Lissó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lissó (Lišov)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Besztercebányai
Járás Korponai
Turisztikai régió Hont
Rang község
Első írásos említés 1235
Polgármester Martin Hámorský
Irányítószám 962 69
Körzethívószám 045
Népesség
Teljes népesség 250 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 13 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 187 m
Terület 19,39 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Lissó  (Szlovákia)
Lissó
Lissó
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 13′ 35″, k. h. 18° 52′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 13′ 35″, k. h. 18° 52′ 00″
Lissó weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Lissó (szlovákul Lišov) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Korponai járásban. 2011-ben 250 lakosából 237 szlovák és 1 magyar volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Korponától 32 km-re délnyugatra, Ipolyságtól 23 km-re északnyugatra a Lissó patak völgyében fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A község területén már az újkőkorban éltek emberek. Megtalálták itt a lengyeli kultúra tárgyi emlékeit éppúgy, mint a lausitzi kultúra urnatemetőjét.

A mai települést 1235-ben IV. Béla adománylevelében "Lysou" alakban említik először. 1286-ban "Liyso", 1311-ben "Lysso", 1338-ban "Lyzow", 1497-ben "Lyssowa" alakban említik a korabeli források. A honti várföldekhez tartozott, melyet a király Deméndi Ibur elődeinek adott. A 16. században Léva várának tartozéka. A 17. században a Pálffy család birtoka, a 18. században az Eszterházyak, később a Gyurcsányi és Schoeller családok a birtokosai. 1554-ben elfoglalta a török. 1715-ban malma és 76 háza volt. 1828-ban 33 házában 197 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel foglalkoztak. A falu főként kőfaragóiról volt híres.

Vályi András szerint "LISSO. Tót falu Hont Vármegy. földes Ura H. Eszterházy Uraság, lakosai többen evangelikusok, fekszik Házas, és Apáti Maróthoz 1/2, Szudhoz 1 órányira, határjában vagyon legelője, és mind a’ két féle fája, szőlő hegye sok, de határja sovány, rozsot, és zabot termő lévén leg inkább." [2]

Fényes Elek szerint "Lissó, tót falu, Honth vmegyében, Báthoz 1 1/2 mfd. 13 kath., 190 evang. lak. Bora a legjobbak közül való a megyében. F. u. h. Eszterházy. Ut. p. Szántó." [3]

1910-ben 505, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Ipolysági járásához tartozott.

2001-ben 273 lakosából 272 szlovák, 1 magyar volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Evangélikus temploma 1590-ben épült, 1856-ban megújították, tornya 1869-ben épült.
  • Határában régi barlanglakások találhatók.
  • A falunak híres fúvószenekara is van.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Bartók Béla 1914-ben járt a községben gyűjtőúton és mintegy 60 népdalt jegyzett le itt.
  • Györffy István 1910-ben járt itt és mintegy 13 tárgyat vásárolt a Néprajzi Múzeum számára.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]