Vecsés
| Vecsés | |||
 |
|||
| Vecsés légifotó | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Közép-Magyarország | ||
| Megye | Pest | ||
| Kistérség 2012-ig | Monori | ||
| Jogállás | város | ||
| Polgármester | Szlahó Csaba Fidesz - KDNP[1] | ||
| Jegyző | Mohainé Jakab Anikó | ||
| Irányítószám | 2220 | ||
| Körzethívószám | 29 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 20 830 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 576,05 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 36,16 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Vecsés
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Vecsés
Pozíció Pest megye térképén
|
|||
| é. sz. 47° 24′ 39,71″, k. h. 19° 16′ 20,78″ | |||
| Vecsés weboldala | |||
Vecsés (németül Wetschesch) város Pest megyében, a Monori kistérségben, 2013-tól a Vecsési járás központja.
Tartalomjegyzék |
Fekvése[szerkesztés]
Vecsés földrajzi értelemben a Duna Pest megye teraszos völgymedencéjében helyezkedik el. Keleti oldalán a Gödöllői-dombsághoz tartozó vonulatok húzódnak, dél felé a Duna-Tisza közötti hátság területe kezdődik. Területén halad át a 400-as számú főút, a 100-as számú Budapest-Debrecen vasútvonal, és a Liszt Ferenc repülőtér egy része is itt helyezkedik el. Akár közúton, akár vasúton de még repülővel is könnyen megközelíthető. Határos Budapest fővárossal, Ecser községgel, valamint Üllő és Gyál városokkal. A magyarok és a világ elsősorban a híres káposztájáról ismeri a várost.
Története[szerkesztés]
Vecsés nevét az oklevelek 1323-ban említették először.
A 16. század elején a Péczeli Syke család birtokaként szerepelt az oklevelekben. 1434-ben a Péczeli Syke családból származó János, itteni birtokait átengedte a Farnosiaknak.
1440-ben Vecsést Luxemburgi Erzsébet magyar királyné a Tahi Botos családnak adományozta.
A török világban elpusztult és az 1720 évi adóösszeírásban már csak Maglódhoz tartozó pusztaként sorolták fel.
1791-1792-ben herceg Grassalkovich Antal telepítette be újból; 1786-ban közzétett felhívására a szomszédos német ajkú községekből 50 család érkezett. Vecsés a későbbiekben is a gödöllői uradalomhoz tartozott és annak sorsában osztozott.
1797-ben felépült a római katolikusok plébániája, majd 1800-ban temploma is elkészült, melyhez 1835-ben tornyot is építettek hozzá.
1810 karácsonya előtt nagy tűzvész-, majd 1814-ben árvíz pusztított a településen.
Az 1848-as összeíráskor 41 és 20/32 úrbértelke volt, 1863-ban történt meg a határszabályozás.
A 20. század elején Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Monori járásához tartozott.
1910-ben 7403 lakosából 4525 magyar, 2814 német volt. Ebből 6606 római katolikus, 422 református, 176 izraelita volt.
Területi bontása:
- Felső telep (itt található Vecsés legrégebbi társasházi lakóparkja - más néven OTP lakótelep, de a lakótelepi kritériumokon tulajdonságaival jócskán túlmutat)
- Falu
- Halmy telep
- Andrássy telep.
Vecsés közelében feküdt Halomegyháza puszta és Ferihegy puszta is, melyek ugyancsak a gödöllői uradalomhoz tartoztak.
Ferihegy[szerkesztés]
Ferihegy puszta a 19. század elején Mayerffy Ferenc uradalmi bérlőtől vette a nevét. A gödöllői uradalom feloszlása után, kiszakítva Szent Lőrincz pusztából, külön birtokként adták el Szontagh Samunak, de később báró Podmaniczky János birtokába került.
Lakónépesség alakulása[szerkesztés]
|
|
Legfontosabb oktatási és pedagógiai intézmények[szerkesztés]
- Semmelweis Ignác Bölcsőde
- Bálint Ágnes Óvoda
- Falusi Nemzetiségi Óvoda - Dorfkindergarten Wetschesch
- Mosolyország Óvoda - Lachenland Kindergarten
- Tündérkert Óvoda
- Czövek Olivér Református Óvoda
- Grassalkovich Antal Német Nemzetiségi és Kétnyelvű Általános Iskola - Anton Grassalkovich Grundschule Wetschesch
- Gróf Andrássy Gyula Általános Iskola
- Petőfi Sándor Római Katolikus Általános Iskola és Gimnázium
- Halmi Telepi Általános Iskola
- Vecsési Zeneiskola Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
Nevezetességei[szerkesztés]
- Római katolikus temploma - 1800-ban készült el, melyhez 1835-ben tornyot is építettek.
- A négy telepen található 1-1 templom
- Hősök ligete
- Erzsébet tér és a téren található műemlékek
- MOL olajmúzeum
- József Attila művelődési ház
- Szent István Koronás kút - Szórádi Zsigmond és Seres János alkotása
Eseménynaptár[szerkesztés]
- Vecsési búcsú: minden év szeptemberében (Mária nap után). Az egyházi búcsú mellett az Epresben (Fő út melletti tér) megrendezik a 3 napig tartó búcsút, rengeteg körhintával, céllövöldével, vásárral. Megjegyzés: A templomi búcsú nem a Mária-naphoz kötődik. A templom titulusa "Szent Kereszt felmagasztalása". Ünnepe szeptember 14-én van, így a templombúcsú 14-én illetve az azt követő vasárnapon kerül megrendezésre.
- Káposztafeszt: minden év szeptemberében. A város hagyományainak megfelelő programokkal, versenyekkel tarkított kulturális eseménysorozat.[3]
- Szüreti Bál: minden évben megrendezésre kerül a Káposztafesztet követő szombaton.
- Tavaszi Fesztivál: minden év áprilisában kerül megrendezésre. A fesztivál egy hétig tart, különböző helyszíneken kiállításokat, színházi előadásokat,irodalmi esteket szerveznek az oda látogatóknak. A záró napon egész napos programmal várják az érdeklődőket a Fő út melletti Epresben.
Híres emberek[szerkesztés]
- Itt született Hatlaczky Ferenc olimpiai ezüstérmes, világbajnok kajakozó, építészmérnök1934. január 17-én .
- Itt született Szabados Jenő (Vecsés, 1911. június 13. – ? , 1942. aug. 8.) festő
- Itt élt Horváth Ágnes politikus, volt egészségügyi miniszter.
- Itt élt Bálint Ágnes írónő.
Képgaléria[szerkesztés]
Testvérvárosok[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Borovszky Samu: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
- ↑ Vecsés települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 15.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ A Vecsési Káposztafeszt hivatalos weboldala. (Hozzáférés: 2013. június 17.)
Külső hivatkozások[szerkesztés]
Közigazgatási listák[szerkesztés]
|
|||||
|
|||||||
