Illés (település)
| Illés (Ilija) | |
 |
|
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Selmecbányai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1266 |
| Polgármester | Milan Jokel |
| Irányítószám | 969 03 |
| Körzethívószám | 045 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 325 fő (2006) +/- |
| Népsűrűség | 31 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 497 m |
| Terület | 10,63 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Illés
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| Illés weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Illés (1891-ig Illia, szlovákul Ilija) község Szlovákiában a Besztercebányai kerület Selmecbányai járásában.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Selmecbányától 4,5 km-re délre fekszik.
[szerkesztés] Története
A község területén a régészeti leletek tanúsága szerint már a korai bronzkorban éltek emberek, később a laténi kultúra települése állt itt.
A falut 1266-ban Sanct Egid néven említik először, eredeti neve ugyanis temploma védőszentje után "Szentegyed" volt. 1504-ben "Ilesfalwa", 1558-ban "Illia" néven szerepel az írott forrásokban. A Hont-Pázmány nemzetség, majd a Csáky család birtoka. 1347-ben Nagy Lajos király oklevelében "Scenthegud" néven szerepel. A 16. században a litvai és a csábrági, majd a szitnyai váruradalom része. 1540-ben 11 és fél portát számláltak a faluban. 1548-ban a Balassáké, majd a 18. századtól Koháry család birtoka, lakói főként mezőgazdasággal, erdei munkákkal, kézművességgel foglalkoztak. 1715-ben 26 adózó háztartása volt. 1828-ban 59 házában 355 lakos élt, akik erdei munkákkal, szénégetéssel, a 20. század elejétől bányászattal, szövéssel foglalkoztak.
A határában álló Szitnya vára a 13. század közepén a bányavárosok védelmére épült. A 16. században Balassa Menyhért hírhedt rablófészke volt, melyet 1547-ben Salm császári serege ostrommal elfoglalt. Ezután a Pálffyak és a Koháryak birtoka. A kuruc harcokat követően lerombolták, így a szabadságharcban már nem volt szerepe.
Vályi András szerint "ILLIA. Tót falu Hont Vármegy. földes Ura G. Koháry Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Selymetzhez fél mértföldnyire, Szent Antalhoz 2181 órányira, és annak filiája, földje terméketlen, sovány, nagyobb részént, erdõség a’ határa; többnyire a’ Bányákból való munkából, és szekerezésbõl élnek. " [1]
Fényes Elek szerint "Illia, (Sz. Egyed), tót falu, Honth vmegyében, Sz. Antal mellett: 398 kath., 3 evang. lak. Nagy erdõ. F. u. h. Coburg. Ut. p. Selmecz." [2]
A falunak 1910-ben 606, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Korponai járásához tartozott.
[szerkesztés] Nevezetességei
- A falutól délnyugatra 2,5 km-re egy 1009 m magas hegy tetején láthatók Szitnya várának romjai.
- A falunak román stílusú műemléktemploma van. A templom a 13. század első felében épült, főoltára 17. századi. Pieta és Madonna szobra 15. századi műalkotás. Eredeti gótikus táblaképeit a turócszentmártoni múzeum őrzi.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Hivatalos oldal
- Községinfó
- Illés Szlovákia térképén
- Regionalnenoviny.sk
- Képek és angol szöveg a várról
- E-obce.sk
- [1] Tinódi Sebestyén: Szitnya, Léva, Csábrág, és Murán várának megvevése (1549)
- Civertan-Képek a várról
[szerkesztés] Jegyzetek
- ↑ Vályi András. Magyar Országnak leírása (1796)
- ↑ Fényes Elek. Magyarország Geographiai Szótára (1851)
|
|||||
