Bátorfalu
| Bátorfalu | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Nagykürtösi |
| Turisztikai régió | Hont-Nógrád |
| Rang | község |
| Polgármester | Daniela Lichvárová |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 362 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 61 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 163 m |
| Terület | 5,94 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Bátorfalu
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 08′, k. h. 19° 17′ | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Bátorfalu (szlovákul Bátorová) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagykürtösi járásban. 2011-ben 362 lakosából 294 szlovák és 59 magyar volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Nagykürtöstől 16 km-re délnyugatra fekszik.
Története [szerkesztés]
1277-ben említik először. 1413-ban Batorfalwa alakban. Nevét egykori birtokosáról kapta, a falu ugyanis a nényei Batur birtokán keletkezett. A 18. században a Kubinyiak és a Koháryak birtoka, a 19. században többek közt a Tihanyi és Egry családok a falu birtokosai. Ebben az időben a Tihanyi, a Buócz, a Blahovics, a Nándory és Tornyos családoknak álltak nemesi úrilakai a községben. 1715-ben 6 háztartása volt. 1828-ban 54 házában 320 lakos élt, akik mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel foglalkoztak.
Vályi András szerint "BÁTOR FALU. Elegyes falu Hont Vármegyében, birtokosai Kubinyi, G. Koháry, és Balog Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Házas Nénnyének szomszédságában, mellynek filiája. Határbéli földgye középszerű, legelője elegendő, de tűzre fája nem elég, épűletre való pedig nintsen, szőlö hegyek nélkül is szűkölködik, a’ harmadik Osztályba tétettetett." [2]
Fényes Elek szerint "Bátorfalu, (Batorova), magyar-tót falu, Honth vgyében, ut. p. B.-Gyarmathoz 3/4 mfd. 90 kath., 147 evang. lak. Földje jó buzát, rozsot, kukoriczát terem. Szőlője van. F. u. többen." [3]
1910-ben 331, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig területe Hont vármegye Ipolynyéki járásához tartozott. 1938 és 1945 között Magyarországhoz tartozott.
2001-ben 378 lakosából 267 szlovák és 110 magyar volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Evangélikus temploma 1903-ban épült.
- Helytörténeti múzeum.
- Az első világháború helybéli hősi halottainak tiszteletére 1914-ben emlékkeresztet állítottak.[4]
- Karikás fácános.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
- ↑ L. Juhász Ilona: Neveitek e márványlapon; 20. oldal
|
|||||||||||
