Letkés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Letkés
Letkés05.JPG
Letkés római katolikus temploma
Letkés címere
Letkés címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Magyarország
Megye Pest
Járás Szobi
Kistérség Szobi
Jogállás község
Polgármester Kovács István[1]
Irányítószám 2632
Körzethívószám 27
Népesség
Teljes népesség 1119 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 47,13 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 24,55 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Letkés  (Magyarország)
Letkés
Letkés
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 53′ 12″, k. h. 18° 46′ 17″Koordináták: é. sz. 47° 53′ 12″, k. h. 18° 46′ 17″
Letkés  (Pest megye)
Letkés
Letkés
Pozíció Pest megye térképén
Letkés weboldala

Letkés község Pest megyében, a Szobi járásban. 2001-ben 1200 lakosa volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Letkés az Ipoly bal partján fekszik, a Börzsöny nyugati lábánál, a Letkési-patak völgyében. A község területe 24,55 km² 2003 óta (korábban 24,39 km²).[3] Északról Ipolytölgyes, keletről Nagybörzsöny és Márianosztra, délkeletről Ipolydamásd, délnyugatról Leléd és (igen rövid szakaszon) Helemba, nyugatról pedig Ipolyszalka községek határolják. Északi határát a Nyerges-patak, nyugati határát (mely egyben államhatár is Szlovákia felé) az Ipoly alkotja. Keleten területe a Sákola-tetőig (489 m), a Széles-hegyig (499 m) és a Nagy-Galláig (479 m) terjed. Az Ipoly menti 106-115 méter tengerszint feletti magasságú földeket kelet felől löszös szántóföldek, majd agyagos domboldalak és erdőségek szegélyezik.

A község területének csaknem fele a Duna-Ipoly Nemzeti Park része. Letkést a kék kereszttel jelzett turistajelzés Nagyirtáspusztával, a Lilompusztáról induló zöld jelzés pedig (a Nagy-Gallán keresztül) Márianosztrával köti össze.

A 2001-es népszámláláskor a központi belterület mellett két lakott külterület volt a község területén: Lelédhíd és Csergemalom. Lakatlan külterületei Gallapuszta, Liliompuszta és Széppatakpuszta.[3]

Letkésen keresztülhalad az Ipoly völgyében haladó, Szobot (10 km) Parassapusztával összekötő országút (1201). A szomszédos Szalkával híd köti össze az Ipoly felett. A határátkelőhelyet 1994. augusztus 27-én nyitották meg (bár időszakos átkelésre már 1990 óta lehetőség nyílt), az EU-csatlakozásig azonban csak a két ország állampolgárai használhatták. 2007. december 21-én a schengeni egyezmény értelmében megszűnt a határellenőrzés az átkelőnél.

A mai Széppatakpuszta közelében található Dávidrév dűlőnév egy 14. században létesült, majd később elpusztult falu nevét őrzi.[4]

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2001-es népszámláláskor a községnek 1200 lakosa volt, melynek 97,9%-a magyar, 0,8%-a cigány, 0,3%-a német nemzetiségűnek vallotta magát. A lakosság 88,5%-a római katolikus, 5%-a református, 1,4%-a evangélikus vallásúnak vallotta magát.[3]

2008-ban a község területén 450 lakásban 1165 lakos élt.[3]

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Letkés - községháza

A falu közepén Árpád-kori temetőt tártak fel. A község területén találtak újkőkori (a Pógyik dűlőben) emlékeket és bronzkori urnatemetőt is (a Fő utca végénél), valamint avar kori és kvád leleteket (a téglaégetőnél). Első írásos említése 1261-ből származik Lethkes alakban. Lakosai ekkor főleg hajósok és szekérfuvarosok voltak.[5]

1355-ben Nagy Lajos király a letkési csónakosoknak vámmentes hajózást biztosított a Dunán Pozsonytól Szalánkeménig (ezt a kiváltságot 1416-ban Zsigmond király megerősítette és egészen 1475-ig gyakorolták a letkésiek. 1396-ban az Ipolyon működő malmot említenek a feljegyzések. 1543 után Esztergom elfoglalásával Letkés is török uralom alá került és a szomszédos Damásdon felépült cölöpvár miatt gyakori harcok színtere lett. 1576-ban még 20 házat és 2 malmot említenek a török adószedők, 1599-ben viszont elpusztították a települést. 1713-ban pestisjárvány sújtotta a lakosságot, két évvel később mintegy 120-140 lakosa volt az esztergomi káptalanhoz tartozó községnek. A 18. században az Ipoly gázlóinál (az egyik Szalka, a másik Leléd irányában volt) vámházak épültek. Az 1848-49-es forradalomban és szabadságharcban 6 letkési önkéntes vett részt.

1896-ban a falunak 1028 lakosa volt (973 római katolikus, 6 evangélikus, 25 református és 24 zsidó). Postahivatal és posta-takarékpénztár üzemelt. A legnagyobb földesúr az esztergomi főkáptalan volt (2130 katasztrális hold), mellette Kleinhauf György (318 hold), Letkés község (150 hold), letkési gazdák (332 hold) rendelkeztek földterülettel.[6] Letkés híres volt agyagpipakészítéséről.[7]

Az első világháborúban 30 letkési lakos vesztette életét. 1920-ban a trianoni békeszerződéssel Letkés elvesztette természetes piacait és határfaluvá vált. Az 1920-as években a filoxérajárvány kipusztította a falu szőlőültetvényeit. 1935-ben a falunak 1056 lakosa és 2 tanerős iskolája volt, megalakult a Levente és a Polgári Lövész Egylet, a Tűzoltóság és a Hangya Szövetkezet. A mezőgazdaságból élők mellett már néhány kereskedő és iparos is élt a településen. 1931-től Mammusich János bérbe vett birtokán Ivanon Tódor bolgár kertész gazdálkodott 50 katasztrális holdon.[6]

