Szelény

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szelény (Seľany)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Besztercebányai
Járás Nagykürtösi
Rang község
Első írásos említés 1252
Polgármester Pavel Celeng
Irányítószám 991 27
Körzethívószám 047
Népesség
Teljes népesség 204 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 27 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 213 m
Terület 7,61 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szelény  (Szlovákia)
Szelény
Szelény
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 09′ 30″, k. h. 19° 11′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 09′ 30″, k. h. 19° 11′ 30″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szelény (szlovákul Seľany) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagykürtösi járásban, Nagykürtöstől 15 km-re délnyugatra. Alsó- és Felsőszelény egyesítése. 2011-ben 204 lakosából 111 magyar és 92 szlovák volt.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1252-ben Zelan alakban említik oklevél először, a Hont-Pázmány nemzetség ősi birtoka. Alsószelényt 1268-ban Zelen, 1270-ben Scelen, 1292-ben Zelen alakban említik a korabeli források. A 14. századtól a Szelényi családé, majd a Plachyak, a Palásthyak és a Gyürkiek birtoka. 1434től a 18. századig részben a Szelényi család birtoka volt. A Majthényi család a 20. századig volt birtokos a településen. 1715-ben 3, 1720-ban 4 háza volt. 1828-ban 56 házában 336 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel foglalkoztak.

Felsőszelényt 1303-ban említik először, Alsószelény határában keletkezett a 14. század elején. 1462-ben "Felseu Zelen" néven említik, nemesi családok birtoka volt. 1715-ben 16, 1720-ban 8 háza volt, közülük 5 jobbágy és 3 zsellércsaládé.

Vályi András szerint "SZELÉNY. Magyar falu Hont Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszik Kőkeszinek szomszédságában, mellynek filiája; postája is van; határja jó, szőleje híres, legelője, fája elég van." [2]

Fényes Elek szerint "Szelén, magyar falu, Honth vmegyében, B.-Gyarmathoz éjszakra 2 mfld. 330 kath., 18 evang. lak., számos uri lakházak. Szőlőhegye nevezetes bort terem. F. u. többen. " [3]

Hont vármegye monográfiája szerint "Alsószelény, magyar kisközség, 14 házzal és 77 róm. kath. vallású lakossal; postája Kőkeszin, vasúti és táviróállomása Balassagyarmaton van. Hajdan közös volt Felsőszelénynyel, melynek sorsában osztozott. Első okleveles említésére 1270-ben akadunk, a mikor a Hunt nemzetségbeli Lampert egri püspök testvérének, Miklósnak fiai, Pázmány és Miklós, e birtokért pereskedtek és végül Pázmány nyerte el azt. E nemzetség Kóvári családága révén, 1392-ben, Palásthi Miklós és Péter örökölték a jószágot, a melyet utódaik századokon át megtartottak. A XV. században része volt itt a Szelényi családnak is, a mely innen vette a nevét. 1434-ben Szelényi Tamás a vármegye alispánja volt, a család két másik tagja pedig, Franciscus és Stefanus de Zelen, királyi emberekként szerepeltek egy 1439. évi oklevélben. A Szelényieket a XVIII. században is birtokban találjuk itt. A mult század első felében, a Palásthiakon kivül, Plachy Ferencznek és Gyürky Antalnak volt birtoka. Ezidőszerint nagyobb birtokosa nincsen." [4]

"Felsőszelény, magyar kisközség, 30 házzal és 143 róm. kath. vallású lakossal; vasúti és táviró-állomása Balassagyarmaton, postája Kőkeszin van. A falu hajdan közös volt Alsószelénynyel és ennek sorsában osztozott. Okleveles nyomára már 1265-ben akadunk. 1270-ben a Hunt nemzetségbeli Miklós fiai és Pázmány Miklós pörösködek érte, mígnem az 1303. osztály alkalmával Pázmány, a Kóváry család őse nyerte el. a XV. században a Szelényi család nevében is felbukkan a község neve, mely családnak két tagja, Franciscus és Stephanus de Zelen, 1439-ben királyi emberek voltak. A Szelényi családot a XVIII. században is itt találjuk még. A mult században a Plachy családnak volt itt birtoka és nemesi kúriája, mely ma a Scheuffelen örökösöké. Felsőszelény községhez tartozik az Eresztény-major." [4]

Alsó- és Felsőszelényt 1907-ben egyesítették.

1910-ben 221, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Ipolynyéki járásához tartozott.

2001-ben 233 lakosából 126 magyar és 105 szlovák volt.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Felsőszelényben született 1817-ben Gyürki Antal közgazdász, gazdasági szakíró, több borászati szakkönyv szerzője, az 1848-as nemzetőrség parancsnoka. Tiszteletére 1997-ben emléktáblát avattak.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]