Felsőrakonca
| Felsőrakonca | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Felsőrakonca (szlovákul: Horné Rykynčice) Rakonca településrésze, egykor önálló falu Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Korponai járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Korponától 20 km-re délnyugatra a Korpona partján fekszik, ma Rakonca északi részét képezi.
Története[szerkesztés]
Rakoncát 1279-ben említik először, ekkor részben királyi birtok, részben a Szent István keresztesek birtoka. Felsőrakoncát külön 1422-ben "Felsewrakancha" alakban említik először. 1497-ben "Felseu Rakoncza" néven említik. A Rakonczay, később Palásthy családé. A 18. századtól a Koháry-Coburg családé. 1715-ben 22 adózó háztartása volt. 1828-ban 58 házában 350 lakos élt. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Vályi András szerint "Alsó, és Felső Rakoncza, Rakinczicze. Két tót falu Hont Vármegyében. Alsónak földes Urai több Uraságok; Felsőnek pedig Nedeczky Úr; Felső Rakoncza az Alsónak filiája, lakosai katolikusok, és evangélikusok, fekszenek egymástól nem meszsze, határjaik középszerűek, szőlőhegyeik tágasak, fájok sem igen van, legelőjök szoros, piatzok Korponán, második osztálybéliek."[1]
Fényes Elek szerint "Felső-Rakoncza, tót falu, Honth vmegyében, 22 kath., 338 ev. lak. Evang. templom. F. u. h. Coburg." [2]
1910-ben 289, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Ipolysági járásához tartozott.
Nevezetességei[szerkesztés]
Híres emberek[szerkesztés]
- Felsőrakoncán született 1814-ben Karol Raphanides zeneszerző és 1822-ben Ján Rotarides költő.
- Itt élt és alkotott Bohuslav Tablic költő és történész.
- Itt volt evangélikus lelkész Matuska József táblabíró, a selyemhernyó tenyésztés országos hírű szakértője, szakíró.
- Itt született 1858-ban Krupec István evangélikus egyházi író.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.