllövöldével, vásárral. Megjegyzés: A templomi búcsú nem a Mária-naphoz kötődik. A templom titulusa "Szent Kereszt felmagasztalása". Ünnepe szeptember 14-én van, így a templombúcsú 14-én illetve az azt követő vasárnapon kerül megrendezésre.

• Káposztafesztivál: minden év szeptemberében. A város hagyományainak megfelelő programokkal, versenyekkel tarkított kulturális eseménysorozat. Honlap: http://www.vecsesikaposztafeszt.hu/, A Káposztafesztivál a YouToubeon:[1]

• Szüreti Bál: minden évben megrendezésre kerül a Káposztafesztet követő szombaton.

• Tavaszi Fesztivál: minden év áprilisában kerül megrendezésre. A fesztivál egy hétig tart, különböző helyszíneken kiállításokat, színházi előadásokat,irodalmi esteket szerveznek az oda látogatóknak. A záró napon egész napos programmal várják az érdeklődőket a Fő út melletti Epresben.

Tavaszi Fesztivál a YouTubeon:[2]

Híres emberek

• Itt született Hatlaczky Ferenc olimpiai ezüstérmes, világbajnok kajakozó, építészmérnök1934. január 17-én .
• Itt született Szabados Jenő (Vecsés, 1911. június 13. – ? , 1942. aug. 8.) festő
• Itt élt Horváth Ágnes politikus, volt egészségügyi miniszter.
• Itt élt Bálint Ágnes írónő.

Képgaléria

• 
• 
• 
• 

Testvérvárosok

• Rheinstetten[3], Németország
• Gyergyószárhegy, Románia

Források

• Borovszky Samu: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

Külső hivatkozások

• Vecsés a Vendégvárón
• Vecsés a szeporszag.hu -n
• Térkép Kalauz – Vecsés
• Légifotók Vecsésről