Lissó
| Lissó (Lišov) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Korponai |
| Turisztikai régió | Hont |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1235 |
| Polgármester | Martin Hámorský |
| Irányítószám | 962 69 |
| Körzethívószám | 045 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 250 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 13 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 187 m |
| Terület | 19,39 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Lissó
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 13′ 35″, k. h. 18° 52′ 00″ | |
| Lissó weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Lissó (szlovákul Lišov) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Korponai járásban. 2011-ben 250 lakosából 237 szlovák és 1 magyar volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Korponától 32 km-re délnyugatra, Ipolyságtól 23 km-re északnyugatra a Lissó patak völgyében fekszik.
Története [szerkesztés]
A község területén már az újkőkorban éltek emberek. Megtalálták itt a lengyeli kultúra tárgyi emlékeit éppúgy, mint a lausitzi kultúra urnatemetőjét.
A mai települést 1235-ben IV. Béla adománylevelében "Lysou" alakban említik először. 1286-ban "Liyso", 1311-ben "Lysso", 1338-ban "Lyzow", 1497-ben "Lyssowa" alakban említik a korabeli források. A honti várföldekhez tartozott, melyet a király Deméndi Ibur elődeinek adott. A 16. században Léva várának tartozéka. A 17. században a Pálffy család birtoka, a 18. században az Eszterházyak, később a Gyurcsányi és Schoeller családok a birtokosai. 1554-ben elfoglalta a török. 1715-ban malma és 76 háza volt. 1828-ban 33 házában 197 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel foglalkoztak. A falu főként kőfaragóiról volt híres.
Vályi András szerint "LISSO. Tót falu Hont Vármegy. földes Ura H. Eszterházy Uraság, lakosai többen evangelikusok, fekszik Házas, és Apáti Maróthoz 1/2, Szudhoz 1 órányira, határjában vagyon legelője, és mind a’ két féle fája, szőlő hegye sok, de határja sovány, rozsot, és zabot termő lévén leg inkább." [2]
Fényes Elek szerint "Lissó, tót falu, Honth vmegyében, Báthoz 1 1/2 mfd. 13 kath., 190 evang. lak. Bora a legjobbak közül való a megyében. F. u. h. Eszterházy. Ut. p. Szántó." [3]
1910-ben 505, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Ipolysági járásához tartozott.
2001-ben 273 lakosából 272 szlovák, 1 magyar volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Evangélikus temploma 1590-ben épült, 1856-ban megújították, tornya 1869-ben épült.
- Határában régi barlanglakások találhatók.
- A falunak híres fúvószenekara is van.
Híres emberek [szerkesztés]
- Bartók Béla 1914-ben járt a községben gyűjtőúton és mintegy 60 népdalt jegyzett le itt.
- Györffy István 1910-ben járt itt és mintegy 13 tárgyat vásárolt a Néprajzi Múzeum számára.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||||||||
