Ipolyszakállos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ipolyszakállos (Ipeľský Sokolec)
Ipolyszakállos11.JPG
Római katolikus templom
Ipolyszakállos címere
Ipolyszakállos címere
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nyitrai
Járás Lévai
Rang község
Első írásos említés 1386
Polgármester Arnold Ozsvald
Irányítószám 935 75
Körzethívószám 036
Népesség
Teljes népesség 861 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 47 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 119 m
Terület 18,15 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ipolyszakállos (Szlovákia)
Ipolyszakállos
Ipolyszakállos
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 01′ 00″, k. h. 18° 48′ 22″Koordináták: é. sz. 48° 01′ 00″, k. h. 18° 48′ 22″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Ipolyszakállos (szlovákul Ipeľský Sokolec, korábban Sakáloš) község Szlovákiában a Nyitrai kerület Lévai járásában.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lévától 17 km-re délkeletre, Ipolyságtól 8 km-re délnyugatra, az Ipoly jobb partján fekszik az 564-es úttól keletre. Tésával szemben, tőle 2 km-re délnyugatra van.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Területén a fiatalabb bronzkorban a Csekei-Velaticei kultúra erődítménye állt. A régészeti kutatás latén kori települést és csontvázas sírokat, valamint szláv település maradványait tárta fel.

A falut 1236-ban említik először Csepel község határjárásában. 1299-ben "posessio Zakalos" néven szerepel. Neve a sok kis érrel (szakállal) átszőtt határára utal, de mások szerint királyi solymászok települése volt. 1386-ban "Sakalos", 1437-ben "Zakalos" alakban említik. 1387-ben Luxemburgi Zsigmond Sárói Lászlónak adta, majd 1437-ben zálogbirtok lett. A 16. században a lévai váruradalomhoz került. A 18. században az Eszterházy, majd a 19. században a Huszár család birtoka. 1544-ben 48 portája volt. 1715-ben malom, 21 lakott éa 14 üres ház állt a településen. A 18. századtól állatnemesítő és lótenyésztő telep működött a községben. 1828-ban 115 házában 695 lakosa élt, akik főként mezőgazdasággal és szőlőtermesztéssel foglalkoztak. Egykor paprikatermesztéséről, lótenyésztéséről híres falu.

Vályi András szerint "SZAKÁLLOS. Magyar, és tót falu Hont Várm. földes Ura Hg. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Petrecsényhez egy mértföldnyire; határja jó, vagyonnyai külömbfélék, réttye, legelője hasznos." [2]

Fényes Elek szerint "Szakállas (Ipoly), magyar f., Honth vmegyében, az Ipoly jobb partján, 537 kath., 86 evang., 15 reform. lak. Kathol. paroch. templom. Határja első rendü, van sok buzája, bora, marhája, juha, tölgyes erdeje, vizimalma. – F. u. h. Eszterházy. Ut. p. Esztergom 4 óra." [3]

A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Vámosmikolai járásához tartozott, majd az új csehszlovák állam része lett. 1938 és 1944 között újra Magyarországhoz tartozott.

Népessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1910-ben 1117, túlnyomórészt magyar lakosa volt.

2001-ben 862 lakosából 744 magyar és 111 szlovák volt.

2011-ben 861 lakosából 580 magyar és 232 szlovák volt.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Római katolikus temploma a 17. században épült barokk stílusban. Az egyhajós templomot 1909-ben két oldalhajóval bővítették. Szószéke 18. századi későbarokk alkotás.
  • Evangélikus temploma 1826 és 1832 között épült klasszicista stílusban. 1859-ben tűzvész pusztította, de 1860-ban helyreállították.
  • A falunak gazdag néprajzi hagyományai vannak. Számos 19. századi díszes homlokzatú nyeregtetős ház áll itt. Gazdag néprajzi gyűjteményét kiállítás mutatja be.
  • Kastélyát Plachy Gyula építtette 1888-ban neoklasszicista stílusban.
  • A falu északi szélén álló feszületet 1852-ben állíttatta Lőcsy János.
  • Még több régi népi építésű parasztház állt a községben.
  • Az egyik régi lakóházban néprajzi kiállítás tekinthető meg.

Képtár[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ipolyszakállos témájú médiaállományokat.