Gyökös
| Gyökös (Dekýš) | |
 |
|
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Selmecbányai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1270 |
| Polgármester | Jozef Bucha |
| Irányítószám | 969 01 |
| Körzethívószám | 045 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 199 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 11 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 471 m |
| Terület | 17,82 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Gyökös
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 23′ 48″, k. h. 18° 48′ 55″ | |
| Gyökös weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Gyökös (más néven Gyekés, szlovákul Dekýš) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Selmecbányai járásban. 2011-ben 199 lakosából 198 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Selmecbányától 10 km-re délnyugatra a Selmeci-hegység egyik völgykatlanában fekszik, a Jabloňovka-patak völgyében.
Nyugatról Magaslak, északról Hegybánya, északkeletről Selmecbánya, keletről Bacsófalva, délről pedig Bakaszenes, Hontbagonya és Hontalmás községekkel határos.
Története [szerkesztés]
Területén már a kőkorszakban éltek emberek, ezt bizonyítják az innen előkerült, a vonaldíszes kultúrához és a zselízi csoporthoz köthető leletek. A közelben a római korban is lehetett település mert erre utaló leletek is előkerültek.
A mai települést 1270-ben "Gukes" alakban említik először, királyi birtokként Hont várához tartozott. IV. Béla király a selmecbányai polgároknak adta el. Első lakói favágással, szénégetéssel foglakoztak. A falu 1388-ban "Gykys", 1480-ban "Gykwes" alakban szerepel okiratokban. 1388-ban Léva várának tartozéka, később a bányakamara birtoka. 1554-ben 24 jobbágytelke volt. 1564-ben "Tekisch" néven szerepel abban az okiratban, melyben a selmeci császári megbízott a környékbeli pásztorokra panaszkodik. A falu régi pecsétje 1653-ból származik. 1715-ben malom és 21 háztartás állt a településen. 1828-ban 63 házában 381 lakos élt, akik erdei munkákkal, szénégetéssel, állattartással foglalkoztak.
Vályi András szerint "GYÉKES. Tót falu Hont Vármegyében, földes Ura a’ Bányászi Királyi Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Viszokának szomszédságában, mellynek filiája, Selmetzbányához egy órányira. Határja köves, néhol közép termékenységû, néhol soványas, réttye szoross, lakosai fuvarral, és a’ bányák körûl keresik élelmeket, fájok tûzre elég, eladásra is 75jó alkalmatosságjok van, második Osztálybéli. " [2]
Fényes Elek szerint "Gyekés, tót falu, Honth vmegyében, Selmecztõl délre 1 1/2 mfld: 289 kath., 85 evang. lak. Nagy erdõséggel és bányákkal. F. u. a kamara, s feje egy uradalomnak. " [3]
1910-ben 535, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Báti járásához tartozott. 1944-ben 16 és 40 év közötti férfilakosságát a németek elhurcolták.
2001-ben 250 lakosából 239 szlovák volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Szűz Mária tiszteletére szentelt római katolikus templomát 1805-ben építették klasszicista stílusban.
- Evangélikus temploma 1923-ban épült.
- A községben a népi építészet számos szép példája látható.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||
