Lissó
| Lissó (Lišov) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Korponai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1235 |
| Polgármester | Emília Takáčová |
| Irányítószám | 962 69 |
| Körzethívószám | 045 |
| Forgalmi rendszám | KA |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 217 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 13 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 187 m |
| Terület | 19,39 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 13′ 36″, k. h. 18° 51′ 55″Koordináták: é. sz. 48° 13′ 36″, k. h. 18° 51′ 55″ | |
| Lissó weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lissó témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Lissó (szlovákul: Lišov) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Korponai járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Korponától 32 km-re délnyugatra, Ipolyságtól 23 km-re északnyugatra, a Lissó patak völgyében fekszik.
Története[szerkesztés]
A község területén már az újkőkorban éltek emberek. Megtalálták itt a lengyeli kultúra tárgyi emlékeit éppúgy, mint a lausitzi kultúra urnatemetőjét.
A mai települést 1235-ben IV. Béla adománylevelében "Lysou" alakban említik először. 1286-ban "Liyso", 1311-ben "Lysso", 1338-ban "Lyzow", 1497-ben "Lyssowa" alakban említik a korabeli források. A honti várföldekhez tartozott, melyet a király Deméndi Ibur elődeinek adott. A 16. században Léva várának tartozéka. A 17. században a Pálffy család birtoka, a 18. században az Eszterházyak, később a Gyurcsányi és Schoeller családok a birtokosai. 1554-ben elfoglalta a török. 1715-ben malma és 76 háza volt. 1828-ban 33 házában 197 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel foglalkoztak. A falu főként kőfaragóiról volt híres.
Vályi András szerint "LISSO. Tót falu Hont Vármegy. földes Ura H. Eszterházy Uraság, lakosai többen evangelikusok, fekszik Házas, és Apáti Maróthoz 1/2, Szudhoz 1 órányira, határjában vagyon legelője, és mind a’ két féle fája, szőlő hegye sok, de határja sovány, rozsot, és zabot termő lévén leg inkább."[2]
Fényes Elek szerint "Lissó, tót falu, Honth vmegyében, Báthoz 1 1/2 mfd. 13 kath., 190 evang. lak. Bora a legjobbak közül való a megyében. F. u. h. Eszterházy. Ut. p. Szántó."[3]
A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Ipolysági járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 505, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 273 lakosából 272 szlovák, 1 magyar.
2011-ben 250 lakosából 237 szlovák és 1 magyar.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Evangélikus temploma 1590-ben épült, 1856-ban megújították, tornyát 1869-ben emelték.
- Határában régi barlanglakások találhatók.
- A falunak híres fúvószenekara is van.
Híres emberek[szerkesztés]
- Bartók Béla 1914-ben járt a községben gyűjtőúton és mintegy 60 népdalt jegyzett le itt.
- Györffy István 1910-ben járt itt és mintegy 13 tárgyat vásárolt a Néprajzi Múzeum számára.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
A Korponai járás települései | ||
|---|---|---|
Korpona (Krupina) | ||
Alsóbágyon (Dolný Badín) · Alsólegénd (Dolné Mladonice) · Bozók (Bzovík) · Bozókalsók (Jalšovík) · Csábrágsomos (Drienovo) · Csábrágvarbók (Čabradský Vrbovok) · Csákóc (Čekovce) · Cseri (Cerovo) · Darázsi (Drážovce) · Devicse (Devičie) · Dömeháza (Domaníky) · Felsőbágyon (Horný Badín) · Felsőlegénd (Horné Mladonice) · Gyűgy (Dudince) · Hontkirályfalva (Kráľovce–Krnišov) · Hontmarót (Hontianske Moravce) · Hontnémeti (Hontianske Nemce) · Kecskevarbók (Kozí Vrbovok) · Lászlód (Lackov) · Ledény (Ladzany) · Lissó (Lišov) · Litva (Litava) · Méznevelő (Medovarce) · Nemesvarbók (Zemiansky Vrbovok) · Ösöd (Sudince) · Rakonca (Rykynčice) · Szebelléb (Sebechleby) · Szelenc (Selce) · Szénavár (Senohrad) · Szúd (Súdovce) · Terény (Terany) · Terpény (Trpín) · Teszér (Hontianske Tesáre) · Unyad (Uňatín) · Zsibritó (Žibritov) |  | |
