Csábrágvarbók

Csábrág vára délkelet felől

Csábrágvarbók címere

Közigazgatás

Ország

Szlovákia

Kerület

Besztercebányai

Járás

Korponai

Rang

község

Polgármester

Soňa Franková

Népesség

Teljes népesség

271 fő (2011)^[1] +/-

Népsűrűség

12 fő/km²

Földrajzi adatok

Tszf. magasság

325 m

Terület

23,32 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Csábrágvarbók

Pozíció Szlovákia térképén

Koordináták: é. sz. 48° 15′, k. h. 19° 05′

é. sz. 48° 15′, k. h. 19° 05′

Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

A vár a Borovszky féle 1906-os monográfiában

A vár udvara

Csábrágvarbók (szlovákul Čabradský Vrbovok, korábban Hradecký Vrbovek) község Szlovákiában a Besztercebányai kerület Korponai járásában. 2011-ben 271 lakosából 263 szlovák volt.

Fekvése [szerkesztés]

Korponától 12 km-re délre a Litavába ömlő Varbók patak partján 305 m magasan fekszik. A falu neve is a pataknévből származik, mely füzest jelent.

Története [szerkesztés]

A község területén már a korai bronzkorban éltek emberek, a lausitzi kultúra temetőjét találták itt régészek. A falu neve először mint víznév szerepel egy 1135-ös okiratban "Werbouch" alakban. Következő említése 1256-ban történik, amikor IV. Béla király itteni lakosokat telepít át a közeli Németibe. 1262-ben "Werbouk Inferior", 1285-ben "Warabuk", 1342-ben "Werbok" néven szerepel az írott forrásokban. Részben Hont, részben Csábrág várának tartozéka.

Csábrág várát feltehetően Károly Róbert építtette Csák Máté halála után, majd 1335-ben a Dobrakutyai nemzetségnek adományozta, cserében Dobrakutya váráért. Csábrágot felépítése után egy ideig Litva várának mondták. Ezt az elnevezését a közeli, Litva nevű romvártól kapta, mely tőle délkeletre 3 kilométerre, szintén a Litva patak kanyarulatában állt, és az 1320-as években pusztult el. A két vár közelsége és azonos neve miatt e korán elpusztult vár adatait a történészek napjainkig tévesen Csábrág történelmében szerepeltetik. A „régi” Litva várát a 13. század második felében építtette a Hont-Pázmány nembeli Bozóki nemzetség, az első oklevél Haradnuk néven említi 1285-ben, és ma Cseri községtől délnyugatra a Pusztavár-hegy északi végében találhatóak csekély romjai.

1342-ben a király Dobrakutyai Demeter fia Lőrinc fiaitól, Pétertől és Leukustól hűtlenség címén elkobozta „új” Litva várát (a későbbi Csábrágot) a másik, romos „régi” Litva várral, valamint 26 faluval és 6 vámmal együtt. Csábrág várának 1394-ben is Pusztalitva a neve, mai nevén 1462-ben fordul elő először. 1511-ben Bakócz Tamás erősíttette meg. 1517-ben azután II. Lajos király adománya, illetve Bakócz Tamás végrendelete nyomán végleg az Erdődyeké lett. Később Erdődy Klárával hozományul Pálffy Péter szerezte meg. 1547-ben Balassa Menyhért serege elfoglalta a Pálffyaktól, de 1549-ben Salm császári serege visszafoglalta.

A török csapatok Nógrád, Drégely, Szécsény és más közeli várak elfoglalása után gyakran portyáztak Csábrág felé, de nem sikerült bevenniük, ebben az időben Krusich János, Pálffy Katalin férje volt a vár kapitánya. 1584 után a törökök ellen megerősítették. A 17. század eleji Bécs elleni hadjáratokban rendre elfoglalták. 1622-ben, II. Ferdinánd király báró Koháry Péter érsekújvári vicegenerálisnak és utódainak adományozta. A kurucok 1703-ban szállták meg, 1709 augusztusában csellel foglalta vissza gróf Pálffy János császári serege. 1731-ben itt halt meg Koháry István majd a Koháryak nyári rezidenciája volt, míg a 19. század elején elhagyták és a könnyebben megközelíthető, kényelmesebb szentantali kastélyba tették át a honti uradalmuk székhelyét s azt választották állandó lakóhelyül. 1812-ben azután Koháry Ferenc felgyújttatta a várat, azóta rom.

A faluban 1715-ben malom és 34 háztartás volt. 1828-ban 72 háza és 437 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, merinói juh tenyésztéssel foglalkoztak. A 19. században üveghuta működött a településen. 1910-ben 384, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Korponai járásához tartozott. A második világháború idején a falu lakói részt vettek a Szlovák nemzeti felkelésben.

Nevezetességei [szerkesztés]

A falu határában a Várhegyen állnak Csábrág (Haradnok,"új" Litva) várának romjai.
Az evangélikus templom 1773-ban épült, de mivel nagyon rossz állapotban volt 1923-ban újat építettek helyette.
A faluban egy 1520-ban épített kápolna is áll.