Ösöd
| Ösöd (Sudince) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Korponai |
| Turisztikai régió | Hont |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1245 |
| Polgármester | Daniela Šinková |
| Irányítószám | 962 69 |
| Körzethívószám | 045 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 72 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 18 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 185 m |
| Terület | 4,09 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Ösöd
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 12′ 50″, k. h. 18° 52′ 30″ | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Ösöd (szlovákul Sudince) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Korponai járásban. 2011-ben 72 lakosából 64 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Ipolyságtól 22 km-re északnyugatra a Lissó patak völgyében fekszik.
Története [szerkesztés]
1245-ben "Zyud" alakban említik először, Hont várának uradalmához tartozott. Neve magyar személynévből keletkezett. 1263-ban "Usud", 1387-ben "Wsudy" alakban szerepel írott forrásokban. Birtokosai a Koháry és Sembery családok voltak, később a Coburg család birtoka. 1715-ben 19 háztartása volt. 1828-ban 38 házában 228 lakos élt. Lakói szőlőműveléssel, pásztorkodással foglalkoztak. A 19. század közepén 4 katolikus és 184 evangélikus lakosa volt.
Vályi András szerint "ÖSSÖD. vagy Öszöd Szudnicze. Tót falu Hont Várm. földes Ura G. Koháry Uraság, többnyire evangelikusok, fekszik n. k. Bátfaluhoz, d. Házas Márothoz, n. ny. é. Lissótól egy egy órányira, fája nints, legelõje szoross, szõlõ hegye igen jó borokat terem, mellyeket helyben jól eladhatnak, vidékiek is bírnak nálok szõlõket, keresetre is jó módgyok van." [2]
Fényes Elek szerint "Össöd, tót falu, Honth vmegyében, Szebelébhez délre 2 mfd., 9 kath., 184 evang. lak. Legelõje szûk, bora legjobbnak tartatik a megyében. F. u. h. Coburg. Ut. p. Szántó." [3]
1910-ben 219, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Ipolysági járásához tartozott.
2001-ben 73 szlovák lakosa volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Evangélikus temploma 1858-ban épült későklasszicista stílusban.
- A községben 300 éves hársfa található, mely kiváló tájékozódási pont.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||||||||