1942-1943 során Letkés határában, a falutól délre elkezdték építeni a Triatloni-csatornát, az Ipoly szabályozására irányuló terv részeként. A csatornát soha nem fejezték be, de mintegy 1 km hosszú szakasza elkészült.[8] 1944 decemberében Letkés súlyos harcok helyszíne lett, ezért a lakosságot kitelepítették a szomszédos községekbe. A visszavonuló németek december 20-án felrobbantották az Ipoly hídját, majd egy héten keresztül tartottak a harci cselekmények, melyek során a falu nagy része elpusztult. Ekkor pusztult el a szőlőhegyen álló Szent Orbán-kápolna, valamint a lelédhídi kápolna is. A második világháborúban 22-en vesztették életüket.

Letkés évszázadokon keresztül Hont vármegyéhez tartozott, az 1950-es megyerendezéskor csatolták Pest megyéhez.

1948-ban alakult meg a letkési Bástya termelőszövetkezet, 1954-ben pedig bevezették az elektromos világítást a községbe. 1959-ben épült meg az új négytantermes iskola. 1970-ben egyesült a letkési és az ipolytölgyesi termelőszövetkezet letkési székhellyel, majd a következő évben megalakult a két község közös tanácsa Letkésen.

Az Ipoly letkési szakaszán 2009 nyarán egy öt méter hosszú, egyetlen tölgyfából kifaragott bödönhajót találtak. Ez az első hajólelet, ami az Ipolyból került elő. A dendrokronológiai vizsgálat szerint a fát legkorábban 1698-ban vághatták ki. A roncsot kiemelték, és ideiglenesen egy bányatóba süllyesztették konzerválás céljából.[9]

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ribizlitermesztés a falutól északra

A szántóterületeken és domboldalakon főleg bogyós és csonthéjas gyümölcstermesztéssel foglalkoznak, a szőlő is megterem, de olajos magvak termesztése is folyik a szövetkezet által bérelt területeken.[6]

Önkormányzat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A községi képviselőtestület 8 tagú, élén a polgármester (2009-ben Kovács István) és az alpolgármester (Simon Barnabás) áll.[10] A képviselőtestületnek 4 bizottsága működik.

1998-ban fogadták el Letkés címerét és zászlaját. A címerpajzs felső részében a karózott szőlőtőke a község 19. századi körpecsétjéből került a címerbe. A középen húzódó ezüst vonal az Ipoly és a Duna folyót jelképezi, az alsó részben a dereglye pedig Letkés középkorba visszanyúló hajózási hagyományaira utal. A zászló színe fehér, amelynek vízszintes alsó és felső szélét arany csík díszíti, közepén a címerrel és a "Letkés" felirattal.[11]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Katolikus templom
  • Krisztus mennybemenetelének szentelt római katolikus temploma 1811-ben épült klasszicista stílusban. Szószéke empire stílusú. Egyhajós építmény, enyhén szűkített szentéllyel, hullámvonalú zárófallal, az ormos homlokzat elé épített toronysisakos toronnyal.
  • A Szeplőtelen Szűzanya szoboralakját (Immaculata) 1707-ben emelték barokk stílusban. Eredetileg az országút mellett állt, az 1970-es években helyezték át a templom kertjébe.
  • Gallapusztán fennmaradt egy 19. századi kútház.[12]
  • Letkés első temploma a 13. században épült román stílusban, 1811-ben bontották le. Alapjai ma is láthatóak a Rákóczi utca 24. számú ház kertjében.
  • A széppatakpusztai kúria a 19. század második felében épült klasszicista stílusban.[13]
  • A liliompusztai kúriát 1920-ban építtette Szántó Ernő, jelenleg vadászházként működik.
  • Az első világháború áldozatainak kápolna alakú emlékművét 1924-ben adták át.
  • A második világháború áldozatainak emlékművét 1990-ben állították fel a helyi temetőben. Mellette áll a szovjet katonák emlékműve.
  • Szakrális kisemlékek:
    • Út menti kereszt - 1927-ben állíttatta Tóth András és felesége, Kolos Ágnes.
    • A temető homokkő keresztjét 1995-ben Budapestre szállították, a jelenlegi központi kereszt az 1930-as évekből való.
    • A temetői haranglábat a 60-as évek végén állították.

Képtár[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Letkés települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 20.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. ^ a b c d http://portal.ksh.hu/pls/portal/cp.hnt_telep?NN=22682
  4. http://www.letkes.hu/index.php?page=kozseg&id=2
  5. http://utazom.com/vendegvaro/letkes
  6. ^ a b c http://www.letkes.hu/index.php?page=koszonto
  7. http://www.kislexikon.hu/letkes.html
  8. http://www.letkes.hu/index.php?page=kozseg&id=4
  9. Dr. Tóth János Attila (2010. tavasz). A Duna-Ipoly térség elsüllyedt múltja. Cincér - a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Hírlevele 6 (1), 9-10. o. Hozzáférés ideje: 2010. május 11.  
  10. http://www.letkes.hu/index.php?page=onkormanyzat
  11. http://www.letkes.hu/index.php?page=kozseg
  12. http://www.vendegvaro.hu/Kuthaz
  13. http://www.letkes.hu/index.php?page=latnivalok

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Letkés témájú médiaállományokat.